Nem azt tudja az Amerikából vásárolt kőolaj, amire a Molnak igazán szüksége lenne

A Mol 510 ezer tonna amerikai kőolajat vásárol, közel 500 millió dollár értékben. Az egyezség J. D. Vance alelnök keddi látogatása során kötött energetikai együttműködés keretében jött létre.

• Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a lépés az ország energiaellátásának diverzifikációját és a magyar-amerikai energetikai kapcsolat erősítését célozza.

Előzmények: a Barátság kőolajvezetéket ért orosz támadás miatt már január 27. óta szünetel a szállítás keleti irányból. Bár a magyar és szlovák kormány az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd uniós hitel blokkolásával igyekszik elérni a vezeték újranyitását, és Ukrajna már megkezdte a javítási munkák előkészítését, így sem lehet arra számítani, hogy rövid távon érkezhet orosz kőolaj.

• Február végére már alacsonyabb volt a magyar olajtartalék, mint 2015 óta bármikor. A Mol kérésére 250 ezer tonnát, vagyis a tartalék 40 százalékát szabadította fel a kormány. A hónap végére 140 ezer tonnát, vagyis a teljes tartalék negyedét már felhasználta a Mol, és a mai kormányinfón elhangzottak szerint azóta is szabadítottak fel a tartalékokból.

Számokban: a tengeren szállított amerikai kőolaj az Adria-vezetéken keresztül tud eljutni a Mol finomítóiba. A Mol éves szinten 12-13 millió tonna kőolajat dolgoz fel, és ebből korábban 2-2,5 millió tonna volt tengeri. Az egyezség keretében bejelentett félmillió tonna az éves hazai fogyasztás 6,7 százalékát teszi ki.

• A Horvátországból induló vezeték éves kapacitása 11-12 millió tonna a Mol illetékes igazgatójának korábbi nyilatkozata szerint, így az infrastruktúra kapacitása szempontjából nem ütközik akadályba a megállapodás.

Igen, de: a Mol szempontjából hátrányos, hogy az amerikai kőolaj könnyű típusú. Szemben a jóval nehezebb uráli kőolajjal, amire a Mol finomítói optimalizálva vannak, a könnyű kőolajból jelentősen kevesebb dízel és kerozin nyerhető ki. „Maga az egész régió benzinből túlkínálatos és dízelből túlkeresletes, ezért a profit az utóbbin van” – nyilatkozta egy iparági szakértő a lapunknak.

• A nagy távolság miatt más források kedvezőbbek lehetnek. Például az Azerbajdzsánból érkező hasonló összetételű kőolaj esetében a szállítási költségek kisebbek, és ebből már korábban is importált a Mol.
• A szakértő szerint a megállapodás inkább egy szándéknyilatkozat ezen a ponton, amely egy gesztus a magyar kormány részéről az amerikaiak felé. A pontos részletek – például hogy melyik olajvállalattal szerződik a Mol – még nem ismertek.

Mit mondanak ők? A Mol nem válaszolt kérdésünkre, hogy pontosan kivel szerződik az amerikai olaj importjára, és hogy milyen időszakra vonatkozik az 510 ezer tonnás mennyiség.

• A vállalat a válaszában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország és a régió kőolajellátása folyamatos: diverzifikált ellátási stratégiát követve több forrásból rendel kőolajat. Líbia, Kazahsztán, Norvégia és Szaúd-Arábia után amerikai cégekkel is megállapodtak szállítmányokról.
• „A mindig kiszámítható minőségű és állagú (orosz) REBCO-val szemben az eltérő kőolajfajták szállítása folyamatos kockázati tényezőt jelent: például a nehezebb norvég kőolajat – az eltérő sűrűség, kémia tulajdonságok miatt – eleve lassabban, nehézkesebben tudtuk az elmúlt időszakban szállítani” – tették hozzá.
• Ami az Adria-vezetéket illeti, a Mol szerint a szállítások során szerzett tapasztalatok megerősítették az aggodalmaikat: a kapacitás elmaradt attól a szinttől, amelyre a Dunai Finomító teljes kapacitása mellett szükség lenne a régió biztonságos ellátásához. Hozzátették, a teljes szakasz képességét szeretnék megvizsgálni, minden évszakban és időjárási körülmény között.