Felpörögtek a szakszervezetek, de vajon mire számíthatnak a Tiszától?

A nyári időszakban több magyarországi munkahelyen kezdtek a dolgozók mozgolódni: a Hanon Systems autóipari beszállító pécsi és székesfehérvári gyárában júniusban két alkalommal, az IKEA magyarországi telephelyein júliusban sztrájkoltak többször az alkalmazottak, míg a Continental gumigyárban most készülnek munkabeszüntetésre (bár az extrém hőség miatt erre később kerülhet sor).

Ennek nyomán nem tűnik alaptalannak azt állítani, hogy aktivizálódnak a szakszervezetek, mivel két hónap alatt már a harmadik sztrájk van készülőben. Az utóbbi évtizedben több olyan év is volt, amikor az egész évben nem történt ennyi munkabeszüntetés, bár a 2019-es rekord (12) eléréshez még bele kell húzniuk a munkavállalóknak.

Alapvetően elszigetelt esetekről van szó, vagy belejátszhat, hogy új kormány van és új politikai lehetőségek, ráadásul egy olyan kormányfő, aki a bérei okán már bele is állt egy munkáltatóba? Magyar Péter még június elején kritizálta a MasterGood élelmiszeripari céget, aminek ügyvezető igazgatója azt kifogásolta, hogy vendégmunkások nélkül nem tudják folytatni 120 milliárdos befektetésüket. A kormányfő szerint viszont, ha a tavalyi 25 milliárdos profitjukból 1,5 milliárddal többet fordítottak volna bérekre, akkor meg tudták volna tartani a magyar dolgozókat. Bár olyan politikust nem nehéz találni, aki a béremelések mellett érvel, annyiban egyedi volt Magyar megnyilvánulása, hogy az elmúlt években nem volt gyakori, hogy egy magyar politikus felszólítson egy vállalkozást arra, hogy több pénzt fordítson bérekre.

Az elmúlt 16 év mérlege ilyen szempontból vegyes. A Fidesz-kormányok például rendre a nagyobb minimálbér-emelések szükségességét képviselték a háromoldalú egyeztetéseken, és a kormányzásuk alatt a legkisebb bérek közelebb kerültek az átlaghoz, 2011 és 2025 között pedig csak kétszer csökkentek a reálbérek. Viszont a szakszervezetek nem számíthattak a kormány támogatására, hiszen a sztrájktörvény módosítása korlátozta a dolgozói érdekképviseleti szervek mozgásterét, és a munka törvénykönyvét is több ízben az alkalmazottak kárára szabták át.

Megkerestük a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét és regionális ügyvivőjét, valamint a Hanon Systems egyik dolgozóját arra a kérdésre keresve a választ, hogy hogyan viszonyul a szakszervezet az új politikai helyzethez, és milyen elvárásai vannak az új kormányzattól.

Nem kérnek a reálbércsökkenésből

Az állomány jelentős része alig minimálbér felett keres, ezért megtartani sem lehet őket, és a hétvégi munkavégzés is kötelező nekik a Hanon Systemsnél – meséli Benke Norbert, a Vasas dél-dunántúli régiós ügyvivője. A pécsi és székesfehérvári gyárakban a bértárgyalások eredmény nélkül zárulása után sztrájkoltak június elején. A szakszervezet tízszázalékos béremelést követel, miután tavaly háromszázalékos emelésben részesültek, az idén pedig négy százalékkal nőtt a bérük. Benke elmondása alapján a korábbi évek magas inflációja felemésztette a bérek vásárlóerejét: a dolgozók kiadásainak jelentős részét az élelmiszer- és lakhatási költségek adják, és pont ezek a tételek drágultak leginkább, ezért nem gondolják irreálisnak a követelésüket.

A Hanon Systems a dél-koreai Hankook vállalati konglomerátum része, 1990 óta van jelen Magyarországon. Utoljára 2023-ban hajtottak végre beruházást 43 milliárd forint értékben, amihez a Külgazdasági és Külügyminisztérium 5,7 milliárd forinttal járult hozzá. Az Opten adatai szerint a 2024-es év kivételével 2021 óta minden évet nyereséggel zárt a vállalat, bár a profit mértéke nem volt kiemelkedő. Tavaly például nem sokkal több mint az árbevétel egy százaléka maradt a cég tulajdonosainál adózás után. Korábban kerestük a vállalatot azt tudakolva, hogy a működési költségeinek mely része ugrott meg a korábbi évekhez képest, ám erre választ nem kaptunk.

