A budapesti olimpián Portugáliában szörföznének, Szlovákiában lovagolnának

„Egyelőre nincs a kormány asztalán az olimpia kérdése. Alapvető pénzügyi és infrastrukturális kérdések, témák előbbre valók ennél” – Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter így foglalt állást október elsején, miután újra összeült a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa.

A miniszter vélhetően még csak nem is sejthette, hogy egy hét sem telik el, és október hatodikán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megnevezi azt a hét országot, amelyek érdeklődnek az olimpia iránt. Magyarország mellett Németország, India, Katar, a Koreai Köztársaság, Dél-Afrika és Törökország.

„Óriási esély a budapesti olimpia. Az olimpiát a város igényeihez lehet igazítani, nem fordítva” – nyilatkozta Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely szeptember 17-én a Marketing Summit nevű rendezvényen, ahol ott volt Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is, aki szerint a 36-os a valódi esély, mert akkor jöhet vissza újra Európába az olimpia. A város és a MOB még 2024 októberében együtt jelezte, hogy részt veszt a NOB által meghirdetett tájékozódási fázisban, vagyis a „continuous dialogue”-ban. (Információink szerint a MOB nem ment bele abba, hogy külön céget hozzanak létre a projektre, amit a Fidesz szorgalmazott.)

Itt most tegyünk egy hosszabb kitérőt. A NOB érzékelve két gazdag skandináv állam, Norvégia és Svédország visszalépését 2014. januárban, változtatott a pályázati feltételeken. Oslo és Stockholm visszakozása után Kína és Kazahsztán maradt versenyben a 2022-es téli játékokért, amit előbbi meg is rendezhetett.

Budapest 2017-es kiszállásával (a Momentum népszavazási kérdése elől meghátrált a Fidesz, és visszavonták a pályázatot) is csak két olyan város maradt a nyári olimpiáért, ami már korábban kétszer rendezett olimpiát: Párizs és Los Angeles. Előbbi megkapta, és kifogástalanul rendezte meg a 2024-es játékokat, utóbbi 2028-ban lesz házigazda. A NOB egy kicsit félve a következő pályázattól, a 2032-es olimpiát Ausztráliának, Brisbane-nek adta.

Ma már ott tartunk, nincs is konkrét és egyébként költséges pályázat, csak tájékozódási fázis, a városok képviselői válaszolnak a kérdésekre, a NOB pedig 2027 márciusára szűkíti az érdeklődők körét. Ezen a listán maximum öt város maradhat, velük kezdődik el az érdemi párbeszéd (strategy dialogue). Utána van szükség kormánygaranciára, 2028 elején pedig már nagyjából tudni lehet, hol rendezik az olimpiát.

Most már tudjuk, minimum hét résztvevő van, noha London is lebegtette a rendezési szándékot, mert ott a létesítmények készen állnak, vélhetően úgy tekintenek a 2036-os dátumra, hogy 24 év után nem kaphatnák meg. Chile, Egyiptom és Spanyolország is kacérkodott a 36-os játékokkal, de mint a NOB most rávilágított, ők végül kiszálltak.

Magyarország viszont elkészített egy tanulmányt, vagy ahogy a MOB a Telexnek fogalmazott: állapotfelmérést. A NOB magyar tagja, Fürjes Balázs fogta össze a munkát, ahogy az előző pályázatnál is. Fürjes Orbán Viktor bizalmasa, és rajta keresztül jutott be a szervezetbe. Thomas Bach NOB-elnök ugyan olimpiai bajnoknőt akart, az akkori miniszterelnök erre fittyet hányva tolta be a testületbe Fürjest, akit gimnazista kora óta ismer, és akinek a szavazatok összeszedése a legfontosabb dolga.

