265,7 milliárd forint értékben támogatott beruházásokat egyedi kormánydöntés (EKD) formájában az előző kormány 2026-ban. Az év első három és fél hónapjában a tavalyi rekord méretű támogatási összeg közel felét elköltötte a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).
Az EKD-val kiosztott támogatás az Orbán-kormányok egyik legfontosabb és leglátványosabb iparpolitikai eszköze volt, és megszokott jelenetté vált, ahogy Szijjártó Péter új beruházást jelent be, kiemelve a kormányzati támogatás jelentőségét és a létrejövő munkahelyek számát. Bár a támogatások segítették a kormányt a befektetésekért folyó régiós versenyben, az EKD-k rendszerét sok kritika érte, ugyanis a támogatások nagy többsége külföldi vállalatoknak ment, és alacsony hozzáadott értékű munkahelyek teremtését segítette elő. Az új Tisza-kormány szemléletváltást ígér a vállalati támogatások rendszerében.
Ebben a cikkben összeszedtük, hogyan alakultak az EKD-val kiosztott támogatások idén, és kik voltak ennek a kedvezményezettjei. Ebből az is kirajzolódik, milyen hangsúlyeltolódás jellemezte az Orbán-kormány vállalati támogatási politikáját az utolsó időszakban. Emellett arra is kitérünk, milyen változásokat hozhat a Tisza-kormány gazdaságpolitikája.
Az iparpolitika, ami már nem létező versenyelőnyre épül
2010 és 2022 között a vállalatoknak megítélt támogatások 79 százaléka ment külföldi cégeknek – mondta lapunknak Medve-Bálint Gergő, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Tanszékének docense, aki többek között az állami támogatások és az iparpolitika kutatója. Szerinte önmagában nem ezzel van a probléma, a visegrádi országok közül az összes döntő részben külföldi cégeket támogat, ám az Orbán-kormányok esetében ez az alacsony hozzáadott értékű tevékenységek meghonosítását segítette elő. Ez különösen igaz 2014-től, Szijjártó Péter miniszteri kinevezése után.
A hozzáadott értéknek azért van kiemelt szerepe az elemzésekben, mert ez mutatja, hogy egy adott termék (például autó) vagy szolgáltatás (mondjuk könyvelés) során mekkora többletérték keletkezik az importált alkatrészekhez vagy szellemi termékekhez képest. Idehaza ezt lehet felosztani az állam (adók), a dolgozók (munkabér) és a vállalatok (profit) között, ez alkotja*
„Az EKD-s támogatási rendszer az ipari örökség megőrzését a feldolgozóiparban próbálta egy egyre kevésbé versenyképes környezetben tovább vinni” – mondja Medve-Bálint Gergő. A feldolgozóiparon belül egyébként volt racionalitása az elektromos átmenetbe fektetésnek, ugyanis a kormány felismerte, hogy a német gyártók nem léptek időben az elektromobilitás terén, és a Covid óta már csak a kínai és koreai vállalatok voltak hajlandók zöldmezős beruházásokra. Viszont a szakértő a teljes paradigmát értékeli mellélövésként, ugyanis olyan alacsony hozzáadott értékű ágazatokra fókuszál, ahol már nem is rendelkezik az ország versenyelőnnyel.
„Az egy mítosz, hogy van olcsó szakképzett munkaerő. Nincsen. Ezért kell külföldi munkavállalókat alkalmazni a gyárakban” – hangsúlyozza Medve-Bálint Gergő, hozzátéve, hogy az olcsó energia korszaka is lejárt, így a két versenyelőnyt jelentő tényező már nem adott. Ez a gazdaságpolitika a kutató szerint egy félperifériális beszállítói pozíció megerősödését eredményezte olyan környezetben, ahol az ország mára már elvesztette a vonzerejét.
