„Nem hiszem, hogy emiatt fogjuk odatenni az ikszet” – meddig zárkózott fel az állami dolgozók bére?

A tanárok idén pár héttel a választás előtt egységesen bruttó 152 ezer forint fizetéskiegészítést kapnak. A kormány ezt azzal indokolta, hogy korábban a tanároknak a diplomás átlagbérek 80 százalékát elérő béreket ígértek, de kicsivel ez alatt maradtak, és az erre vonatkozó adat csak az év elején jelent meg. „A környezetemben mindenki egyértelműen választási pénzként tekint rá. Őszintén szólva nem nagyon találkoztam olyannal, aki kifejezetten örült volna neki” – mondta egy nyugat-magyarországi gimnázium biológia–kémia tanára, amikor arról kérdeztük, hogy mit szól a juttatáshoz. Egy másik nekünk nyilatkozó tanár is hasonló hangulatot érzékel a kollégák körében. Mint mondta:

„Nem hiszem, hogy emiatt fogjuk odatenni az ikszet, ahova fogjuk. A kollégák között mindenkinek megvan a maga beállítottsága, erről a pénzről és a választásokról nem is szoktunk beszélni.”

A nekünk nyilatkozó tanárokat nemcsak az egyszeri juttatás nem nyűgözte le, de még azt sem látják egyértelműnek, hogy a tanári béreknek csak a diplomás bér 80 százalékát kellene elérniük. „Az átlagember már azt gondolja, hogy milliókat keresünk, mert mindig jön valamilyen hír, hogy nő a fizetésünk, ilyen-olyan pluszpénzt kapunk. Pedig a 80 százaléknak inkább negatív felhangja van a pedagógusok között” – mondta az egyik tanár. „Értem, hogy addig nyújtózkodunk, ameddig a takaró ér, és hogy az uniós források mellett most ennyire futja. De nekem nem egyértelmű, hogy miért ne kéne a tanárbéreknek elérnie akár a diplomás átlagot” – mondta a másik, hozzátéve, hogy persze örülnek a bérek felzárkózásának.

A tanárok nem az egyetlen csoport az állami foglalkoztatottak között, amely a választások előtt jelentősebb béremelést vagy juttatást kap, de annyiban mindenképpen kivételes, hogy a bérei nem a választás évében ugranak meg, hanem egy hosszabb ideje tartó trend részeként közelednek a diplomás átlaghoz.

Tavaly óta jelentősebb – legalább 15 százalékos – béremelést kaptak

• a polgármesterek, a köztisztviselők és a kormánytisztviselők;
• emelték az igazságügyi alkalmazottak béreit;
• a szociális és a kulturális ágazatban is 15 százalékos béremelés volt;
• januárban pedig a katonák, rendőrök, pénzügyőrök és egyéb fegyveres testületek állami alkalmazottai hathavi fizetésnek megfelelő – átlagosan 4,1 millió forint – fegyverpénzt kaptak.

A tanárok felemás érzései miatt ugyanakkor az is érdekes, hogy esetükben a diplomás átlag – 2025-ben 1,67 millió forint – 80 százalékát tekintjük elérendő szintnek, de jelentősek a különbségek. Az alábbi ábrán látszik ugyanis, hogy habár a pedagógusok bérének felzárkóztatásáról van szó, nagy eltérések vannak a bérek között abban, hogy pontosan milyen pedagóguséról van szó.

A középiskolai tanárok bére például már tavaly meghaladta a diplomás átlagbér 80 százalékát (82,3 százalékkal), az óvodapedagógusoké viszont valószínűleg még az év eleji emeléssel és a juttatásokkal sem fogja elérni ezt a szintet. Persze az egyszeri juttatás az óvodapedagógusoknak nagyobb juttatást jelent. Amíg ugyanis tavaly az ő bruttó átlagbérük 731 ezer forint volt, a középiskolai tanárok átlagosan 878 ezer forintot kerestek (ami az év elején átlagosan 10 százalékkal nőtt).

Lecsúszó csoportok

De mi a helyzet más állami alkalmazottakkal, akiknél nincs a 80 százalékhoz hasonló konkrét cél, de szintén emelkedett mostanában a bérük? Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter tavaly októberben jelentette be, hogy január elsejétől a köztisztviselők és a kormánytisztviselők fizetése is 15 százalékkal nő. Azt is megemlítette, hogy 2025-ben már kaptak emelést a polgármesterek, az önkormányzati köztisztviselők bérét júliustól, a kormányhivatali dolgozókét pedig szeptembertől emelték 15 százalékkal.

