Azonnali áremelkedéshez vezethet a Mol-üzem balesete a hazai műanyagpiacon

Azonnali áremelkedéshez vezethet a Mol-üzem balesete a hazai műanyagpiacon
Mentőhelikopter a Mol Petrolkémia tiszaújvárosi telephelyének közelében 2026. május 22-én – Fotó: Vajda János / MTI

Fontos műanyagipari alapanyaggyártó kapacitás eshet ki a Mol halálos áldozatot is követelő tiszaújvárosi balesete miatt.

Előzmények: március végén részletes cikkben mutattuk be, miként okozott brutális áremelkedést és több műanyagipari alapanyag esetében is hiányt, illetve pánikvásárlásokat az iráni háború miatt visszaeső olajkínálat.

  • A széles körben használt műanyagok ugyanis kőolajszármazékok, így a Hormuzi-szoros lezárását követően kialakuló pánik erre a szektorra is átterjedt.
  • A leginkább érintett termékek pedig épp azok voltak, amiket a Mol ma felrobbant üzeme is termelt.

Felülnézet: a Molnak Tiszaújvárosban (ugyanabban a gyárkomplexumban) két úgynevezett olefinüzeme van, ezek közül az Olefin-1-ben történt a robbanás. Ez az üzem 1975 óta gyárt döntően két fő terméket, etilént és propilént, éves kapacitása 370 ezer tonna etilén és mintegy 180 ezer tonna propilén.

  • Az ugyanilyen profilú Olefin-2 üzem 2004 óta működik, ez kisebb kapacitású, évente 290 ezer tonna etilént és 150 ezer tonna propilént tud előállítani.
  • Az egységek a Dunai Finomítóból, azaz Százhalombattáról származó vegyipari benzint és gázolajat dolgoznak fel magas hőmérsékleten. Két fő végtermékük a polimerüzem alapanyaga, ahol polietilén és polipropilén készíthető belőlük.
  • Polietilénből a műanyagipari üzemekben a zacskóktól, fóliáktól kezdve a félkemény flakonokig, műanyag csövekig nagyon sok minden készülhet, a termékeken a PE jelzés szerepel.
  • A PP jelzésű polipropilén hasonló anyag, de merevebb, keményebb és hőállóbb, mint a polietilén, ebből is sok minden készül a csomagolóanyagoktól kezdve a kerti bútorokon át az autóalkatrészekig.
  • A robbanás a hírek szerint az 1-es üzemben történt, de a két egység technológiai okokból közvetlenül egymás mellett helyezkedik el, pár tíz méterre egymástól. A két üzemnél jelentős részben közös vagy szorosan össze van kapcsolva a gőz-, villamosenergia-, iparivíz- és nitrogénhálózat, illetve a fölös anyagot szükség esetén elégető fáklyarendszer.
  • A két üzem ugyan önállóan is működőképes, de a tervezett nagyjavítások miatti leállások alapján tudható, hogy ha az egyik egység leáll, akkor a másik csak csökkentett üzemmódban működik, vagyis a szintén helyben lévő polietilén és polipropilén üzemek jóval kevesebb alapanyagot kapnak, termelésük a felére-harmadára esik vissza.
  • Legjobb esetben is ez vár a Molra a baleset után, amíg az üzemet újra nem tudja indítani.

Tágabb kontextus: a műanyagpiacon az elmúlt hetekben annak ellenére csillapodtak némileg a kedélyek, hogy az ellátási gondok és a kockázatok továbbra is fennállnak, sőt egyes szakértők szerint a közel-keleti konfliktus valódi hatása csak mostanában kezdhet – a pánikon túl – ténylegesen is megjelenni Európában.

Reakció: egy fóliákat és csomagolóanyagokat gyártó cég vezetője a G7-nek azt mondta, hogy miután egy-másfél hónap alatt a két és félszeresére emelkedtek a műanyag alapanyagok árai, az elmúlt hetekben már némi csökkenést tapasztaltak, igaz, még így is a februári árszint duplája fölött járnak a jegyzések.

  • Egy élelmiszeripari vállalat vezetője is arról beszélt, hogy bár a közelmúltban már kedvezőbb volt a helyzet, mint pár hete, de továbbra is bizonytalanság van a piacon, mindenki ad hoc vásárol, és senki nem meri feltölteni a raktárakat. „Az egész olyan, mint a tőzsde” – fogalmazott.

Mi következik? A tiszaújvárosi üzem kapacitásának kiesése itthon ismét felboríthatja az éppen megnyugvó piacot.

  • A G7-nek nyilatkozó piaci szereplők kivétel nélkül arra számítanak, hogy újabb áremelkedés jöhet, és a pánikvásárlások is újraindulhatnak.
  • A műanyagipari termékek árának emelkedése azért is problémás, mert a drágulás nagyon gyorsan továbbgyűrűzik számos iparágba, például a csomagolóanyagok általános áremelkedésén keresztül.
Kövess minket Facebookon is!