Pánikolnak az olajipari vállalatok, miután Irán hosszú távra bejelentkezett vámszedőnek

Az Irán által lezárt Hormuzi-szoros újranyitása volt Trump legutóbbi ultimátumának célja, és az amerikai elnök a szerdai tűzszünet előtt azzal fenyegetett, hogy egy „civilizáció fog meghalni”, ha ez nem teljesül. Ezzel együtt Irán tűzszüneti feltételei között szerepelt a szoros feletti kontroll gyakorlása, ami a vámszedés jogát is magában foglalja Teherán szerint.

• Irán hajónként kétmillió dolláros vámot tervez beszedni, ahogy ezt esetenként már a harcok alatt is tette, és az összeget jüanban vagy kriptovalutában követeli. Az iráni média szerint az összeget megosztaná a szoros túloldalán fekvő Ománnal, ám Omán ennek a lehetőségét elutasította a nemzetközi tengeri szállítmányozási egyezményekre hivatkozva.

Előzmények: az amerikai-izraeli légicsapásokat követően Irán támadni kezdte a szoroson áthaladó, ellenségesnek ítélt kereskedelmi hajókat, aminek következtében a szoros forgalma szinte teljesen leállt. A szoroson halad(t) át a globális olajforgalom 14-15 százaléka, így a kialakult helyzet a világ egyik legsúlyosabb energiaellátási kríziséhez vezetett, hordónként 100 dollár fölé tolva a kőolaj világpiaci árát.

Igen, de: az olajipari vezetők erősen lobbiznak a Fehér Házban annak érdekében, hogy Trumpék elutasítsák az Irán által kérelmezett vámszedési jogot a Politico értesülései szerint. Úgy érvelnek, hogy a kétmilliós vám mellett további félmillió dolláros költséget jelentenének az extra biztosítási költségek. Az extra terheket pedig a fogyasztókra fogják hárítani a vállalatok.

• Vállalati vezetők és diplomaták is aggódnak, hogy a vámszedés precedenst teremthet: szerintük ez más stratégiailag fontos helyen lévő országokat is hasonló gyakorlatra sarkallhat. „Ezután mi következik? Orosz vám a sarkkörön?” – mondta egy Washingtonban dolgozó ázsiai diplomata a Politicónak.
• A washingtoni politikai elit sem lehet feltehetően elégedett egy olyan feltétellel, ami kedvezőbb helyzetet jelentett Irán számára, mint a háború előtti status quo. Ennek ellenére Trump kommunikációja nem megnyugtató az érintettek számára, mivel egy ponton az elnök úgy fogalmazott, hogy a vámszedést megosztva végezheti Irán és az USA.

Mi várható? A legtöbb hajózási vállalat nem hajlandó vámot fizetni, ugyanis „fenntarthatatlannak” tartják hosszú távon a gyakorlatot. Ezzel együtt a szorost Irán újra lezárta, miután Izrael folytatta a libanoni offenzíváját, ugyanis Teherán szerint Libanonra is vonatkozik a tűzszünet.

• Az ENSZ tengerjogi egyezménye (UNCLOS) tiltja a vámszedést nemzetközi szorosok esetében, ám ezt sem Irán, sem az USA nem írta alá. Ezzel együtt, ha Irán a szoros aknamentesítéséért kérne díjat, az megfelelne a nemzetközi egyezményeknek.

Miért fontos ez? A gyakorlati következmények mellett az amerikai hegemónia egyik fontos eleme, a szabad hajózási útvonalak biztosítása szűnne meg, ha Irán feltétele tényleg teljesülne.