Egyelőre maradnak a Fidesz-kormány szent tehenei, de meddig fenntarthatók?

Ma ért volna véget a jelzáloghitelek kamatstopja, hiszen a kormány már júniusban bejelentette, hogy a 2022-ben életbe lépett intézkedés októbertől nem lesz érvényben az eddigi formájában, társadalmi egyeztetésre is bocsátotta a kérdést. Ám végül mégis maradt a kamatstop.

Számokban: 2022 óta már több mint 500 milliárd forint többletköltséget okozott a kamatstop a pénzintézeteknek, és bár több nagybank is elkönyvelte idén a veszteséget az érintett hitelek teljes futamidejére, ezt még nem az összes érintett tette meg.

• A kamatstop kivezetése miatt ma már nem ugrana meg jelentősen a háztartások törlesztője a Portfolio értesülése szerint, átlagosan hétezer forinttal növekedne az érintett háztartások terhe a jelenlegi piaci környezetben.
• Tavaly évi végi adatok szerint 216 ezer jelzáloghitel-szerződés tartozott a kamatstop hatálya alá, átlagosan 3,9 millió forint fennálló tartozással. Ez a 848 milliárd forintos hitelállomány a jelzáloghitel-tartozások 11 százalékát adta.

Mit mondanak ők? Kérdeztük a Pénzügyminisztériumot azzal kapcsolatban, hogy végül miért nem vezették ki a kamatstopot a jelenlegi formájában.

• A minisztérium sajtóosztálya azt mondta, hogy továbbra is Boda Nikoletta, a minisztérium parlamenti államtitkárának szeptember 14-i felszólalása az irányadó a minisztérium álláspontja kapcsán.
• Boda úgy fogalmazott, hogy a kormány többszöri egyeztetés ellenére sem tudott olyan megoldásban megegyezni a hitelintézetekkel, ami garanciát nyújt arra, hogy a kamatstop kivezetése ne okozzon tehernövekedést az ügyfeleknek.
• „A megállapodás hiányában a kamatstop fennmarad, változatlan feltételek mellett” – mondta az államtitkár.

Reakciók: több közgazdász is amellett érvelt az utóbbi időszakban, hogy szükség lenne az Orbán-kormányok által hátrahagyott piactorzító, sok esetben a költségvetést terhelő intézkedéseinek visszavonására vagy átalakítására.

• Csillag István korábbi gazdasági miniszter szerint ilyen az indokolatlanul alacsony társasági adó, a két- és többgyermekes anyák személyi jövedelemadó (szja) mentessége, a különböző szektorokat sújtó vállalati különadók, a támogatott hitelek, a rezsicsökkentés vagy az ársapkák.
• Nem csupán komoly költségeket rónak ezek az intézkedések a vállalatokra és az államra, hanem sok esetben pazarló módon működnek többek között azáltal, hogy a tehetőseket is támogatják.
• A rezsicsökkentés kapcsán Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakmai vezetője és Tibor Dávid, a Masterplast szigetelőanyag-gyártó alapítója is úgy fogalmazott a G7 Paradigma Konferencián, hogy rászorultság alapúvá kellene tenni a rendszert.
• „A rezsicsökkentés jelenleg valójában rezsiátvállalás. Nem csökken a rezsi, hanem más fizeti ki. A Tiszától valódi rezsicsökkentésnek kéne következnie” – fogalmazott Tibor Dávid az energiahatékonyságról szóló panelbeszélgetésen.
• Az árréskorlátozásokkal kapcsolatban Terták Elemér közgazdász kiemelte, hogy a kiskereskedőket arra kényszeríti, hogy a kieső bevételt más termékek árának emelésével kompenzálják, ezzel gyakran olyan fogyasztókat is terhelve, akik nem vásárolnak árrésstopos terméket.
• Az eltorzult árszerkezet a termelőket is károsítja a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint, ami azt is eredményezheti, hogy eltűnik a boltokból a belföldön termesztett zöldség és gyümölcs.

Igen, de: elődje „népboldogító” intézkedései közül a védett üzemanyagárat szüntette meg a Tisza-kormány, amikor a piaci viszonyok ezt lehetővé tették.

• Azóta a nemzetközi folyamatok miatt ismét sokat drágult az üzemanyag, de erre már nem általános árszabályozással, hanem a dízelautósok havi ötezer forintos támogatásával reagált a kormány. Ez a korábbinál sokkal enyhébb beavatkozás a piaci folyamatokba.

Mi várható? A kormány jelentős államháztartási hiányt örökölt – erre az évre 7,5 százalékkal számol – miközben az ígéretei között szerepel sok költséges tétel, mint a közszolgáltatások fejlesztése, a közalkalmazottak bérrendezése vagy az szja-csökkentés.

• Emellett az eurózónához való csatlakozás feltételeinek 2030-as teljesítését tűzte ki célul a kormányzat, és ehhez feszített tempóban, négy év alatt kell három százalékra csökkenteni a deficitet.
• Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató korábbi vezérigazgató-helyettese amellett érvelt G7-es cikkében, hogy az Orbán-rendszer által hátrahagyott intézkedések kapcsán minél hamarabb fel kellene készíteni a társadalmat arra, hogy ezek jelenlegi formájukban nem fenntarthatóak.
• Ha ez nem történik meg, az azt a látszatot tartja fenn, hogy egyszerre fenntartható az orbáni örökség és a Tisza új vállalásai, amire egy ponton vagy a választók, vagy a nemzetközi befektetők fognak negatívan reagálni.