Magyar állami hitelekből vittek orosz projekteket, most milliárdos kötelezettségeken ülnek

Első pillantásra a Pólus Kereskedelmi Pénzügyi és Szolgáltató Kft. a magyar külgazdaság egyik büszkesége is lehetne: árbevételének 99 százaléka exportból származik, építőipari munkákat végez és orvosi berendezéseket szállít Oroszországba, ügyvezetője, Horváth László pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatának elnöke.

Mindezt a magyar állam támogatta exporthitelekkel a cég honlapjának beszámolói szerint. Az Eximbank azonban bank- és üzleti titokra hivatkozva nem adott tájékoztatást, hogy pontosan mennyi hitelt adtak, és van-e még kitettségük az orosz irányba. Hiába tehát a kormányváltás, az Exim továbbra is elzárkózik a nyilvánosság tájékoztatásától.

A bank éves beszámolójából sem sok részletet lehet kideríteni, hogy mekkora kitettsége lehet a háborút folytató Oroszországban, mekkora hitelállománya van még, és ezt hogy fizetik. Annyit látni, hogy a nem uniós országok irányába összességében 556 milliárd kintlévősége van a banknak, ami után 20 milliárd forint bevételt ért el.

Hiába kerestük meg a magyar orvostechnikai piacon járatos szakembereket, senki nem hallott a Pólus Kft.-ről. A cég valószínűleg kereskedőként értékesített ilyen eszközöket, így viszont nem látni, mi a jelentős hozzáadott érték, amiért exporthitelt kapott. A nyilvánosan elérhető referenciákból nem derül ki, hogy az orvostechnikai eszközöket ki gyártotta, mekkora volt a magyar hozzáadott érték, és pontosan milyen termékeket exportáltak Oroszországba.

A cég honlapján megadott referenciák között az orvostechnikai projekteknél jelenítik meg az Eximbank hitelét és a MEHIB hitelgaranciáját. A megnevezett projektek összértékét nehéz meghatározni, de nagyságrendileg 12 milliárd forintról lehet szó. Vélhetően a projektek java része Ukrajna 2022-es nyílt orosz lerohanása előtt lezárulhatott. Most a fő kérdés, hogy ki és mikor fogja visszafizetni a hiteleket.

Törpe árbevétel, gigantikus görgetett adósság

Ha alaposabban megvizsgáljuk a vállalat pénzügyi beszámolóit az elmúlt másfél évtizedben, találkozhatunk néhány furcsasággal. Az elmúlt öt évben alig volt nagyobb a cég árbevétele átlagosan 200 millió forintnál, az adózott eredmény pedig éves átlagban csak 3,2 millió forint volt. Ehhez képest óriási adósságai és kintlévőségei vannak a cégnek.

A normális üzleti logika szabályai szerint egy olyan cég, amelynek 2024-ben mindössze 67,7 millió forintos árbevétele volt, nehezen tudna 5,8 milliárd forintos kötelezettségállományt és 4,7 milliárd forintos kintlévőséget (követelést) kezelni. (2025-ös beszámolót nem adott le a vállalat.) A Pólus Kft. esetében mégis ez a helyzet: a vállalat pénzügyi kimutatásaiból kirajzolódik, hogy az árbevétel az elmúlt évtizedben a korábbi milliárdos szintekről töredékére zuhant, miközben a mérlegben szereplő adósságok és követelések évről évre megállíthatatlanul duzzadtak.

Hogyan lehetséges az, hogy a cég kötelezettségállománya az éves árbevételének 86-szorosa? Ehhez az kell, hogy folyamatosan tudják finanszírozni a szállítókat, akik éveken át kitartóan hitelezik a céget. Merthogy nem banki hitelek, hanem szállítói hitelek biztosítják a likviditást a mérleg szerint.

A 4,7 milliárdos követelésállomány pedig azt jelenti, hogy a cég óriási összeggel ragadhatott bent feltehetőleg orosz partnereknél. A problémákra utalt is a cég ügyvezetője a HVG-nek 2022-ben adott nyilatkozatában.