Fürjesnek nem erős oldala a nyílt és transzparens kommunikáció, amikor szeptemberben tételes kérdéssort küldtünk neki, a MOB-hoz irányított. Emellett volt olyan elnökségi ülés a MOB-ban szeptember végén – a szervezetnek a nemzetközi pozíciója miatt állandó tagja –, amikor az Egyebek napirendi ponthoz értek, és arra kérte az állandó meghívott vendégeket, hogy menjenek ki, mert sok információ kiszivárgott már így is az előkészületekről. Az olimpiai bajnok, az úszószövetséget vezető Wladár Sándor ekkor felállt, és a kiküldöttek – Kamuti Jenő, Molnár Zoltán, Dávid Imre – után ment. A 89 éves Kamuti egyébként a nemzet sportolója, olimpiai ezüstérmes vívó, a Nemzetközi fair-play Bizottságot évtizedeken át vezette.

Fürjes alapállása azért is érthetetlen, mert a népszavazás ebben a kérdésben megkerülhetetlen, és egy sikeres népszavazás a sportvezetők egyöntetű támogatása nélkül elképzelhetetlen. 2026 áprilisa előtt a titkolózás még úgy-ahogy érthető is volt, nem szerette volna a Fidesz, hogy beszűrődjön az olimpia a választási kampányba, azóta már inkább mulatságos.

Míg nálunk kisebb meghökkenést okozott a NOB keddi bejelentése, addig Németország már jóval előrébb tart. Mivel Berlin török származású polgármestere pénzkidobásnak tartotta az olimpia ötletét, ezért elutasította. Münchenben azonban a lakosság támogatta a rendezést, a tavaly októberi népszavazáson kétharmaddal nyertek az igenek. Nálunk még a múlt héten is arról beszélt Karácsony, hogy társadalmi párbeszéd kell.

Münchenben az infrastruktúra készen áll az 1972-es olimpia miatt, a 2031-es atlétikai vb-t is megrendezik, a Bajnokok Ligája döntőjét tíz éven belül harmadszor kapták meg.

Magyarország eközben még ott tart, hogy elkészült egy 170 oldalas anyag, amit Fürjes megmutatott néhány szövetségnek, a MOB vezetésének, ennek a kivonatát megismerhettük mi is a napokban, valaki elküldte nekünk. A márciusi, azaz még a kormányváltás előtt készült dokumentumot a Hvg.hu is részletesen bemutatta szerdán, de mint ők is jelezték, elképzelhető, hogy a terveket azóta frissítették.

A dokumentumból kiderült, Magyarország nem egyedül venne részt a rendezésben, hanem a szörf miatt Portugáliával társulna, Ericeira városa a kiszemelt, ami természetesen az óceán partján van, garantáltak a nagy hullámok és a szél. Szlovákia is partner lenne, a Slovan pozsonyi és a Dunaszerdahely stadionja mellett Somorja (Samorín). A településen egy német identitású szlovák üzletember, Mario Hoffmann egy olyan sportközpontot hozott létre, ahol magas színvonalú lovas versenyeket lehet rendezni, de nem olyan régen korosztályos úszó-Eb-nek a házigazdái voltak. Hoffmann baráti körben büszkélkedett is azzal, hogy a budapesti olimpiánál is felmerült a létesítmény.

Ausztriának van olyan golfpályája, ahol meg lehetne rendezni a golfot, plusz Bécs a teniszversenyeket is megrendezhetné, mert nálunk szeptemberben húzták le a kiemelt beruházások közül a margit-szigeti teniszcentrumot.

A NOB új irányelve is erre ösztönöz: inkább lépj át országhatárt is, de mindenképpen a fenntarthatóság legyen a vezérelv, az olimpia miatt ne építs semmit.

„Helyszínekről, külföldi partnerek esetleges bevonásáról gondolkodás van, döntés nincs”

– írta nekünk a MOB.