„Egy példa, hogy az aránytalanságot érzékeltessem: a Samsung tavaly 133 milliárd forint támogatást kapott, ami közel annyi, mint az összes állami egyetemnek juttatott költségvetési támogatás volt abban az évben” – mondja Medve-Bálint. A vállalati támogatás persze a gazdaságfejlesztés terén csupán egy tényező, és jóval nagyobb jelentősége van az oktatásba, egészségügybe és infrastruktúrába való befektetésnek. Valamennyit fenn kell tartani a külföldi cégeknek juttatott támogatásból, különben versenyhátrányba kerülne az ország, de az eddigi formájában pazarlónak látja a rendszert a kutató.
Egy tavalyi jelentésben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is kritizálta az egyedi kormánydöntésen alapuló állami támogatási rendszert. Az ÁSZ jelentésében kifogásolta, hogy a támogatási döntéseknél nem veszik kellően figyelembe, hogy milyen nemzetgazdasági hatásai lehetnek a befektetésnek, például a hozzáadott érték vagy a hazai beszállítók integrálhatósága szempontjából.
Ezzel együtt az ÁSZ a 2019 utáni időszak kapcsán kiemeli, hogy a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé mozdultak el a támogatások, és emellett az energiahatékonyság szempontja is nagyobb hangsúlyt kapott. A jelentés szerint az alacsony energiaigényű beruházások több figyelmet kaptak az akkumulátoripar fejlesztése helyett, a hazai vállalatok támogatása is nőtt, valamint nagyobb arányban kaptak állami pénzt szolgáltatóközpontokat és kutatás-fejlesztést (k+f) célzó beruházások.
Másfél naponta új támogatás
2020 óta három évben is rekordot döntött az EKD-vel kiosztott támogatások összege, utoljára tavaly, amikor több mint 547 milliárd forintot költött erre a kormány, vagyis a korábbi rekord majdnem kétszeresét.
Idén átlagosan kevesebb mint másfél naponta kapott támogatást beruházó a kormánytól, és a kiosztott összeg a tavalyi rekord közel felét érte el három és fél hónap (15 hét) alatt. Igaz, az utóbbi években az Orbán-kormány olyan támogatásokat is pótolt az EKD-s támogatás rendszerrel, amiket korábban uniós forrásból is meg lehetett valósítani.
A kiemelkedően nagy idei támogatási összeget feltehetően részben a választási kampányhoz kötődő megfontolások magyarázzák. Két táblázatban összesítettük az idei EKD-s támogatásokat, az első a KKM adatbázisába feltöltött támogatásokat tartalmazza. (Az oldalak között a táblázat alján lehet lapozni.)
A másik pedig a kormányzat által bejelentett, de az adatbázisban nem szereplő beruházásokat szedi sorba. Ez utóbbiak közé azokat ugyanakkor nem vettük fel, amelyekről ugyan idén kommunikált Szijjártó Péter és/vagy a KKM, de a támogatási döntés korábban született meg.
Ennél nem tüntettük fel, hogy van-e munkahelyteremtési kötelezettség, ugyanis ez a bejelentések alapján nem derül ki megbízhatóan. Példa erre az Evoring Precision, amely 39 milliárdból épít autóalkatrész-gyárat, és ehhez 7 milliárd támogatást kapott. A kormányzati bejelentés szerint a támogatás 450 munkahely létrejöttét segíti elő, ám a KKM adatbázisában nem szerepel többletlétszám-vállalás.
Ezzel együtt is látszik, hogy a munkahelyteremtés egyre kevésbé fontos szempont: a hivatalos adatbázisban szereplő 42 projektből csak 11-nél van ilyen vállalás, míg korábban ez kötelező volt a támogatáshoz. Ez egybecseng azzal, hogy az utóbbi években megváltozott az EKD-s támogatások kiosztásának szempontrendszere, ahogy erre az ÁSZ jelentése is kitért.
