Ön két pályázatot adott be, de csak az egyikkel nyerhet. Kérem, válassza ki, hogy melyik pályázatát tartja fenn, de mi nem mondjuk meg, hogy melyik lehet a nyerő. Körülbelül ez a tartalma annak a hiánypótlási felszólításnak, amelyet a napokban számos olyan cég kapott, amely a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programban pályázott állami támogatásra. A jelenségre egy piaci forrásunk hívta fel a figyelmet.
A furcsa helyzet kialakulását úgy lehet megérteni, ha röviden összefoglaljuk a program történetét.
- Az 1+1 konstrukció lényege, hogy a pályázó kis- és középvállalkozások gépeket-berendezéseket vehetnek legfeljebb 400 millió forintért. Minden forintjukhoz egy forint támogatást ad az állam, vagyis az intenzitás 50 százalék.
- A programot 2024 végén hirdették meg, a pályázatok beadási határideje 2025. január végén volt.
- Azóta 1324 cég kapta meg a támogatást, de nincs köztük egyetlen budapesti sem, és Pest megyei is csak kevés.
- Ezen belül tavaly október 15-e óta mindössze 22 pályázatot bíráltak el, vagyis mondhatni, hogy ősz óta leállt a pályázattal kapcsolatos érdemi munka.
- Piaci becslések és a korábbi kormányzati kommunikáció alapján közel 500 cég pályázatát még nem bírálták el, ezek többsége fővárosi vagy főváros környéki lehet, de erről a minisztérium nem ad információt, hiába kérjük például mi is.
- Az októberi leállás után azonban a program 130 milliárd forintos keretéből novemberben átcsoportosítottak 20 milliárdot egy akkor elinduló második ütemre, de erre már budapesti cégek nem pályázhatnak.
- A második ütem nyerteseit a napokban már el is kezdték kiértesíteni, ami arra utal, hogy ebben folyik a munka (míg tehát az első ütemben kívülről nézve nem történik semmi).
- Nem világos a fentiek miatt, hogy az első ütemben valaha kaphat-e budapesti cég támogatást, vagy menet közben úgy döntöttek, hogy a budapestiek által megpályázott 20 milliárd forintból indítják el a második ütemet, csak erről a minisztérium nem kommunikál.
- Az érintett cégek most úgy érezhetik, hogy az első ütemben hoppon maradtak, vagy legalábbis teljesen bizonytalan annak kifutása, ezért érdemes lehet beszállniuk inkább a második ütembe is, hátha ott pénzhez jutnak.
Nagyon valószínű, hogy a program indulásakor a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) még nem találták ki, hogy annak lesz egy második (budapestiek nélküli) üteme is. Ezt abból lehet sejteni, hogy az első kiírásba nem tették bele, hogy a jövőbeni második (vagy akár harmadik, sokadik) ütemben nem vehetnek részt azok, akik az elsőben pályáznak. Az első kiírás tehát nem zárja ki, hogy egy cég a második ütemben is induljon, hiszen egyetlen szó sincs benne további ütemekről.
A második ütem kiírásában viszont azt kötötték ki, hogy abban nem kaphat támogatást az a cég, amelyik az első ütemben már kapott. Ez azt jelenti, hogy a második ütemes kiírásban sem tiltották meg azt, hogy egy olyan cég pályázzon, amelyik az elsőben is megtette ezt. A szöveget nem lehet másképp értelmezni, mint hogy csak azt kötötték ki, hogy egy cég nem kaphat támogatást két külön ütemből. Azt nem, hogy nem pályázhat mindkét ütemben támogatásra.
Mivel az első ütemben pályázó, de még elbírálásra váró cég között sok Pest megyei, illetve sok olyan cég is lehet, amelynek van Budapesten kívül is telephelye, ezek beadták a kérelmüket a második ütemre is (más megvalósítási helyszínnel).
Ezek a mindkét ütemben pályázó cégek kapták most meg a cikk elején említett hiánypótlási kérelmet, amelyben azt kérik tőlük, hogy nyilatkozzanak, melyik ütemben tartják fenn a pályázatukat.
A cégek tehát azzal szembesültek, hogy a programot levezénylő, az NGM alá tartozó Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) nem tiltotta meg nekik azt, hogy mindkét ütemben pályázzanak, de most érthetetlen módon mégis azt kéri, válasszanak a kettő között. Mindezt úgy, hogy az első ütem eredményét azért nem tudják a cégek, mert maga az MGFÜ az eredeti határidőhöz képest már 11 hónap késésben van az elbírálással, és semmit sem mond arról, hogy ezekről mikor születhet döntés. Helyesebben: lehet, hogy az ügynökség már döntött, de a pozitív vagy negatív tartalmú ajánlására a minisztérium még nem bólintott rá, és az ajánlás tartalmáról nem adnak információt.
A bizonytalanságot fokozza, hogy az első ütem elbírálásának határidejét tavaly március után többször kitolták, sokáig úgy tűnt, hogy 2025. december végéig a döntéseket meg kell hozni, de az utolsó pillanatban hirtelen külön értesítés nélkül még egy évet rádobtak. A jelenlegi helyzet szerint tehát az első ütemben várakozók 2026. végi határidővel számolhatnak, már amennyiben ezek után bíznak még az ehhez hasonló ígéretekben.
A részletekről hiába kérdeztük a minisztériumot, nem válaszoltak a kérdéseinkre, amennyiben ez megérkezik, cikkünket kiegészítjük.
A cégvezetők a rulettasztal mellett érezhetik magukat, vagy a pirosra raknak, vagy a feketére: a két kérelem közül az egyikről le kell mondaniuk, miközben nem tudják, hogy melyikkel tudnának jobb eséllyel pénzt szerezni a gépvásárlásokra. A helyzetet végképp bonyolítja, hogy az első ütemben már egy éve várakoznak, budapestiként vagy Pest megyeiként látszólag nincs sok esélyük pozitív elbírálásra, hiszen úgy tűnik, mintha az erre allokált pénzekből futna a második ütem, amelyben már az első kiértesítések is megérkeztek.
Amint arról korábban is írtunk, további nehézség, hogy a legfeljebb 400 milliós gépekre úgy kellett pályázni, hogy az 50 százalékos önrészt, azaz a cégenként akár 200 millió forintot készenlétben kell tartani a várakozási idő alatt. Az elbírálás elhúzódása miatt tehát ezeket a pénzeket a kkv-k nem tudják felhasználni-forgatni már majdnem egy éve. Ráadásul ennyi idő alatt már az egyéb paraméterek is megváltozhatnak. Előfordulhat például, hogy a cég berendezésigénye megváltozik, de az sem kellemes meglepetés, ha a gép beszerzési ára egy év alatt növekszik, hiszen ilyenkor a támogatás értéke nem nő, vagyis 50 százaléknál nagyobb lesz végül az önrész, a tartogatott pénzhez még hozzá kell tenni.
