Tíz éve közelebb volt az euró bevezetéséhez Magyarország, mint most

Egyetlen feltételét sem teljesíti Magyarország az euró bevezetésének az Európai Bizottság idei konvergenciajelentése szerint, vagyis távolabb került az ország a közös valutára való áttéréstől a 2010-es évek közepi körülményekhez képest – ekkoriban ugyanis a makrogazdasági mutatók tekintetében legalábbis egészen közelinek tűnt a forint leváltásának lehetősége.

Előzmények: 2014-ben megkezdhette volna Magyarország az euró bevezetésének előkészítését az ERM II. árfolyam-mechanizmus alkalmazásával, vagyis a forint euróhoz kötésével egy középárfolyam mentén, amit két évig szükséges fenntartani. A 2014-es és 2016-os konvergenciajelentések szerint ugyanis a magyar makrogazdasági mutatók lényegében megfeleltek a maastrichti kritériumoknak.

Számokban: ezek szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP-arányos 3 százalékot, az államadósság sem lehet több a GDP 60 százalékánál (vagy közelítenie kell hozzá), az infláció a három legjobban teljesítő eurózónás ország átlagánál legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, a kamatok pedig legfeljebb 2 százalékponttal haladhatják meg az e tekintetben három legjobb tagállam átlagát.

• 2012 és 2019 között megfontolt költségvetési politikát folytatott a kormány, így teljesült a deficitre vonatkozó kritérium, ám a Coviddal ez véget ért: 2020 és 2023 közt minden évben a kritérium több mint duplája volt a hiány, és 2024-ben és 2025-ben is 5 százalék körül alakult. Az államadósság 2012 és 2019 között fokozatosan közelített a 60 százalékos szint felé, majd ez is elszállt.

• Kedvezően alakult az infláció is 2014 és 2016 között, noha korábban még rendre meghaladta a követelményeket. A 2010-es évek végére már a háromszázalékos jegybanki inflációs cél tartása sem volt elegendő a maastrichti kritérium tartásához, 2022-ben és 2023-ban pedig uniós rekordokat döntött a magyar áremelkedés szintje, mostanra közelít újra a referenciaérték felé.
• A hosszú távú kamatok is viszonylag alacsonyak voltak Magyarországon 2014 és 2020 között, ám a járvány, majd az orosz–ukrán háborút követő inflációs válság nyomán ez az előny elveszett, noha a kamatok mindenütt nőttek. E tekintetben most különleges helyzetbe került a Magyar Nemzeti Bank, ugyanis kamatot tudott csökkenteni, miközben világszerte a szigorítás jellemző.

Miért fontos ez? Rendkívüli politikai és társadalmi támogatása lett az euró magyarországi bevezetésének – a Tisza-kormány 2030-ra teremtené meg az ehhez szükséges feltételeket, miközben Magyarországon különösen sokan támogatják a közös valutára történő áttérést, vélhetően nem függetlenül a forint leértékelődésétől, amit az elmúlt évek gazdaságpolitikája is támogatott, illetve kihasznált.