A kórházigazgatók is elismerték, amit az adatok mutatnak az egészségügyről
Drámai szakmai diagnózist állítottak fel az egészségügyről a kórházigazgatói pozíciókra pályázók 2024-ben – derül ki a K-Monitor által az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (Okfő) kiperelt dokumentumokból, írja a 24.hu. A hét nyertes pályázatban foglalt megállapítások számos tekintetben egybevágnak az egészségügyet jellemző adatok alapján levonható következtetésekkel.
Számokban: az épületállomány és a műszerpark fejlesztését gátló forráshiányt több pályázó is felvetette, ami aligha lehet meglepő az egészségügyi kiadások GDP-hez viszonyított arányát nézve: ez 2023-ban 4,1 százalék volt Magyarországon, szemben a 7,3 százalékos uniós átlaggal. Az egy lakosra jutó egészségügyi kiadás továbbá nagyjából fele akkora volt három éve Magyarországon, mint az uniós átlag.
- A létszámhiány is meghatározó probléma a pályázók szerint, ami önmagát erősíti: az orvosok és a szakdolgozók fogyásával az ellátásban maradókra egyre több munka hárul, ami elégedetlenséghez vezet. Budapesten például a lakosság csökkenése mellett nőtt hét százalékkal az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 2018 és 2024 között.
- Az alacsony szakdolgozói bérek is ráerősítenek a humánerőforrás-problémákra. Bérfeszültséghez vezet egyrészt, hogy míg az orvosok körében már 2020-ban elindult a béremelés, addig a szakdolgozók körében erre csak két éve került sor, másrészt az ő bértáblájukon meghatározott legalacsonyabb fizetés már alacsonyabb, mint a minimálbér, mindössze 304 ezer forint.
- Az orvosok elöregedése által okozott kihívásokról is szó esett a pályázati anyagokban – a jelenség súlyát jól mutatja a 70 éves és annál idősebb orvosok arányának 3 százalékról 13 százalékra történő növekedése 2001 és 2024 között. Az elöregedés az ellátás folyamatosságát veszélyezteti: ha az idős orvosok nyugdíjba mennek, az utánpótlásuk egyre nehézkesebb.
Mit mondanak ők? A kormány az egészségügy problémáit jellemzően egyedi esetek, zavarok formájában keretezi, semmint rendszerszintű válságként. Ugyanakkor például a bérfeszültség létét Takács Péter egészségügyi államtitkár is elismerte, ám azt nem tartja magyar sajátosságnak, továbbá a finanszírozási nehézségeket az uniós források felfüggesztésével is magyarázza.
- A Tisza évi 500 milliárd forinttal növelné az ágazat költségvetését, hogy felzárkóztassa Magyarországot a GDP-arányos egészségügyi kiadás tekintetében az uniós átlaghoz. Kérdés, hogy ez az összeg elegendő-e a cél eléréshez – például a kórházak adósságrendezése százmilliárd forintos nagyságrendben szívhatja fel az egészségügyre fordított többletforrásokat.
