Villámsebességgel döntött a kormány az üzemanyagárstopról a korábbihoz képest

Sokkal gyorsabban reagált a kormány az üzemanyagárak emelkedésére, mint öt éve, amikor először vezetett be árstopot a piacon. Akkor hetekkel a komolyabb áremelkedés után lépett, most lényegében azonnal.

• A grafikon azt mutatja meg, hogy mennyit emelkedett a 95-ös benzin és a gázolaj ára az árstop bevezetése előtti nagyjából két hónapban. Jól látható, hogy ezúttal kisebb volt az árváltozás, különösen a benzin esetében.
• Ennél is érdekesebb azonban, hogy míg 2021-ben szükség volt néhány hétre a rendszer kidolgozásához, így jóval az árak megugrása után vezették be az árstopot, ez most lényegében azonnal megtörtént.
• A gyors döntésnek két fontos oka lehet: egyrészt néhány héttel a választások előtt elég erős a politikai motiváció, másrészt épp a korábbi árstop miatt nem nulláról kellett kitalálni mindent, volt tapasztalat, amire lehetett építeni.
• Más kérdés, hogy ez mire lesz elegendő. Az első benzinárstop kifejezetten rossz intézkedés volt, amit folyamatosan toldozgatni kellett, és amellyel több ízben is majdnem sikerült bedönteni a hazai üzemanyag-kiskereskedelmi piacot.
• A mostani jogszabály az akkori hibák nagy részét igyekszik kiküszöbölni, de mindet nem tudja. Teljesen reális esély van például arra, hogy az alacsony kiskereskedelmi árak miatt leáll a benzin- és dízelimport, ami ismét üzemanyaghiányhoz vezethet.
• A stratégiai tartalékok felszabadítása valószínűleg épp azt célozza, hogy ezt a vészforgatókönyvet sikerüljön elkerülni. Legalábbis a választásokig.