Véget vetne annak a kormány, hogy állami pénzből csábítják el a dolgozókat a befektetők

A külföldi működőtőke továbbra is a magyar gazdaság gerince, de a hozzáadott érték elmarad attól, amekkora a külföldi cégek súlya a magyar gazdaságban – erről beszélt Markovszky Szabolcs, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium beruházásokért és kiemelt nagybefektetésekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának előadásán a beruházásösztönzés új stratégiája kapcsán.
- Markovszky a „Magyar Érték Program 2030” bemutatásakor azt mondta, a puszta volumen- és létszámnövelés helyett a hazai hozzáadott értékre, a magasabb bérekre és a magyar beszállítók bevonására helyezné a hangsúlyt az új kormány – írta a Portfolio.hu.
Alulnézet: Markovszky szerint az előző kormány beruházásösztönzési rendszere nem nézte, hogy támogatás nélkül megvalósult volna-e egy beruházás, és hogy a támogatott projektek mennyi munkaerőt, energiát, telephelyet szívnak el a hazai foglalkoztatóktól. Az új rendszer öt pillérre épülne, ez alapján:
- Az állam nem fizetne olyan beruházásért, amely támogatás nélkül is megvalósulna, és a támogatási keretet GDP-arányosan maximálnák.
- A kutatás-fejlesztési és mérnöki központok projektenként több támogatást is kaphatnak a korábbinál, az alacsony hozzáadott értékű tevékenységek viszont nem kapnának támogatást.
- Olyan ágazatokra fókuszálnának, amelyektől hosszú távú versenyelőnyt remélnek: ezek például a jármű-, gyógyszer-, orvostechnikai- és élelmiszeripari, valamint a mérnöki, szoftver- és szolgáltató központok.
- A külföldi nagyvállalatoktól nagyobb hazai beszállítói vállalásokat várnának, a magyar kis- és középvállalkozásokat pedig teljesítményalapú támogatásokkal és beszállítói adatbázissal segítenék.
- Pusztán a támogatási összegek helyett az állam működőképességére és kiszámíthatóságára helyeznék a hangsúlyt. Ez például a hazai energiaellátás diverzifikációját is jelentené, de adóösztönzőket, szabályozási kiszámíthatóságot, vagy akár a munkaerő képzettségének javítását is.
Előzmények: Markovszky is megemlítette, hogy az előző kormány nagyon sok pénzt fordított vállalati támogatásokra, az uniós átlag 1 százalék volt, a magyar kormány pedig körülbelül ennek a dupláját fordította ilyen célra.
- 2020 óta három évben is rekordot döntött az egyedi kormánydöntéssel kiosztott beruházási támogatások összege, utoljára tavaly, amikor több mint 547 milliárd forintot költött erre a kormány, vagyis a korábbi rekord majdnem kétszeresét – írtuk júniusi cikkünkben.
Számokban: a 2027-es költségvetés tervezete alapján az új kormány összességében kevesebbet költene céges támogatásokra, de a beruházásösztönzési célelőirányzat keretösszege nőne az előző kormány 2026-os költségvetéséhez képest.
- Az előző kormány erre a célra 2026-ra 165 milliárd forintot különített el, a 2027-es költségvetési tervezetben pedig 175,4 milliárd forint szerepel ennél a tételnél.
Mi várható? A program még előkészítési fázisban van, és várhatóan 2026 végére, 2027 elejére készül el a végleges formája.
- A minisztérium bevonja a közgazdász szakma javaslatait is a program véglegesítése során. Markovszky konkrétan az addicionalitás – tehát hogy támogatás nélkül nem valósulna-e meg a projekt – és a kiszorító hatás korszerű mérésében, a hazai hozzáadott érték mutatóinak kialakításában és a klaszterek megerősítése kapcsán kérte az ötleteket.