Idén visszaelőzheti növekedésben a cseh és szlovák gazdaságot a magyar

Nemcsak nőni kezdhet idén, de még a cseh és szlovák tempót is lehagyhatja az elmúlt három évben csak stagnáló magyar gazdaság a friss előrejelzések alapján.

Előzmények: az év elején az előző kormány külső tényezőkkel magyarázta, hogy 2025-ben a magyar gazdaság stagnált.

• Akkori cikkünkben bemutattuk, hogy a hasonló gazdaságszerkezetű Csehország és Szlovákia hasonló külső környezetben 1,3, illetve 1,6 százalékkal növekedett átlagosan 2023 és 2025 között.

Számokban: a Nemzetközi Valutalap (IMF) legfrissebb előrejelzése alapján ebben idén már változás jöhet, ugyanis 2026-ban a magyar GDP növekedése (1,9 százalék) egy hajszálnyival magasabb lehet a várható cseh növekedésnél (1,8 százalék) és jóval magasabb a szlováknál (0,8 százalék).

• Ez még jövőre is igaz lehet, ugyanis az IMF szerint Magyarországon 2,1, Csehországban 1,9, Szlovákiában pedig 1,6 százalékos növekedésre lehet számítani.
• A régióban továbbra is a lengyel növekedési ütem lesz a legmagasabb (2026-ban 3,4, 2027-ben pedig 2,5 százalék), a korábban kiemelkedő tempóban növekvő Romániában viszont idén visszaesik a gazdaság, és csak jövőre tér vissza a növekedés.
• Ezeket a mintázatokat mutatja hozzávetőlegesen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) júniusi előrejelzése is (bár ott a cseh növekedést idén és jövőre is magasabbra várják a hazainál).

Alulnézet: az IMF az áprilisi prognózisához képest 1,7 százalékról 1,9 százalékra emelte a magyar gazdaság 2026-os, míg 2 százalékról 2,1 százalékra a 2027-es növekedésére vonatkozó előrejelzését.

• Július közepén összegyűjtöttük a 2025 szeptembere óta közzétett előrejelzéseket: ez alapján akkor még az látszott, hogy a választások után született növekedési előrejelzések kevésbé voltak optimisták, mint a régebbiek, viszont az inflációs kilátások sokat javultak.

Igen, de: az IMF országértékelése szerint a növekedést nagy kockázatok övezik, különösen a közel-keleti konfliktus eszkalációja miatti energiaár-emelkedés, az európai kereslet gyengülése vagy az esetleges új kereskedelmi konfliktusok, amelyek visszafoghatják a növekedést, és ronthatják az exportorientált feldolgozóipar versenyképességét.