Az összes támogatás közül 58 kapcsolódott gyártáshoz, 19 kutatás-fejlesztéshez, öt érintett szolgáltatóközpontot, és négy esetben célzott munkavállalókat érintő képzést (négy projekt ezek közül több kategóriát is érintett, ezért többször is besoroltuk). Így a támogatások közel 70 százaléka kötődött gyártáshoz, míg több mint 22 százalék érintett k+f tevékenységet, valamint közel 6 százalék szolgáltatóközponthoz, és közel 5 százalék képzéshez kapcsolódott.
Ez elmozdulást jelent tavalyhoz képest: 2025 első 10 hónapjában az összes támogatási projekt 85 százaléka ment új üzem kialakítására vagy kapacitásbővítésre, míg ekkor kicsit több, mint 12 százalék vonatkozott IT-projektre vagy k+f-re, illetve 3 százalék jutott szolgáltatóközpontokra, és közel 5 százalék képzésre.
A kedvezményezett magyar vállalatok száma 36, beruházásaik átlagos támogatási intenzitása 36,6 százalék volt, ekkora részét fedezte tehát az állami pénz a beruházásnak.
A teljes támogatási összegből 121,3 milliárd forint jutott nekik, ami az összes támogatás közel 46 százaléka, vagyis a magyar vállalatok nagyobb arányban jutottak támogatáshoz, mint 2010 és 2022 között,
amikor a pénz 79 százaléka külföldi cégeknek ment. A 48 külföldi vállalat pedig 144,4 milliárd támogatást kapott, és átlagosan 20,6 százalékos támogatási intenzitás jellemezte ezeket a projekteket.
A támogatási projektek közül 19 kötődik az autó- vagy akkumulátoriparhoz, vagyis az összes projekt közel 23 százaléka. Ezek a vállalatok összesen 53,6 milliárd forintot kaptak, ami a teljes összeg majdnem 20 százalékát teszi ki.
A legbőkezűbben az amerikai Hyginett projektjét támogatta a kormány, ugyanis a beruházás 50 százalékával járult hozzá a papírgyártó üzem dolgozóinak képzéséhez. Ezzel együtt a legnagyobb támogatási intenzitás jellemzően magyar vállalatok beruházásait jellemezte:
- a Bayer Construct – ahol Balázs Attila tulajdonos-vezérigazgató a Fideszre való szavazásra szólította fel dolgozóit a választás előtt – egy új üzemre 5,5 milliárd forintot kapott (közel 46%),
- a BHS Trans – amelynek tulajdonosa Szijjártó Péter szomszédja –, a Hell logisztikai partnere 10,5 milliárdot kapott új logisztikai központ létrehozására (40%),
- a Metal Kingdom fémipari vállalat három új üzemcsarnokra kapott három milliárd forintot (40%),
- a Graboplast 220 milliót kapott fejlesztésre, az orvostechnikai területen működő Biolab félmilliárdot kapacitásbővítésre (39%),
- az Arago Green Tech autóipari beszállító pedig új gyárra kapott egymilliárdot (38%),
- a Vajda-Papír hajtotta végre a legnagyobb beruházást: 71 milliárd forinthoz 25 milliárd forint járt kapacitásbővítésre (35%).
Emellett két szerbiai, vajdasági vállalat is jelentős támogatásban részesült: az élelmiszeriparban tevékenykedő Avgerinos – amely a kormányzat bejelentése szerint helyi magyar gazdák termékeinek jelentős felvásárlója – 300 millió forintot kapott kapacitásbővítésre (43%), míg a szolgáltatóiparban működő Bata Kft. flottabővítésre kapott ugyanennyit (38%); ezeket is a kampány során jelentette be Szijjártó. A két beruházásból vezette le a miniszter, hogy a Fidesz az egyetlen politikai erő, amely támogatja a külhoni magyar közösségek fejlődését.
