Leállt a milliárdos állami ingatlanok eladása a választások óta

Míg az áprilisi parlamenti választások előtt a megszokottnál sokkal nagyobb számban értékesített nagy értékű állami ingatlanokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, április közepe óta egyetlen milliárdos ingatlant sem adtak el.

• Bár egy balatoni hotelt és egy 18 hektáros laktanyát megpróbáltak értékesíteni, de az ezekre kiírt árverésekre senki nem jelentkezett.

Előzmények: április elején írtunk róla, hogy a 2026-os országgyűlési választások előtti másfél évben igencsak felpörgették az állami ingatlanok privatizálását.

• Egyebek mellett fővárosi palotákat, hatalmas győri ingatlanokat, a debreceni MÁV-székházat és a Szőlő utcai javítóintézetet is sikeresen bocsátotta árverésre az MNV. Már ha azt sikernek lehet nevezni, hogy árverseny nélkül el tudták adni az ingatlanokat, az esetek többségében ugyanis ez történt.

Számokban: gyűjtésünk alapján 2024 októbere és 2026 áprilisa között 19 olyan árverés zárult eredményesen, aminél az eladási ár meghaladta az egymilliárd forintot.

• Ez rengeteg ahhoz képest, hogy – éves beszámolói alapján – a 2016 és 2024 közötti időszak legtöbb évében mindössze két milliárdos értékű ingatlan eladásáról kötött szerződést az MNV.
• Még szembetűnőbb volt a növekedés, ha az összes tranzakció együttes értékét néztük. Egészen 2023-ig ez évi 11 és 26 milliárd forint között alakult. Tavaly azonban az addigi rekordot is sikerült alsó hangon megduplázni, az idén pedig a lezárt aukciók alapján csak az első negyedévben 26-27 milliárd forintnyi ingatlanvagyonon adhatott túl az MNV.

Mit mondanak ők? Az MNV kérdésünkre korábban azt írta, hogy elsősorban olyan ingatlanok értékesítése valósult meg, amelyek a költségvetési szervek kiköltözését követően már nem szolgálják közvetlenül az állami működést, ugyanakkor fenntartásuk jelentős költséget jelentene.

• A vagyonkezelő válaszában arra is utalt, hogy ők valójában csak végrehajtják az állami ingatlanvagyon hasznosítására vonatkozó kormányzati törekvéseket.
• Ennek megfelelően számítani lehetett rá, hogy a kormányváltást követően lezárul a nagy kiárusítás, és jóval kevesebb milliárdos értékű állami ingatlant dobnak majd piacra.

Alulnézet: a visszaesés talán még annál is látványosabb volt, mint amire számítani lehetett. A választások óta eltelt időszakban ugyanis az MNV egyetlen milliárdos ingatlan adásvételi szerződést sem kötött, és ilyen értékű árverést sem zárt le eredményesen.

• Bár júniusban meghirdettek egy aukciót egy balatongyöröki hotelre 1,65 milliárdos kikiáltási áron, néhány napja pedig lezárult egy árverés a korábbi marcali laktanya 18 hektáros területére, amit 1,7 milliárdért kínáltak, ezekre azonban egyetlen ajánlat sem érkezett.

Mi várható? Az MNV ingatlanprospektusában (pdf) ugyan jelenleg is számos kifejezetten nagy értékű épület szerepel, meglepő lenne, ha a következő hónapokban ismét felpörögne az ingatlankiárusítás.

• A katalógust ugyanis legutóbb márciusban, tehát még az előző kormány regnálása idején frissítették, márpedig az új kabinet többször is jelezte, hogy nem az elődje ingatlanpolitikáját kívánja folytatni.
• A választási kampányban Magyar Péter többször is kritizálta a Belügyminisztérium épületének eladását, a hasonlóan értékes pénzügyminisztériumi palota értékesítését pedig le is fújták, a kormányváltás után a pénzügyi tárca ide költözött vissza.