Amikor a költségekről érdeklődtünk, a MOB tudatta: „egyetlen fillér állami támogatást, közpénzt, adófizetői forrást sem fordított ennek a felmérésnek a finanszírozására és természetesen egyetlen fillért sem vont el ebből a célból a MOB egyéb feladataitól.” Hogy aztán a Szerencsejáték Zrt. pénzei, vagy a Mol alapítványi pénzei mennyire adófizetői forintok, azon lehet vitatozni, de nem érdemes.

Karácsony előszeretettel érvel azzal, hogy a létesítmények szinte készen állnak, de ez nem igaz. Focistadiont ugyan valóban nem kell építeni, de a kerékpáros versenyeknek otthon adó Velodrome a környéken sincs, a gyeplabdához megfelelő méretű stadion úgyszintén hiánycikk, és nincs a kosárlabdának megfelelő nagyságú csarnok sem. A Velodrome-ot korábban Óbudára álmodták meg, most is az lenne a végső helyszín.

A 250 milliárdból felhúzott atlétikai stadion még kibővítve (35 ezer nézővel) is kisebb, mint amit a riválisok fel tudnak mutatni. A Duna Aréna újbóli kinyitása hatmilliárd forintba kerülne, ezért sem oda viszik a jövő évi úszó-vb-t, hanem az MVM Dome-ban lesz. Ott viszont nem lehet minden nagyobb eseményt megrendezni egy majdani olimpiát. Egy hatezres csarnok hiánycikk Budapesten, a kézilabda és a tenisz is nagyon kedveli Tatabányát. Egyébként ott lennének a birkózás és a dzsúdó eseményei.

A létesítményeknél nagyobb gond a budapesti reptér kapacitása – már az idei BL-döntő is nagy megterhelést jelentett, egy olimpián 30 olyan nap lenne, mint a BL-döntő –, amit igyekeznek majd Béccsel és Pozsonnyal kiváltani. A leggyengébb pont azonban a szállodai helyzet, amiben kevés változás volt az elmúlt 10 évben.

Csak egy fontos adalék: Tokióban az olimpia elhalasztásakor 44 ezer jó minőségű szállodai szobát kellett átfoglalni egyik évről a másikra, amire a NOB, tehát a szervező tartott igényt. Nálunk az egész országban 60 ezer környékén mozognak a szervezet által elfogadhatónak minősített szoba. Talán egy olyan budapesti szálloda lenne, ahol el lehetne helyezni megfelelően a NOB-vezérkar egy részét.

A Dunán álló luxushajókkal sok mindent meg lehetne oldani, ám épp az idei aszály mutatott rá ennek a tervnek a sérülékenységére. A szállodahajók ugyanis heteken át be sem tudtak jönni az országba az alacsony vízállás miatt. Ausztria jöhetne be itt is partnerként. Az már költői kérdés, mennyivel nívósabb lenne egy állapotfelmérés, ha a két várost összekötné egy gyorsvasút. Az olimpiai lázban égő Orbán Viktor ettől még Belgrád felé épített vasutat.

A finanszírozás mindig központi kérdés, ebben az általunk átolvasott anyagban sok vitatható állítás van, ebből néhány fontosabb: kétséges, hogy 350 millió eurót hozna-e az olimpiai lottó, illetve hogy a tao-forrásokat lehet-e ebben az esetben használni. A 90 százalékos magánfinanszírozás is erősen vitatható.

A MOB egyébként az egész koncepciót szeretné nyilvánosságra hozni, erre sor kerülhet október közepén. Szerintük most jöhet el a társadalmi párbeszéd ideje, amin mindenki elmondhatja a gondolatait. A nyílt viták alapján kell majd döntést hozni – akár népszavazáson is. Ennek ideje 2027 második fele vagy 2028 lehet – ha a NOB egyáltalán meghívja Budapestet a párbeszéd folytatására 2027 márciusában. Ha a szűkített listán nem lesz ott Budapest neve, az legalább megmutatja, a magyar főváros nem alkalmas a rendezésre.