Négyéves csúcson a gázár, magyar állami százmilliárdok sorsa múlik a beszerzés időzítésén

Közel négyéves rekordra, 80 euró/megawattóra fölé emelkedett ma a földgáz ára az irányadó holland tőzsdén.

Előzmények: az USA Irán ellen indított háborúja töredékére csökkentette a forgalmat a Hormuzi-szorosban, amely a globális kőolajellátás mellett a földgáz szállításának is meghatározó csomópontja. A cseppfolyósított földgáz (LNG) egyötöde a szoroson át jutott el a globális piacokra Irán megtámadása előtt.

• A térségen belül elsősorban Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből származó földgáz mennyisége ráadásul sokkal nagyobb mértékben csökkent, mint a kőolaj esetében: utóbbi exportja a háború előtti szint 23 százalékára esett az idei második félév eddigi részében, míg az előbbi 8 százalékára.
• A földgáz tőzsdei ára a 30 euró/megawattórás szintről a háború kitörését követően hamar 60 euró közelébe ért, majd július közepéig 40 és 50 euró között mozgott. Augusztus közepén már újra 60 euró környékén járt a földgáz ára, innen fokozatosan jutottunk el a mai árszintig.

Miért fontos ez? A Hormuzi-szoroson a forgalom pont a földgáz betárolási szezonjának kezdetén állt le, jelentős többletköltséget előre vetítve a téli fűtési szezonra készülő államoknak.

• Jolsvai Zoltán energetikai szakértő márciusi elemzése szerint Magyarország esetében a tárolók 30-ról 90 százalékosra való feltöltése 50–55 euró/megawattórás árral számolva 350–400 milliárd forinttal kerülhet többe, mint tavaly (a viszonyítási alap a tavaly év végi 30 euró körüli ár).
• 90 euró feletti árfolyamon viszont akár 1000 milliárd forint extra költséget jelenthet a tárolók feltöltése – számolt cikkében a szakértő.

Számokban: a hazai földgáztárolók töltöttsége más európai országokhoz hasonlítva jelenleg magas szinten van, a teljes kapacitás 71,24 százalékát éri el.

• A hazai töltöttségi szint így meghaladja az uniós átlagot, amely 67,33 százalék.

Reakciók: Jolsvai Zoltán lapunknak most azt mondta, jelenleg nincs publikus adat arról, hogy idén mennyi többletköltséget okozott a tárolók feltöltése, mivel az MVM magánszereplőkkel, valamint az orosz állami Gazprommal kötött szerződéseit nem ismerjük.

• Jó esetben a kereskedők előre fixálják a beszerzési árat, és Jolsvai valószínűnek tartja, hogy az MVM-nél is van előírás ezzel kapcsolatban.
• Amennyiben jó áron tudta az MVM fixálni a földgáz árát, vagyis sikerült „megfognia a völgyet”, akkor az is elképzelhető, hogy nem volt drágább az idei feltöltés, sőt akár olcsóbb is lehetett.
• Az energetikai szakértő szerint a Gazprommal kötött államközi szerződésre viszont a közvéleménynek joga lenne rálátni, és ez alapján már pontosabb képünk lehetne az idei költségekről.
• Az új kormánynak kellene nyilatkoznia a beszerzési árról, mivel ez alapján lehet tudni, hogy a rezsicsökkentett gázáron az MVM veszít vagy nyer, illetve hogy ez az adófizetőknek mennyibe kerül.

Mi várható? Az EU irányelve a fűtési szezonra 90 százalékos tárolótöltöttséget ír elő a tagállamoknak. Igaz, ezt idén kivételes piaci körülményekre hivatkozva 80 százalékra csökkentették.

• A hazai töltöttségi szint (71,24 százalék) mellett a G7 számításai szerint a hazai tárolók betárolási kapacitása alapján kicsit több, mint 11 napra van szükség a 80 százalékos és majdnem 24 nap a 90 százalékos szint eléréséhez.
• Így mindkét célérték technikailag bőven elérhető október 15-ig, ami átlagban a fűtési szezon kezdetének napja.