Kiszorulhat a boltokból a magyar alma, paradicsom és paprika az árrésstop miatt
Nem tudni, hogy a kormány milyen hatástanulmányokat vett figyelembe, amikor tavaly márciusban bevezette az árrésstopot, majd azóta többször meghosszabbította, de a központi ártorzításnak kezd látszani egy olyan következménye, amely egy másik nagy kormányzati cél, a magyar áruk növekvő arányának tesz keresztbe.
Ha hosszabb távon marad az árrésstop, akkor a magyar zöldség és gyümölcs aránya visszaszorulhat az olyan nagy forgalmú boltláncokban, mint az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny, a Spar és a Tesco, illetve az online térben működő, de szintén árrésstopra kötelezett Kifli.hu.
A piactorzítás problémáit az alma, illetve a paprika és a paradicsom példáján mutatjuk be, miután az árrésstopnak kitett boltoktól és a magyar zöldségtermesztők egyik szövetkezetétől, a Délkertésztől kértünk erre vonatkozó friss piaci információkat.
Az árrésstopot 2025 márciusában eredetileg átmeneti jelleggel, május végéig vezették be, de később sorra meghosszabbították, kiterjesztették a drogériákra, és bővítették az élelmiszerek körét. Az alma márciusban még nem volt benne az árrésstopos körben, és a kormányzati kommunikáció alapján (vagy inkább annak híján) senki sem tudhatta, hogy decemberben bekerül.
Amikor azonban bekerült, a vásárlók jelentős része valószínűleg ennél a terméknél is azt hitte, hogy az árrésstop azt jelenti, az alma árát csökkentette és alacsony szinten befagyasztotta a kormány. A jelenségre abból lehet következtetni, hogy az alma iránti kereslet hirtelen megugrott – az egyik nagy lánc azt mondta nekünk, náluk 50-70 százalékkal.
A vevői érzékelés nem feltétlenül vág egybe a valósággal, hiszen az árrésstop csak annyit jelent, hogy a bolt legfeljebb 10 százalékkal adhatja drágábban a terméket a beszerzési árnál. Ha például nettó 100 forintért szerez be egy terméket, akkor legfeljebb nettó 110-ért rakhatja ki a polcokra. Amennyiben az árrésstop bevezetése előtt 10 százalék felett volt a termék bolti árrése, akkor azt 10 százalékra kell csökkenteni, például 120-ról le kell menni 110-re, ez tehát lehet egyszeri árcsökkentés – amely majd az árrésstop kivezetésekor várhatóan áremelést indukál.
Az árrésstop azonban addig sem zárja ki az áremelést, hiszen a beszállító árat emelhet, maradva a példánál: 110 forintra emelt beszerzési árhoz (nettó) 121 forintos fogyasztói ár fog tartozni.
Ha a termék árrése eleve 10 százalék alatt volt, akkor azon a szinten kell tartani, vagyis ekkor nem változik meg az ára a polcon, csak kiírják rá, hogy árrésstopos, tehát itt nincs árcsökkentés, és persze a későbbi áremelés sem kizárt.
A vevő mégis sok esetben tartós árcsökkentésre asszociál a kötelezően kihelyezett címkék alapján (talán a korábbi árstop miatt), és ez történhetett az alma iránti kereslet decemberi megugrása esetében is.
Elfogyhat a magyar alma
Az alma szezonja minden évben a terméstől, azaz augusztus–szeptembertől kezdődik, és a nagy boltok ekkor kötik le a termesztőkkel-beszállítókkal az éves mennyiségi kereteket. Ezek a szerződések rendkívül rugalmasak, minden bolttól azt a választ kaptuk, hogy a kereteken belül akár hetente állapodnak meg az aktuális szállítási mennyiségekről. Így a kereslet gyors változására is azonnal reagálni tudnak.
A lekötött magyar alma általában kitart legalább májusig, de akár nyárig is, mert a nagy boltok elég jól be tudják lőni, hogy mennyit kell ehhez előre lekötni. Az idén azonban az árrésstop miatt a készletek már márciusra kifogyhatnak, utána a nagy forgalmú fajtáknál az importra, vagyis főleg a lengyel beszerzésekre kell majd átállni. A magyar alma így vissza fog szorulni, addig biztosan, amíg el nem kezdődik a következő szezon, de
hosszabb távon is kérdés, hogy a lengyel import megerősödését később mennyire lehet majd visszafordítani.
Minden boltlánc megerősítette, hogy mindig a magyar almát preferálja, de egyébként mindenhol jellemző, hogy a nagy volumenben értékesített fajtáknál a magyar mellett a lengyel (esetleg szlovák) áru is eleve meghatározó szerepben van. A magyar szabályok szerint a származási országot a polcon jelölni kell, és ha ezt megnézzük, akkor látszik, hogy – a boltoktól kapott információkkal összhangban – a prémium almák szinte minden esetben Olaszországból, olykor Franciaországból érkeznek. A lengyel és a magyar termékek tehát a nagy volumenű, nem prémium kategória meghatározó szereplői.
