Nő a gyanakodás a kínai autókkal szemben, kitiltották őket a katonai létesítményekből a lengyelek

Nemzetbiztonsági indokok alapján Lengyelországban betiltották a kínai gyártmányú járművek belépését katonai létesítményekbe, írta a Reuters.

• A tiltást konkrétabban azzal indokolják, hogy járművek képesek érzékeny adatok gyűjtésére. Ugyanerre hivatkozva a hadsereghez tartozó telefonok esetében is megtiltották, hogy ezeket kínai járművek infotainment rendszereihez csatlakoztassák.
• Az intézkedések nem vonatkoznak olyan katonai létesítményekre, amelyekbe beléphetnek civilek (például katonai kórházak, könyvtárak, katonai ügyészség irodái).

Tágabb kontextus: tavaly októberben a Norvégia fővárosában, Oslóban üzemelő Ruter közlekedési vállalat biztonsági tesztje során kiderült, hogy a városban közlekedő kínai Yutong elektromos buszok vezérlőrendszerét a gyártó nemcsak szoftverfrissítés céljából tudja elérni, de képes akár le is állítani a buszokat.

• Novemberben a dán hatóságok is elkezdték vizsgálni, hogyan lehet kiiktatni a Dániában üzemelő Yutong-buszokban ezt a funkciót.
• A lengyel sajtó decemberben számolt be az állami finanszírozású Center for Eastern Studies (OSW) jelentéséről, amely szerint a szenzorokkal és kamerákkal felszerelt modern kínai autók érzékeny adatokat gyűjthetnek és továbbíthatnak külföldre.
• Az Egyesült Államokban decemberben egy demokrata képviselő olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely alapján fokozatosan kivezetnék a kínai gyártmányú lidar szenzorok használatát az önvezető járművekben az amerikai piacon. Ezt azzal indokolta, hogy ezek a járművek akár az űrből is működésképtelenné tehetők lehetnek.

Felülnézet: nem csak a kínai villanyautók kapcsán merültek fel hasonló aggodalmak az Egyesült Államokban és az Európai Unióban.

• Az USA 2022-ben kitiltotta két kínai vállalat, a ZTE és a Huawei berendezéseit az állami és kritikus infrastruktúrákból attól tartva, hogy azok kémkedésre vagy hálózatok megbénítására használhatók. Több uniós tagállam is kitiltotta ezeket a cégeket az 5G infrastruktúrájából.
• A Hikvision és a Dahua nevű kínai cégek biztonsági kameráit is kitiltották az USA-ból 2022-ben hasonló indokok alapján. 2023-ban az amszterdami önkormányzat is kitiltotta épületeiből a kínai gyártású biztonsági kamerákat.
• A külföldi gyártású drónokat tavaly decemberben tiltották ki az Egyesült Államokból, amivel kifejezetten a kínai cégek drónjait célozták.

Alulnézet: Magyarországon a kormány Kína-barát külpolitikájával összhangban nem merültek fel hasonló tiltások, sőt például a vállalati e-autó-programban a kormány sok pénzzel támogatja a BYD-járművek eladásait. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a BYD összesített piaci részesedése ilyen magas Magyarországon.

Mi várható? Január végén az Európai Bizottság bemutatta a kiberbiztonsági jogszabály (Cybersecurity Act) tervezett módosításait, amelyek alapján fokozatosan kivonnák a magas kockázatúnak minősített beszállítók alkatrészeit a kritikus infrastruktúrából, írta a Reuters.

• Az intézkedések 18 kritikus ágazatra terjednének ki, amelyek között például az elektromos hálózatok, vízellátás, felhőszolgáltatás, drónok vagy a megfigyelő rendszerek mellett szerepelnek az önvezető- és távoli kapcsolattal rendelkező járművek is.
• A kiberbiztonsági kockázatot jelentő országok beszállítóira vonatkozó korlátozások csak a Bizottság vagy legalább három uniós ország hivatalos kockázatértékelése után lépnének életbe, és minden intézkedést piaci elemzés és hatásvizsgálat alapozna meg.