Megváltoztatják az áramhasználatunkat a fejlesztések, amikre a kormány 500 milliárdot szán
Az akkumulátoros energiatároló-kapacitás több mint négyszeresére nőhet 2025 és 2030 között az Európai Unióban (EU) az Ember nevű energetikai agytröszt friss előrejelzése szerint. Emiatt az energiatárolás egyre inkább kiszoríthatja majd a gázerőműveket az áramtermelésből.
- Az újonnan telepített kapacitások nagysága egyre inkább felzárkózik az új megújulókéhoz (nap és szél), miközben a villanyautók, a hőszivattyúk és az okosmérők terjedése hatékonyabb energiafelhasználáshoz járulhat hozzá.
Tágabb kontextus: az EU akkumulátoros energiatároló-kapacitása a 2025-ös 43 gigawattról 2030-ra 178 gigawattra emelkedik. 2030-ra az EU energiatárolói egyetlen óra alatt már több mint 80 százalékát biztosíthatják annak a teljesítménynek, amelyet az EU összes gázerőműve együtt ugyanennyi idő alatt képes előállítani (2025-ben ez az arány 25 százalék volt).
- A nem lakossági (ipari vagy energiakereskedőkhöz tartozó) energiatárolók beépített kapacitásának aránya a telepített szél- és napenergia-kapacitáshoz viszonyítva 3-ról 12 százalékra emelkedik az előrejelzés szerint 2030-ra.
- A háztartási energiatárolók a csúcsidőben termelt napenergia 17 százalékának fogyasztását tolhatják át az esti órákra 2030-ra a tavalyi 12 százalékhoz képest.
- Minden hatodik autó elektromos lesz az előrejelzés szerint, és ezek felének töltése a szél- és napenergia-termelés csúcsidőszakaira időzíthető.
- Hőszivattyú minden ötödik háztartásban lehet 2030-ra, és a hőszivattyús fogyasztás 15 százaléka a megújulós csúcsidőszakra tolható, ami a csúcsterhelést nagyjából 3 százalékkal csökkentheti.
Számokban: 2025 és 2030 között Magyarországon az előrejelzés szerint a közüzemi energiatárolói kapacitás 0,1-ről 0,54 gigawattra, a háztartási energiatárolás 0,01-ről 0,12 gigawattra, a villanyautók aránya 2,2 százalékról 13,9 százalékra, a hőszivattyús kapacitás pedig 0,47-ről 1,56 gigawattra nő.
- Az okosmérők terjedésében különösen nagy potenciál van itthon, mivel 2024-ben csak a háztartások 9 százaléka rendelkezett ilyen eszközökkel. Ezek segítségével az energiafelhasználást (például a mosást vagy autótöltést) olyan időszakra lehet időzíteni, amikor a megújulók termelése jelentős.
- Az okosmérők használatában nagy uniós különbségek vannak: Németországban például a háztartások két százalékában, Spanyolországban vagy Franciaországban a háztartások 99 és 94 százalékában voltak megtalálhatóak.
Előzmények: Magyarországon az előző kormányok főleg a napenergia háztartási felhasználását ösztönözték, de több energiatárolós program is volt háztartások, ipari szereplők és energiakereskedők számára is.
Mi várható? Az új kormány az uniós pénzek egy részét (500 milliárd forintot) áramhálózati és okosmérős fejlesztésekre költené. Az ezekre vonatkozó pályázatokat Kapitány István energetikai miniszter két héttel ezelőtti tájékoztatása szerint még júniusban meg fogják hirdetni.