A nagy boltok körülbelül 15-20 fajta almát tartanak jelenleg, de ezek egy része a kisebb volumenben eladható prémium vagy úgynevezett klubalma. Ahogy már nyolc éve részletesen írtunk róla, a klubalmák nagy befektetést igénylő, cserébe nagy haszonnal kecsegtető, üzletileg ígéretes fejlesztések, de nem valószínű, hogy a magyar termesztők ebben a piaci szegmensben tarolni fognak.
A visszajelzések egy része alapján az árrésstop hatására érzékelhetően nőtt az érdeklődés a klubalmák iránt, mert az árrésstop csökkentette a hagyományos és a prémium fajták közötti árkülönbséget.
Az árrésstop tehát a prémium kategóriák felé hajtja a keresletet, a prémium azonban jellemzően nem magyar.
Ha csak a forgalmazott fajták száma szerint nézzük a teljes kínálatot, akkor a nagy boltláncokban annak mintegy fele magyar, de mivel hetente adják le a megrendeléseket, az összetétel gyorsan változhat.
Rugalmas tárgyalási folyamatot tartunk fenn a partnereinkkel, a piaci mozgásokra reagálva, a szezonalitást és a kínálati adottságokat figyelembe véve optimalizáljuk készleteinket, az árrésstop intézkedés azonban összességében nem a Magyarországon termelt áru értékesítésének kedvez – foglalta össze a helyzetet az egyik boltlánc kérdésünkre.
Más termékekre koncentrálnak
A zöldségek és gyümölcsök esetében a vezető boltláncok gyakran közös nemesítési és termesztési megállapodásokat is kötnek a magyar termesztőkkel. A hosszabb távú együttműködésre azért is szükség van, mert ha a bolt egy új fajtát szeretne beemelni a kínálatába, akkor a termesztőnek alapesetben kell öt év, hogy nagy mennyiségben ráálljon a termesztésre. A másik oldalról nézve a termesztőnek is jó, hogy előre látja, mit és milyen mennyiségben tervez tőle venni az adott boltlánc.
Az árrésstop azonban felrúghatja ezeket a szövetségeket, mert az almán a bolt biztosan nem tud 10 százaléknál (vagy az árrésstop bevezetésekor alkalmazottnál) nagyobb hasznot elérni. Hiába fejleszt közösen a termesztőkkel, egyik félnek sincs perspektívája a nagyobb haszon elérésére. Ezért ha fennmarad az árrésstop, akkor a boltok más termékekre fognak koncentrálni, és az ilyen együttműködések meggyengülnek.
A másik fő hatás, hogy 10 százalékos vagy annál kisebb árrésből a boltok nem fognak akciózni, az eddigi kereskedelmi gyakorlat értelmetlenné válik. Ezzel elvész a bolt és a beszállító egyik gyakran alkalmazott közös volumennövelési lehetősége is, és ez sem abba az irányba hat, hogy az árrésstopos termékre helyezzék a fejlesztések hangsúlyát.
Akciók nélkül?
A paradicsommal és a paprikával némileg eltérő a helyzet, de a végeredmény az almához hasonló lehet.
Állami torzításoktól mentes körülmények között ezeknek a zöldségeknek az árrése 25–30 százalék között szokott lenni, ezt kényszeríti a kormány már egy éve legfeljebb 10 százalékra. A szezon az almával ellentétes, télen nincs nagy mennyiségben magyar paprika és paradicsom a boltokban, húsvét után azonban fokozatosan beindul a hazai termés.
Ahogy a grafikonon is látszik, tavasztól nyárig folyamatosan csökken a fogyasztói ár, mert a termesztők a szezonalitás miatt egyre inkább eladási kényszerbe kerülnek. Ilyenkor jönnek a nagy akciózások, ami megnöveli az értékesítést, és lehetővé teszi, hogy a nagy volument a termesztők kipörgessék. Csakhogy az árrésstop miatt előfordulhat, hogy idén az áruházláncok nem tudnak, de érthető okokból nem is kívánnak majd engedni a 10 százalékos árrésből, azaz nem akarnak akciózni.
Az eladási kényszer miatt ebben az esetben a beszállítóknak kellene teljes egészében viselniük az akciós árcsökkentés hatását, ami jelentősen lenyomná a termelői árat, és könnyen előfordulhat, hogy a beszállítók belföldön kevesebbet kapnak a termékekért, mint külföldön. A jobb exportár hatására a beszállítók nem fogják megfelelő színvonalon kiszolgálni a belföldi áruházláncokat, ezért azok növelni fogják az importot, mert nekik mindenképpen árura van szükségük. Kérdés, hogy így milyen fogyasztói árak alakulnak ki végül.
Mindez hosszú távon oda vezethet, hogy a szezonális paprika és paradicsom időszakában a szokásosnál nagyobb teret kap az import, és ez akár a hazai termékek piacvesztésével is járhat – mondják a Délkertésznél.
Elég logikátlan helyzet lenne, ha a magyarországi boltokból kiszoruló magyar termesztők növelnék az exportot, a magyarországi boltok pedig az importot. A Délkertésznél ezt azzal egészítették ki kérdésünkre, hogy számukra a hazai a legbiztosabb, a legkiszámíthatóbb és a legpontosabb fizetési morállal jellemzett értékesítési irány, és úgy gondolják, hogy hosszabb távon a magyar vásárlók biztosíthatják a magyar termesztők fennmaradását.