A bejelentés előzménye, hogy tavasszal a nagyobb településeken az önkormányzati köztisztviselők sztrájkoltak, miután a kormány bejelentette, hogy a tízezer fő alatti településen dolgozó köztisztviselők bérét két lépésben, kétszer 15 százalékkal megemeli. Ahogy az alábbi ábrán látszik, ezek az emelések az egész éves átlagot még nem tudták annyival megemelni, hogy az érintett foglalkozásokban a bérek ne csússzanak le.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kategóriái nem egyeznek ugyan teljesen azokkal a kategóriákkal, amelyekben a kormány emelést jelentett be, de az ezekhez hasonló csoportoknál visszaesés látszik. 2024-ről 2025-re

• a helyi önkormányzatok választott vezetőinél a diplomás átlaghoz képest 140-ről 126 százalékra;
• az adó- és illetékhivatali ügyintézőknél 109-ről 72 százalékra;
• az egyéb hatósági ügyintézőknél 107-ről 61 százalékra;
• a hatósági engedélyekkel foglalkozó ügyintézőknél pedig 82-ről 54 százalékra csúszott le az átlagfizetés aránya. (Bár 2021 és 2023 között minden kategóriában felzárkózás volt.)

Az igazságügyi dolgozók hároméves lépcsős béremelését tavaly jelentették be, ez alapján 2027-ig a bírók fizetése átlagosan 48, a fogalmazóké 82 százalékkal nő. A KSH adatbázisában a bírók és bírósági fogalmazók egy kategóriába tartoznak, és ha a diplomás átlagbérhez viszonyítunk, az látszik, hogy a bírók és fogalmazók bérei 2021 és 2024 között a diplomás átlag 187 százalékáról a 132 százalékra csúsztak, majd tavaly innen 143 százalékra emelkedtek vissza. Utóbbi már a hároméves tervbe foglalt első emelés következménye volt.

Az emelést vagy juttatást kapó szakmák közül a diplomás átlagtól a legmesszebb a kulturális és szociális szféra dolgozói vannak. Így nem is meglepő, hogy közöttük voltak olyanok, akik nem voltak elégedettek a januári 15 százalékos emeléssel. A könyvtárosokat, muzeológusokat, levéltárosokat, közművelődési dolgozókat képviselő Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete januárban emiatt például tüntetést is szervezett. 2025-ben a könyvtárosok a diplomás átlag 51, a muzeológusok az 54, a levéltárosok pedig az 54 százalékát keresték meg, ami 2021-hez képest 52, 60, illetve 65 százalékról csökkent. A bruttó bérek ezekben a szakmákban tavaly 543 és 578 ezer forint körül alakultak.

Még ennél is rosszabb volt a szociális szférában dolgozók helyzete, a szociális gondozók bérei például tavaly nem érték el a bruttó 480 ezer forintot: 2025-ben a szociális munkások a diplomás átlag 55, a szociális gondozók 45 százalékát keresték meg, ami 2021-hez képest 57, illetve 47 százalékról csökkent.

Kiugrás után visszaesés a fegyvereseknél

Ezeknek a szakmáknak a lecsúszása annyiban is érdekes, hogy amíg ezekhez diploma szükséges, a fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő foglalkozásaiban tavaly a diplomás átlag 69 százalékát lehetett megkeresni, amit egyetlen kulturális vagy szociális szférához tartozó foglalkozás sem ért el tavaly.

A fegyverpénzre jogosult szakmáknál teljesen egyedi fizetési dinamikát figyelhetünk meg. A diplomás átlaghoz képest nézve egyrészt az látszik, hogy óriási a fegyverpénz hatása a 2022-es arányokra. Másrészt viszont 2025-ben a legtöbb fegyverpénzes csoport bére még nem érte utol azt a szintet, ahol 2021-ben volt a diplomás átlagbérhez képest (és ezt ugyan nem ábrázoltuk, de ugyanez igaz, ha az átlagbérekhez viszonyítunk).

A rendőröknél, büntetés-végrehajtási őröknél és vám- és pénzügyőröknél 2022-ben a fegyverpénz például 80, 69 és 83 százalékról 98–114 százalék közé lökte a bérarányt, de ezután visszaesés következett, és 2025-re az arány már csak 65-72 százalék körül alakult.

A fegyveres szervek különböző képzettséghez kötött csoportjainál ugyanez figyelhető meg: 2022-ben 106 és 172 százalék közé ugrottak az arányok, majd fokozatosan csökkentek, és 2025-re 69 és 123 százalék közé estek vissza.

Mindez azért is érdekes, mert a tanárok esetében a 80 százalékos arány a társadalmi megbecsültséget tükröző szintként fogalmazódott meg. A kormány a fegyverpénzt is az elismerés jeleként adja, a rendvédelmi pálya megbecsültségét szeretné vele növelni, a fizetési arányok alakulása alapján azonban ez nem valósul meg.