Felmerülhet, hogy az orosz partnerek évről évre törlesztik a korábbi projektek költségeit, és ebből tudják a szállítókat fizetni a Pólusnál. De az ritkán fordul elő, hogy egy cég szállítói akár egy évtizeden át is várjanak a számlák kiegyenlítésére.

Orosz és magyar tulajdonosok

Nem tudjuk, hogy a cég honlapján fellelhető adatok alapján az állami Eximbank és Magyar Exporthitel Biztosító biztosításával megvalósult, nagyságrendileg 12 milliárd forint értékű projektekből mekkora lehet a hitel összege. Azt se tudjuk, hogy a háború ellenére ezt fizetik-e a projektek megrendelői.

A honlapon elérhető referenciákon túl is lehetett a projektekről információkat találni. A cég korábbi sajtóhírek szerint Szocsiban részt vett szállodaépítésben 2013-ban, és 2019-ben is az orosz piacon érdekelt magyar vállalatként vett részt egy magyar-orosz gazdasági megbeszélésen. Horváth László 2022-ben a HVG-nek beszélt egy általuk 70 millió euróból épített erőműről is.

A 24.hu korábbi információi szerint a magyar sajtóban orosz kémbanként emlegetett Nemzetközi Beruházási Banktól is jutott pénz a céghez: a novoszibirszki egészségügyi központ kivitelezését 12 millió euróval segítette a pénzintézet, a projekt egyik résztvevője pedig a Pólus volt. Ez az a bank, aminek 2023 áprilisában ki kellett vonulnia Magyarországról, mivel az Egyesült Államok 2023. április 12-én szankciós listára tette a pénzintézetet és három vezetőjét.

A Pólus Kft.-ben összetett tulajdonosi hálózat látható, amelynek az Opten gyűjtése*

• Chepurenkov Alexander (49 százalékos tulajdonrész): orosz üzletember, aki érdekeltségein keresztül tulajdonos volt a korábban az NHB Bankkal becsődölő Szemerey Tamás*
  Ő egyébként Matolcsy György volt jegybankelnök unokatestvére.
  Bankonzult cégcsoportjában is. Ez a kapcsolat az Ukrajna elleni orosz invázió megindításának előestéjéig, 2022. február 23-ig állt fenn.
• Horváth László (ügyvezető): az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának jelenlegi elnöke.
• Horváth Krisztián (40%) és Horváth Mihály (11%): ügyvezetők és tulajdonostársak.

A cégnek korábbi eredménykimutatásai szerint 2020-2022 között 372 millió forint egyéb bevétele volt elengedett kötelezettségből. E nélkül jelentős vesztesége keletkezett volna. Mivel sem a cég nem nyilatkozik, sem az Eximbank nem árul el részleteket, nem tudjuk, hogy ebben lehetett-e állami szerepvállalás.

A cég ezzel a kötelezettségcsökkentéssel nem lett veszteséges, de pénzügyi problémái adódhattak: 2014 és 2025 között összesen nyolc végrehajtási eljárás indult a Pólus Kft. ellen, ezek közül hatot a NAV kezdeményezett. A legutóbbi NAV-végrehajtás 2025 augusztusában indult.

Kérdések válasz nélkül

A G7 hiába kereste a Pólus Kft.-t. Azt kérdeztük a cégtől, hogy a halmozódó 4,7 milliárdos követelések és 5,8 milliárdos tartozások mellett hogyan tudják fenntartani a működésüket, és milyen magyar gyártású orvosi berendezéseket exportáltak Oroszországba.

A Pólus Kft. esete egy általános kérdést is felvet: pontosan milyen magyar exportot finanszírozott az Eximbank, és mekkora magyar hozzáadott érték állt az ügyletek mögött? A Pólus nyilvánosan elérhető referenciái alapján ezt nem lehet megállapítani, miközben az ügyletekben a magyar állam finanszírozóként, illetve biztosítóként vállalt szerepet. Arra sem derül fény, hogy az adófizetők szempontjából mekkora kockázatot jelenthetnek ma ezek a projektek.