Két érzékeny ügyben is lépnie kellene a kormánynak az uniós eljárások miatt

Magyarországot kilenc eljárás kapcsán említi az Európai Bizottság legutóbbi kötelezettségszegési információs csomagja. Ilyen eljárást a Bizottság akkor indít, ha valamelyik tagállam nem felel meg az uniós jogszabályoknak.

• Az eljárások során két környi levelezés előzi meg a pereket, ahol a kormány még intézkedhet, valamint van tere meggyőzni a Bizottságot a bíróságon való rendezés előtt.
• Az Orbán-rendszer hagyatéka mindegyik folyamatban lévő ügy: ez előző kormányok intézkedései és mulasztásai miatt Magyarország szerepel a legtöbb alkalommal a csomagban a HVG szerint.

Felülnézet: az árrésstopokkal kapcsolatos eljárások az első perszakaszba értek: ebben az esetben az élelmiszerek és a drogériai termékek árszabályozása miatt intézkedett a Bizottság. Indoklásuk szerint bizonyos termékek esetén a beszerzési és az eladási ár közötti csekély különbözet miatt a kiskereskedők kénytelenek veszteségesen értékesíteni termékeiket.

• Az árrésstopok elvileg ideiglenes intézkedések, de hatályukat az új kormány is meghosszabbította május végén. Kármán András pénzügyminiszter az RTL Híradónak úgy fogalmazott, a kormány célja továbbra is az árszabályozások kivezetése olyan módon, hogy ez ne okozzon áremeléseket.
• Az árrésstopokat tehát ütemezett menetrend szerint szeretné az új kormány megszüntetni, viszont az uniós eljárás miatt csökkenhet a mozgástere, mivel két hónap múlva per indulhat.
• Június végén ráadásul a Pénzügyminisztérium úgy fogalmazott, hogy jelenleg nincs napirenden az árrésstop kivezetése annak ellenére, hogy Varga Mihály jegybankelnök szerint ez nem eredményezne jegybanki cél feletti inflációt.

Számokban: a másik sürgető ügy, hogy a napi egymillió eurós büntetést továbbra is fizeti a magyar állam, amiért nem tett eleget az uniós menekültügyi szabályoknak, valamint az ügyben meghozott 2020-as bírósági ítéletnek.

• Az Orbán-kormány alatt az ügy már mintegy 400 milliárd forintba került Magyarországnak. Magyar Péter első uniós csúcsán arról beszélt, hogy dolgoznak olyan megoldáson, ami nem jár büntetéssel, de teljesíti az előző kormány migrációs céljait.

Igen, de: a eljárásokban érintett többi ügy nem tűnik politikailag érzékeny kérdésnek az új kormány számára, ezért ilyen szempontból nagyobb mozgástérrel rendelkezik ezek rendezésére.

• A kiegészítő bányajáradék kapcsán – aminek nem titkolt célja volt a külföldi építőanyag-gyártó cégek kiszorítása – a korábbi kormány már elbukott egy pert, ugyanis a Bizottság szerint aláássa a közös piac elveit az intézkedés.
• A járadék kapcsán júniusban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy az érintett cégeknek ezt nem kell befizetniük.
• Így jó eséllyel már csak jogszabályt kell hozni a járadék megszüntetéséről annak érdekében, hogy a Bizottság aggályai megszűnjenek.

Tágabb kontextus: a további ügyek közé tartozik, hogy második levelezési szakaszba lépett az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda monopóliuma kapcsán és a teljesítetlen hulladék-újrahasznosítási célok miatti eljárás. Utóbbi ügyben tizenegy másik tagállam is érintett.

• A Bizottság azt is kifogásolta, hogy Magyarország nem megfelelően ültette át az ivóvízminőségről és az átlátható és kiszámítható munkakörülményekről szóló irányelveket.
• Egy bányászati szerződés kapcsán is eljárás indult az átláthatóság és az egyenlő bánásmód hiánya miatt.