Többszörösére szokott nőni az olimpiai számla, de van, ahol okosabban csinálták

A 2036-os nyári olimpia rendezése iránt érdeklődő hét ország között van Magyarország is – derült ki kedden, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megnevezte, kik vesznek részt a nevezési folyamatban.

• „Az olimpiában lássunk egy gazdaságfejlesztési potenciált, egy lehetőséget, egy üzletet” – mondta Karácsony Gergely, aki feltételekkel, de már 2024 júniusa óta támogatja az ötletet.

Tágabb kontextus: a 20. század jelentős részében, a televíziós közvetítések megjelenéséig nem számítottak nyereségre a házigazdák az olimpiai játékok rendezéséből, ám a gazdag országokban található városok számára menedzselhető költség volt az olimpia rendezése.

• Az utóbbi évtizedekben viszont minden olimpia jelentősen túlszárnyalta az előirányzott költségeket: az Oxfordi Egyetem 2024-es kutatása szerint átlagosan ennek háromszorosára rúgott a végső költség 1960 óta.
• Erre ráerősített, hogy a Los Angeles-i olimpiát követően – ahol egyedüli nevezőként kedvező feltételeket tudhatott magáénak a város – jelentősen megnőtt az olimpiára nevező városok száma, és az NOB a minél ambiciózusabb terveket részesítette előnyben.
• A 2004-es nyári olimpia esetében így már 12 város versenyzett egymással, és a nyertes Athén azóta is negatív példának számít, ugyanis a játékokhoz kapcsolódó költés hozzájárult a később kibontakozó adósságválsághoz.
• Azóta csökkent a házigazdának jelentkező városok száma – a 2032-es brisbane-i olimpia rendezési jogát a város egyedüli jelöltként nyerte el –, így ma már a NOB is arra fekteti a hangsúlyt, hogy a lehető legtöbb verseny már meglévő létesítményekben legyen.

Felülnézet: a nevező városok sok milliárd forintot költenek csak a nevezés leadására az összes ehhez tartozó tanulmánnyal és felméréssel együtt. Tokió például a 2016-os olimpiai nevezés előkészítésére közel 50 milliárd forintot költött (akkor még hiába).

• Vannak általános infrastrukturális költségek, például lakhatással és közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések. Szintén jelentős a költsége a felépített, de a játékok után gyakran kihasználatlan létesítményeknek is.
• A 2024-es párizsi olimpia esetében igyekeztek szinte teljes mértékben már meglevő infrastruktúrára támaszkodni, így ez lett a legolcsóbb nyári olimpia az utóbbi évtizedekben.
• A pozitív hatások kapcsán a gazdaságélénkítést, ezen belül a turizmuson keresztül növekvő bevételeket és a javuló országimázst szokták emlegetni.
• Az országimázs pozitív hatása teljes mértékben számokban nehezen megfogható, de ha konkrétan a turizmust nézzük, ott már érdemben lehet vizsgálni a kérdést.
• Itt vegyes a kép, ugyanis Barcelonában érdemben, valamint Sydney és Vancouver esetében is valamivel nőtt a turizmus az olimpiai játékok rendezését követően; Peking, London és Salt Lake City esetében viszont pont, hogy csökkent.

Alulnézet: a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) által készített márciusi állapotfelmérés szerint a szörf miatt Portugáliával, a lovagló versenyek esetében pedig Szlovákiával társulna Budapest, vagyis ilyen együttműködésekkel el lehet kerülni, hogy új és felesleges létesítményekre menjen a pénz.

• Ezzel együtt is több versenyszám van, amihez nincs jelenleg infrastruktúra annak ellenére, hogy Orbán Viktor és Karácsony Gergely is úgy nyilatkozott korábban, hogy szinte minden rendelkezésre áll.
• Ilyen a kerékpárhoz szükséges Velodrome, a kosárlabdához vagy a gyeplabdához kellő méretű csarnok. Emellett számos létesítmény van, ami 2036-ra már felújításra szoruló állapotban lesz, valamint az ideiglenes létesítményeknek is jelentős a költsége.
• Szűk keresztmetszet a reptér kapacitása, aminek az idei BL-döntő is nagy terhelést jelentett. Ezt részben Pozsonnyal és Béccsel igyekeznek majd kiváltani a tervek szerint.
• A legtöbb fejlesztés igénylő terület pedig a szállodai kapacitás: a Dunán luxushajókkal ki lehetne egészíteni a meglévő kínálatot, ám ezt a lehetőséget egy ideihez hasonló aszályos időszak keresztülhúzhatja.

Mi várható? A jelenlegi tájékozódási fázist követően a NOB 2027 márciusára szűkíti le az érdeklődők körét, maximum öt városra. Ezután kormánygaranciára van szükség a nevezési folyamatban, majd 2028-ban már lehet tudni, hogy hol fogják rendezni az olimpiát.