A Vasas most egy újabb, ezúttal határozatlan idejű leállást jelentett be, ám ennek még nincs biztos időpontja. Benke Norbert elmondása szerint abban reménykednek, hogy már az újabb sztrájk előtt egyezségre juthatnának: egy nyílt levélben keresték meg a Hanon Systems globális vezérigazgatóját, hogy így hívják fel a figyelmét a követeléseikre, ugyanis attól tartanak, hogy a tárgyalásukkal kapcsolatos információk nem jutnak el a cégvezetés csúcsáig. Ezzel együtt Benke szerint csökkenti a mozgásterüket, hogy a cég alacsony hozzáadott értékű tevékenységet végez, ám szerinte a vállalatnak is érdeke lenne mérsékelni a folyamatos fluktuációt, mert ez a termelést is visszaveti. Ezt a szempontot a szakszervezet a vezérigazgatónak címzett nyílt levelében is kiemeli.

Mivel a cégnél kirúgással fenyegetik a nyilvánosságban megszólaló dolgozókat, a Hanon Systems egyik alkalmazottja vállalta, hogy névtelenül szerepeljen a cikkben. Ő is arról beszélt, hogy a gyárban az alacsony bérek miatt nagy a fluktuáció. Szerinte már az is előrelépés lenne, ha a féléves munkaidőkeretet megszüntetnék, ami lehetővé teszi, hogy egy fél év során a vállalat igényei szerint osszák el a ledolgozandó órák számát. Így például a dolgozók beoszthatók hétvégi munkavégzésre tekintet nélkül az egyéni igényekre.

Az IKEA dolgozói július 9. óta több alkalommal sztrájkoltak. A svéd vállalat 1990 óta van jelen Magyarországon és a munkavállalók azóta most először függesztették fel a munkavégzést, ami a bolthálózat mindhárom magyarországi áruházát és egyéb telephelyeit is érintette.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke, Karsai Zoltán a 24.hu-nak kifejtette, hogy az idei béremelés átlagban 5 százalék körüli volt, ám a mértéke az adott dolgozó teljesítményétől függött. Ennek következtében nem mindenki kapott inflációkövető béremelést, valamint már 2022-ben és 2023-ban – előbbi évben 14,5, utóbbiban 17,6 százalék infláció volt – sem kompenzálta a béremelés a drágulás mértékét. Az IKEA kiskereskedelmi részlege – ahol jelenleg 1555 fő áll alkalmazásban – az utóbbi években rendre profitábilis volt az Opten szerint, 2025-ben a teljes árbevétel több mint 2 százalékát tette ki a nyereség. A cégcsoport 728 főt alkalmazó bútorgyártó része viszont 2022 és 2024 között enyhe veszteséget termelt, ám tavaly ez is nyereséges volt, közel 0,5 százalékos profitrátával.

A követelésük ezért egy egységes 6 százalékos béremelés júliustól. A tárgyalásokon emellett további négy pontot fogalmaztak meg:

• legyen rögzített keretek között évente bértárgyalás;
• a szakszervezet bevonásával alakítsák át a juttatási rendszert a dolgozók igényei szerint;
• dolgozzák ki a bértranszparencia-elveket; valamint hogy
• 2027 elejétől kezdődjenek meg a tárgyalások a kollektív szerződés előkészítéséről.

A további négy pontot elfogadta a vállalat, ám a hatszázalékos béremelést nem volt hajlandó megadni. Az IKEA arra hivatkozott, hogy az idén már 580 millió forintot költöttek a bérek növelésére, a további emelés pedig kockáztatná a vállalat stabilitását. Bár a többi pontot elfogadta a cégvezetés, ezek esetében érdemes kiemelni, hogy jellemzően jövőbeli tárgyalások melletti elköteleződést jelent – nem konkrét, a jelenben hatályba lépő intézkedéseket –, ám az sem elhanyagolható dolgozói szempontból, hogy a folyamatokba bevonják a szakszervezetet.

A KASZ – a dolgozók többségének támogatásával – a hatszázalékos béremelés helyett végül egy egyszeri 100 ezer forintos kifizetést fogadott el, amit a munkavállalók az augusztusi fizetésükkel együtt megkapnak.

A Continental szegedi gyárában a munkáltató egyoldalúan zárta le a tavaszi bértárgyalást, amelynek során 6,5 százalékos béremelést ajánlott. A Szegedi Gumigyár Szakszervezeti Alapszervezete szerint túl alacsony volt az ajánlott bérfejlesztés, mivel az utóbbi három üzleti évben a cég tulajdonosai 60 milliárd forint adózott eredmény mellett 100 milliárd forint osztalékot vettek ki a vállalat bevételeiből és eredménytartalékából. A cégvezetés erre reagálva egy 100 ezer forintos Szép-kártya-feltöltést ajánlott fel a korábbi ajánlat elfogadásáért cserébe, és további feltételük volt, hogy a dolgozók mondjanak le a sztrájkjogukról 2027 tavaszáig.

