Sokkterápiával is visszaszerezheti a kormány a több ezer milliárdos alapítványi vagyont

Visszaveheti az állam a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) vagyonát a kormány által benyújtott Alaptörvény-módosítás szerint.

• A tervezett módosítás szerint az állam visszaveszi az alapítványok alapító jogait, valamint meg is szüntetheti ezeket, és ebben az esetben az alapítvány vagyona az államhoz kerül.

Előzmények: az Orbán-kormány számos intézményt és több mint 3000 milliárd forint értékű vagyonelemet szervezett ki kekvákba, amelyek kuratóriumába kormányzati kádereket nevezett ki, és amiket aztán állami forrásokkal feltőkésített.

• A Corvinus Egyetemmel kezdődött a sor, majd ilyen alapítványi tulajdonba került a Mathias Corvinus Collegium (MCC) elitképző, végül 21 felsőoktatási intézmény és sok más vagyonelem, mint a Gödöllői Királyi Kastély, a Hajógyári-sziget egy része vagy az Uránia Nemzeti Filmszínház.

Reakciók: az alaptörvény-módosítás lehetővé teszi azt a forgatókönyvet is, amit a Transparency International Magyarország támogat a választások óta a kekvák kapcsán – fogalmazott lapunknak Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója.

• „A sokkterápiát tartom ideálisnak” – mondta Ligeti, és mivel a módosítás szerint az alapítványok egyetemes jogutódja az állam, ezért egy törvényhozási aktussal megszüntethető az összes alapítvány.
• Arra is van mozgástér, hogy ütemesen szüntessék meg őket, de Ligeti szerint indokolt lenne egyben az összeset, mivel „ezek (a kekvák) 2021 tavaszán gyakorlatilag egyben estek ránk”, és ez gyorsítaná is a vagyonvisszaszerzési folyamatot.
• A vagyonvisszavételt egyszerűbbé teszi, hogy pontosan lehet tudni a létrehozási okiratok alapján, hogy milyen vagyonelemekről van szó, és hogy kin lehet keresni ezeket.
• Az egyetemek, kórházak, földek, valamint a Mol- és Richter-részvények könnyen visszaszerezhető vagyonelemek, és Ligeti elmondása szerint a legtöbb alapítvány nem „zsonglőrködött” a rábízott vagyonnal.
• Az MCC esetében nehezítő tényező, hogy lehet szó külföldi vagyontranszferről a brüsszeli szervezethez, valamint szintén kihívást jelentenek a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásai vagy a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány jelentős tulajdona a 4iG Nyrt. távközlési cégben egy magántőkealapon keresztül.
• Az utóbbi esetekben nem biztos, hogy megvan minden vagyon szerzéskori értéken Ligeti szerint.

Igen, de: van olyan alapítvány, ahova nem az államtól származó vagyonelemek is bekerültek, például az MCC, amely a szakkollégiumként szerzett vagyonát vitte át az alapítványba, vagy a Mol, ami a saját részvényeiből 94 milliárd forint értékben helyezett az állammal közösen alapított Mol-Új Európa Alapítványba.

• A létesítő okiratban benne van, hogy ki mennyit vagyont tett az adott alapítványba, így ez könnyen szétszálazható Ligeti szerint.
• Az állam mint az alapítványok „egyetemes jogutódja” megfogalmazásból Ligeti szerint az következne, hogy nincs elszámolás, és ezek a vagyonelemek is az állam tulajdonába kerülnek.
• Viszont ez csak deklaratív alaptörvényi szabály – hangsúlyozta Ligeti, és az egyes alapítványokra vonatkozó megszüntetői szabályban részletezik majd, hogy a bevitt vagyon mi lesz.

Mi várható? Egy komplex intézkedéscsomagra lesz szükség, mivel a vagyon visszavételével feladatok is átruházódnak az államra – emelte ki a jogász. Lesznek cégek, amiket fel kell számolni, míg másokat életben kell tartani.

• A visszavett egyetemekkel, kórházakkal új közfinanszírozási szerződést kell kötni, valamint vagyonleltárt kell végezni az alapítványoknál.
• Egy-másfél év alatt lehet feszített tempóban rendezni a vagyonvisszavételt Ligeti szerint, amennyiben már a nyáron nekikezd a kormány.