A lakhatatlan önkormányzati bérlakások felújítására is lesz uniós pénz a fővárosban

Karácsony Gergely főpolgármester arra kérte a fővárosi kerületi önkormányzatokat, hogy október végéig gyűjtsék össze a projektjavaslataikat, amelyek alapján a szociális bérlakásállományt és a férőhelyek számát bővítenék – írta a HVG.

• Az önkormányzatoknak küldött levélben Karácsony arról ír, hogy az EU-val és a kormánnyal folytatott egyeztetések nyomán a főváros és a kerületek jelentős uniós forrásokhoz juthatnak.
• A tervek szerint már a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának novemberi ülésén dönthetnek konkrét, 2030 végéig megvalósítható projektek finanszírozásáról. A projektek között szóba jön üres önkormányzati lakások, lakóházak felújítása, más rendeltetésű épületek átalakítása és új lakások építése is.

Tágabb kontextus: a fővárossal párhuzamosan a kormány is keresi a Wekerle Sándor Lakásépítési Programhoz a fejlesztési helyszíneket és az előkészített lakhatási projekteket, amelyek között megfizethető bérlakások, kollégiumok és szolgálati lakások is szerepelhetnek.

Előzmények: a Tisza Párt programjában szereplő ígéret volt a bérlakásépítés, ami alapján kormányon meghirdették a Wekerle programot. Május végén jelentették be, hogy erre 1,5 milliárd eurónyi uniós pénz lesz, a jövő évi költségvetésben pedig 30 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást fordítanak megfizethető bérlakásokra és kollégiumi férőhelyekre.

• A Wekerle programot a helyreállítási alap forrásaiból finanszírozzák, Karácsony viszont a fővárosi projektek kapcsán egy másik uniós pénzügyi eszközről, az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül megvalósuló KEHOP Plusz pályázatokról írt.

Számokban: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000 és 2025 között az önkormányzati bérlakások száma 176 501-ről 98 635-re csökkent, a felújított lakások száma pedig nem változott érdemben (3513 volt 2000-ben, és 3035 tavaly). A szociális elven kiadott lakások száma 59 ezerről 33,5 ezerre csökkent 2016 és 2025 között.

• 2024-ben összesen 37700 lakás volt Budapesten kerületi önkormányzati tulajdonban, amiből 7691 lakás állt üresen, tehát a lakások ötöde volt kihasználatlan. 2022-ben 2600 lakhatatlan állapotú lakást tartottak számon az önkormányzatok – derül ki Budapest környezeti állapotértékeléséből, ami 2025-ben jelent meg.
• A kollégiumban lakó hallgatók aránya 2000 és 2025 között 27-ről 17 százalékra csökkent. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint Budapesten tavaly hatszoros volt a kollégiumi túljelentkezés. A G7 számítása alapján Budapesten 2024-ben hétszeres, más nagyvárosokban öt-hatszoros volt a különbség a medián albérleti szoba és a kollégiumi szoba ára között.

Miért fontos ez? 2000 óta tehát az önkormányzati tulajdonú lakások száma is csökkent, a felújított lakásoké stagnált, az önkormányzati lakások egy jelentős része pedig lakhatatlan állapotba került. Csökkent a kollégiumi férőhelyhez jutó hallgatók aránya is. A bérlakásállomány bővítése, a kollégiumépítés és a rossz állapotú önkormányzati bérlakások felújítása így évtizedes trendeket fordíthat vissza.