Az autó- és akkumulátoriparban több nagy méretű befektetést támogatott a kormányzat:
- a kínai tulajdonú EVE Power közel 14 milliárdot kapott 71 milliárd forint értékű debreceni akkumulátorcella-gyárához (19,5%),
- a Rosenberger német autóipari beszállító 14 milliárdot kapott a 47 milliárd forintos kapacitásbővítéséhez (30%),
- a Motherson indiai autóipari beszállító 9 milliárdot 39 milliárdos befektetéséhez kutatás-fejlesztésbe, kapacitásbővítésbe és egy szolgáltatóközpontba (23%),
- az autóipari bérgyártó amerikai Flextronics 7,8 milliárdot kapott 35,4 milliárdos kapacitásbővítéséhez (22%),
- a Mercedes 7,3 milliárdot kapott 28 milliárdos gyárfejlesztéséhez és megújuló energetikai rendszerekhez (26%), valamint 21,6 milliárdos új generációs járműplatform fejlesztéshez 4,3 milliárdot (20%),
- az Audi pedig dolgozói kompetenciafejlesztésre 1,6 milliárd forinthoz 0,5 milliárd támogatásban részesült (31%).
Új alapokra helyezni a gazdaságot
A Tisza Párt választási programjából kiderül, hogy paradigmaváltást akarnak elérni a gazdaságfejlesztésben: multinacionális cégek helyett a kis- és középvállalkozásokat akarják támogatni, a munkavállalók kompetenciáinak fejlesztésébe kívánnak fektetni, és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába tolnák a magyar gazdaságot. Ezzel együtt annak a pontos részletei még nem ismertek, hogyan változtatnának a vállalati támogatások rendszerén, elosztásán és feltételein, illetve, hogy mekkora összeget szánnak erre. Ezzel kapcsolatban kerestük a Gazdasági és Energetikai Minisztériumot, de egyelőre nem kaptunk választ.
Tavaly novemberben Kármán András jelenlegi pénzügyminiszter azt mondta a Bloombergnek, hogy eltörölnék a nagy multinacionális cégeknek járó adókedvezményeket. Egyéni adókedvezmények vállalatok számára nem léteznek, ezért Kármán ebben az esetben a teljes beruházásokhoz kapcsolódó ösztönzőrendszer átalakítására utalhatott – írta lapunknak ezzel kapcsolatban a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. A MAPI-csoport a hazai és uniós forrásokra épülő fejlesztések kapcsán nyújt szolgáltatást vállalatoknak, partnerei között van például a Mol, a Coca-Cola, a Hankook vagy a Tesco.
Szerintük a magyar beszállítói lánc megerősítését fogja célozni a gazdaságpolitika, így nem a multinacionális cég kapja a támogatást, hanem a beszállító, aki így versenyképesebb árat tud nyújtani. A már elnyert támogatások, kedvezmények utólagos, visszamenőleges módosítása jogi szempontból rendkívül összetett és korlátozott, ezért ezt az iroda munkatársai gyakorlatilag kizárhatónak tartják. Meglátásuk szerint a hangsúly át fog kerülni a beruházási volumenről (gyárépítés) a stratégiai célterületekre, így nagyobb figyelmet kap a kutatás-fejlesztés, a beszállítófejlesztés, a fenntarthatóság és digitalizáció, valamint a termelékenység és a munkaerő képzettségének növelése.
Medve-Bálint Gergő szerint is az utóbbi területekre kell koncentrálnia a gazdaságfejlesztésnek. Az Audi például először csak összeszerelést végzett Győrben, majd lett kutatás-fejlesztési részlege, és együttműködik a helyi egyetemmel. A hasonló beágyazottság eléréséhez viszont komoly befektetés szükséges az oktatási rendszerbe és infrastruktúrába, ami a jövőbeli növekedés záloga lehet.
A MAPI meglátása szerint a kiemelkedő hazai cégeket érdemes támogatnia az államnak, és azt elősegíteni, hogy a kevésbé termelékeny cégek betagozódjanak ezekbe a vállalatokba, például felvásárlás vagy összeolvadás formájában. Ez lehetővé tenné a hazai cégek méretgazdaságosságának javulását és nemzetközi piacra lépését.
