Áprilistól Kína megszünteti a napelemek exportjára adott 9 százalékos áfa-visszatérítést, a napelemes rendszerekhez csatlakoztatható akkumulátoroknál pedig 9-ről 6 százalékra csökkenti a kedvezményt.
Már jó ideje lehetett tudni, hogy ezt az export-adókedvezményt Kína fokozatosan kivezeti, és azt is tudjuk, hogy az akkumulátoroknál is nulla lesz a mértéke 2027-től. De a lépés most pont egybeesik azzal, hogy Magyarországon jelentős állami támogatási program indul el mind a lakossági, mind a céges beszerzések felpörgetésére.
A lakossági programban a háztartások 2,5 millió forint támogatást kaphatnak akkumulátoros-napelemes rendszerek telepítéséhez, a pályázók előtt február 2-án nyílt meg a jelentkezés lehetősége, és március 15-én zárul. Utána kezdik majd értesíteni azokat, akik az első körben az alapfeltételeknek megfeleltek, és akkor indulhat el a részletesebb tervezés, majd a telepítés.
A program induló keretösszege 100 milliárd forint volt, ami 40 ezer pályázatra lett volna elég (ha mindenki a maximális 2,5 millió forintot igényli). A jelentkezők száma azonban pár nap alatt 75 ezer fölé emelkedett, így a keretet a tervek szerint megemelik – attól függő mértékben, hogy március 15-ig hányan regisztrálnak.
Eközben február 10-én az Energiaügyi Minisztérium megnyitotta a Jedlik Ányos Program leginkább várt, 50 milliárd forint keretösszegű pályázatát is, amelyben cégek kérhetnek támogatást energiatároló rendszerekre.
Az állami támogatások ütemezése így kissé szerencsétlen, mert a kínai változás épp áremelést idéz elő. A magyar háztartásoknak jobban a zsebükbe kell nyúlniuk, ha a 2,5 millió forintos támogatásból nem jön ki teljes egészében a rendszerük fejlesztése. Illetve az összeg egy részét közvetetten a kínai költségvetés elszívja.
A folyamatot leegyszerűsítve egy olyan (a valóságban nem létező, de a számolást könnyítő) napelemen mutatjuk be, amelyet a kínai gyártó nettó 70 jüanért vásárolt alapanyagból állít elő, és nettó 100 jüanért kínál eladásra. A 70 jüanért beszerzett alapanyagok után a kínai cégnek jellemzően 13 százalékos, azaz esetünkben 9,1 jüanos áfafizetési kötelezettsége keletkezik. Amennyiben azonban a terméket exportálja, akkor ezt jelenleg még csökkentheti a nettó eladási ár 9 százalékával, azaz pont 9 jüannal. (A Magyarországra beérkező termékre a magyar importőr-kereskedő ráteszi az itteni 27 százalékos áfát, és úgy értékesíti a végfelhasználónak.)
Példánkban a kínai cég az egyszerűség kedvéért épp lenullázta az áfaterhét, de ha nem is pont ez történik, mindenképpen 9 százalékos teherkönnyítést kap a nettó exportárakból, és ha számára pozitívba fordul a mérleg, akkor vissza is igényelheti az összeget.
Áprilistól azonban ez a lehetőség a napelemeknél megszűnik, ezért a kínai gyártónak nettó 109 jüanra kell emelnie az árat, ha ugyanakkora haszonnal akar dolgozni. Ugyanezen logika szerint az akkumulátoroknál kínai szemszögből egyelőre 3 százalékos tehernövekedés jön áprilistól. Ha tehát semmi más változás nem lenne a piacon, csak ez, a napelemek ára akkor is 9, az akkumulátoroké pedig 3 százalékkal menne fel, de a valóság ennél sajnos bonyolultabbnak ígérkezik.
A nemzetközi várakozások 10-20 százalék közötti drágulást vetítenek előre,
és az egyik legnagyobb magyarországi nagy- és kiskereskedőnél, a Wagner Solar Hungária Kft.-nél is úgy fogalmaztak megkeresésünkre, hogy a 3-9 százalék inkább az alsó küszöb lesz. Ugyanis az alapanyagárak is elindultak felfelé, már januárban, csak a gyártók eltérő stratégiával reagálnak erre, egyesek gyorsan és látványosabban emelnek, mások fokozatosan építik be a növekvő költségeiket.
A pontos mérték várhatóan a kínai új év kezdete után, csak március elején lesz tisztábban látható, amikor a gyártás és a logisztika ismét teljes kapacitáson pörög – mondja Házi Ádám stratégiai igazgató.
Az export-visszatérítés azokra a termékekre vehető igénybe, amelyek március végéig elhagyják Kínát, azaz praktikusan a kínai kikötőket. Emiatt nem jelent megoldást a magyar importőröknek az sem, ha nagyobb mennyiségű árura még a határidő előtt leszerződnek – például arra alapozva, hogy az itthon beinduló támogatási programok miatt jelenleg a lakossági kereslet óriásinak tűnik, de a céges is meg fog mozdulni.
Házi Ádám szerint igazán nagy készleteket Magyarországon felhalmozni eleve nem is lehet pénzügyi, logisztikai és raktározási szempontok miatt. Hiába látszik most az állami támogatás miatt kiugróan magas kereslet az akkumulátorok, inverterek és részben a napelemek iránt is, a lakossági programnak még a végső keretösszege sem látszik (vagyis nem lehet jól felbecsülni, mekkora lehet a maximális vásárlói igény). Sőt, a támogatások kifizetési ütemezése sem ismert, csak annyit lehet tudni, hogy a kiírás két éven belüli kivitelezést ír elő. Ám hogy ezen belül mikor és milyen ütemezésben jutnak a támogatási pénzekhez a háztartások, vagyis mikor lesznek belőlük a gyakorlatban vásárlók, azt nehéz előre megbecsülni.
Az EU-n belül sok cég igyekszik előrehozni a beszerzéseit, és Magyarországon is látjuk ezt a tendenciát a (viszonteladó) megrendelőknél, mi is azon dolgozunk, hogy hosszabb távra is biztosítható készletszintet tartsunk – mondja a Wagner Solar szakértője.
A kínai naptári évforduló február 17-én lesz, az elmúlt időszakban év végi hajrá volt, azaz a gyártókapacitások jellemzően telítettek voltak. Az új év várhatóan a logisztika túlterheltségével indul majd be, ami megnövelheti a szállítási határidőket, ez magyar szempontból további üzleti kockázatot és adott esetben költséget jelent.
A magyar piaci helyzet kommunikációs szempontból is nehéz, hiszen az ügyfelek könnyen gondolhatják majd, hogy a két számjegyű áremelés a telepítőcégek kísérlete arra, hogy a támogatás miatt meglóduló keresletből nagyobb hasznot húzzanak. Bár ezt sosem lehet kizárni (csak bízni lehet benne, hogy a piaci verseny miatt ennek a lehetősége minimális), ezúttal a pénz egy része biztosan a kínai költségvetésben landol majd.