A szakszervezet szerint szükség van a béremelésre, mivel a korábban magas jövedelmet kínáló gyárban az utóbbi években rohamosan romlottak a kereseti lehetőségek. A sztrájktárgyalások még nem kezdődtek meg, ám a cég ajánlatára reagálva a szakszervezet követelései a következők:

• az egyszeri jutalom összege 100 ezer forint helyett 230 ezer legyen, és ne kelljen cserébe lemondaniuk a sztrájkjogról;
• ha ez teljesül, a szakszervezet nyitott a kollektív szerződés módosítására is, valamint 8,5 százalékos bérnövekedést vár el az egyezség részeként.

Várják, hogy mit lép a kormány

„Se optimizmusra, se pesszimizmusra nem adott eddig okot a kormány” – fogalmaz László Zoltán, a Vasas alelnöke, aki egyelőre nem látja jelét, hogy az új politikai helyzet adott volna lökést a szakszervezeteknek. Szerinte az Orbán-kormányok alatt voltak olyan stratégiai partnerei a kormányzatnak, amelyek lobbiztak, hogy helyezzen nyomást a szakszervezetekre, ha konfliktusuk volt velük. Bár az alelnök szerint ez a fajta lobbitevékenység nem tudta aláásni a szakszervezet erőfeszítéseit, azt így is pozitívumnak tartja, ha bizonyos vállalatok nem lesznek többé a kormányzat kedvezményezettjei.

Eddig a Vasasnak viszont nem volt kihez fordulnia egyeztetésre a kormányból, például a Hanon Systems sztrájkjai kapcsán. Augusztustól Szabó Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnökét nevezték ki munkajogalkotásért felelős államtitkár-helyettesnek a Szociális és Családügyi Minisztériumban. Így már körvonalazódik, hogy kihez tartoznak majd a szakszervezetekhez kapcsolódó ügyek.

Korábban a Vasas regionális képviselői már megkeresték az összes egyéni körzetben megválasztott tiszás képviselőt: ebből végül két találkozó jött össze, és bár a többi esetben sem utasították el őket, a képviselők a kormányzati felállásra hivatkozva időt kértek. László ezzel együtt bizakodó, hogy konstruktív kapcsolat alakulhat ki az új kormányzattal és olyan új munka törvénykönyve jön majd létre, ami jobban védi a dolgozókat és nagyobb teret ad a szakszervezeteknek a hatékony érdekképviseleti munkára.

Benke Róbert optimista a kilátásokat tekintve, ami összefügg azzal is, hogy a Hanon Systemsnél is aktivizálódtak a munkavállalók. A regionális ügyvivő szerint a vállalat hozzáállását nagyban meghatározza, hogy egy távol-keleti cégről van szó. Meglátása szerint ezért elzárkózóbbak a szakszervezeteket illetően és a szemléletük kevésbé dolgozóközpontú. Az Orbán-kormányok kifejezetten támogatták ezeket a szereplőket, elnézők voltak a környezetet és a dolgozókat veszélyeztető gyakorlataikkal, ezért ezek a szereplők „elengedték magukat”. Az új kormányban nincs ilyen elfogultság, és a tagjai már kritizálták a különböző távol-keleti gyárakhoz kapcsolódó visszaéléseket, ami Benke szerint megágyazhat a hatékonyabb szakszervezeti munkának.

A Hanon Systems névtelenséget kérő alkalmazottja viszont kevésbé látja ígéretesnek az új politikai felállást. Tapasztalata szerint a dolgozók nem bíznak a Tisza támogatásában, mivel az új kormányzat eddig semmit nem tett az ügyükben. Úgy látja, hogy Magyar Péterék mind ez idáig nem mutattak nyitottságot a szakszervezetek irányába, hiszen „arról sem beszéltek a kampányban, hogy mit terveznek csinálni a munka törvénykönyvével”. Jelenleg a sztrájk folytatását várja, ugyanis nem lát más utat arra, hogy megkapják a követelt béremelést. Gondot okoz viszont, hogy a gyárban gyorsan cserélődnek az alkalmazottak, ezért sokan nem tagjai a szakszervezetnek. Azok, akik nem tagok, nem részesülnek a Vasas sztrájkalapjából, viszont így sokan nem engedhetik meg maguknak azt, hogy részt vegyenek a munkabeszüntetésben.