Kiosztottak százmilliárd forintot, de a budapesti pályázók semmit sem kaptak

A legfrissebb elérhető adatok szerint a Demján Sándor gazdaságfejlesztési program egyik legnépszerűbb támogatási konstrukciójában, az úgynevezett 1+1 programban 2025 december közepéig 1323 magyar cég kapott összesen 104 milliárd forint támogatást. Azért 1+1 a konstrukció neve, mert a magyar kkv-k úgy pályázhatnak jellemzően gépek, berendezések vásárlásakor támogatásra, hogy az állam minden egyes forint önerő mellé tesz egy forint vissza nem térítendő támogatást, vagyis a beruházás felét állja.

A számok alapján a nyertes pályázóknál eddig a támogatások átlagos összege 78,6 millió forint volt, vagyis a beruházások teljes összege átlagosan 157,2 millió forintot tett ki. A programot 2024 végén hirdették meg, és az első ütem pályázatainak beadási határideje majdnem pont egy évvel ezelőtt, 2025. január végén volt.

Ahogy azonban a táblázatból kiderül, egy év alatt egyetlen forint támogatást sem ítéltek meg olyan projektnek, amelyet Budapesten valósítana meg a pályázó. A nyertesek között van ugyan pár cég, amelynek a székhelye (irodája) a fővárosban van, de a megvalósítás helye ezeknél is minden esetben vidéki.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a program indulása óta többször is utalt arra, hogy az 1+1-es pályázatokat először a leginkább hátrányos térségeknél bírálják el, vagyis nem zárható ki, hogy a budapestieknek azért kell már csaknem egy éve várakozniuk, mert legfejlettebb régióként ők állnak a sor végén.

Megkérdeztük erről a minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, ha ez változik, frissítjük a cikkünket.

Egy budapesti érintett elmondása szerint a tárca a pályázókkal sem kommunikál érdemben az ügyben. Induláskor a minisztérium azt ígérte, hogy a támogatási okiratokat 2025. március végére kiállítja. Miután ez nem történt meg, és a cégek érdeklődtek, azt az információt kapták, hogy csúszás van a nagy érdeklődés miatt, és a határidő áprilisra tolódik. Amikor ez sem teljesült, akkor már tágabban értelmezett idősávot kaptak, nyárra ígértek okiratot, majd amikor a nyárnak is vége lett, nem válaszoltak többet a budapestiek érdeklődésére. Eközben a vidéki pályázók kiértesítése májusban elkezdődött, a csúszás részleteiről ebben a cikkünkben számoltunk be.

A támogatási okiratok kiállításának végső határideje 2025 vége volt, de ezt december 2-án eltolták egy évvel. Azt, hogy miért változtatott a program kezelője, az érintettek – vagyis az eddig el nem bírált pályázatokat benyújtó cégek – nem tudják, mert nem közölték velük, csak maguktól vették észre a módosítást (pdf).

Így most már elvileg az sem kizárt, hogy a 2024 végén kihirdetett program támogatására pályázók majd csak 2026 végén kapnak értesítést arról, hogy nyertek-e. Induláskor még az volt a tárca állítása, hogy ezek az 1+1-es gépbeszerzések a 2025-ös gazdasági repülőrajt részeként megtolják majd a magyar kis- és közepes vállalkozások termelését. Ám most már 2026 elején járunk, és a támogatás odaítélésétől az ilyen nagy értékű ipari berendezések üzembe helyezéséig akár fél év is eltelhet, így az is lehet, hogy még a 2027-es GDP-t is csak a második fél évtől segíthetik ki.

Ennél azonban sokkal nagyobb probléma, hogy a pályázó cégeknek az akár 200 millió forintos önrészt gyakorlatilag állandóan készen kell tartaniuk, mert ha megjön a pozitív döntés, akkor annak rendelkezésre kell állnia.

Mivel a minisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre, nem tudjuk pontosan, hogy hány budapesti pályázat és mekkora összegben vár elbírálásra csaknem egy éve, de a piacra rálátó forrásaink szerint körülbelül 200-250 cégről lehet szó, amelyek összességében mintegy 20 milliárd forint támogatásra várakoznak. Ez azt is jelenti, hogy

ezeknél a cégeknél 20 milliárd forint áll készenlétben majdnem egy éve, vagyis ezt a pénzt nem tudták ez idő alatt befektetni, forgatni.

Van azonban ennek a 20 milliárd forintnak egy még érdekesebb összegszerű egybeesése is. Az 1+1 program ugyanis 48 milliárd forintos keretösszeggel indult el, majd 2025 nyarán 130 milliárd forintra emelték a keretet. Az akkori indoklás szerint azért, hogy a forráshiány miatt korábban várólistára került vagy elutasítás előtt álló, de szakmailag megfelelő pályázatok is támogatást kapjanak. Ezt nem nagyon lehetett másképp értelmezni, mint hogy összesen 130 milliárd forintra érkezett be támogatható igény, amit ki is akarnak elégíteni.

Ezek után azonban 2025 novemberében elindult az 1+1-es program második üteme – épp 20 milliárd forintos kerettel. A hivatalos kommunikáció szerint ez a 20 milliárd forint megmaradt a 130 milliárdos keretből, ami nem nagyon érthető annak fényében, hogy nyáron még azt mondták, a teljes összeget ki fogják osztani. Érdekes egybeesés mindenesetre az is, hogy a második ütemre áttolt 20 milliárd forintra már csak vidéki cégek pályázhatnak, azaz budapestiek nem.

Mindez a piacon azt a képzetet erősíti, hogy a budapesti pályázatokat körülbelül 20 milliárd forint összértékben nem is szándékoztak elbírálni, ezért maradt meg, és elindítottak belőle egy második ütemet, amelyből a budapestieket eleve kizárták.

Lehet, hogy ez összeesküvés-elmélet, de a minisztérium nem tesz semmit ennek érvénytelenítésére, és az erre vonatkozó kérdéseinkre sem válaszolt.

Ahogy egy érintett cég vezetője mondja, a bizonytalanság helyett most már az is jobb lenne, ha közölné a kiíró, hogy az eredeti tervekkel ellentétben budapesti cégeket mégsem akar támogatni. Ha az érintett kkv-k tudnák, hogy úgysem jutnak pénzhez, akkor ezzel a ténnyel számolhatnának az üzleti tervek készítésénél. Egy akár 400 millió forintos gépbeszerzés egyrészt náluk jókora tétel, másrészt ha nem kapnak támogatást, akkor a tartogatott, akár 200 millió forintos önrészt fel tudnák használni.

Egy pályázatírással foglalkozó szakember szerint mindenki megértené, ha a kormány csak hátrányosabb helyzetű régiókban akarná támogatni a jellemzően magyar tulajdonú kkv-kat, de akkor eleve nem kellett volna megnyitni a pályázás lehetőségét a fővárosi projektek előtt.