Tényleg a romák adják a munkaerőpiac belső tartalékát?

Közel kétszeresére nőtt a 2023-at megelőző tíz évben a roma népesség foglalkoztatási rátája Magyarországon, de még így is jóval alacsonyabb a teljes hazai átlagnál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

• Ha ez kiegyenlítődne, azzal további 50-80 ezer embert lehetne bevonni a munkaerőpiacra – legalábbis a KSH adatai alapján. Az ország teljes potenciális munkaerőpiaci tartaléka azonban ennél jóval nagyobb.

Előzmények: az elmúlt hetek egyik legnagyobb politikai viharát kavarta Lázár János építési és közlekedésügyi miniszter romákról tett kijelentése.

• A tárcavezető másfél hete egy Balatonalmádiban tartott lakossági fórumon arról beszélt, hogy mivel a magyar választópolgárok nem jelentkeznek lelkesen az InterCityk szaros mosdójának takarítására, ezért fel kell tárni a belső tartalékokat, ami értelmezése szerint a magyarországi cigányságot jelenti. (Később bocsánatot kért ezért.)

Számokban: a KSH adatai szerint a romák foglalkoztatási rátája valóban jóval alacsonyabb, mint a nem roma népességé. A legutóbbi elérhető adatok alapján 2023-ban ez a mutató a romák körében 48,8 százalék volt, a nem romáknál viszont a 75 százalékot közelítette.

• Az olló azonban folyamatosan zárult az ezt megelőző tíz évben. 2014-ben a romák alig több mint harmada dolgozott, és közülük is minden harmadik ember a közmunkaprogramban. A közmunkások aránya most is sokkal magasabb az átlagnál, de már csak minden hatodik romát foglalkoztatnak ebben a formában.

Igen, de: nehéz megmondani, hogy ez pontosan hány embert takar, a KSH ugyanis csak arányokat közöl. A felmérésben azok számítanak romának, akik roma nemzetiségűnek vallják magukat.

• A legutóbbi népszámlálás során 2022-ben 210 ezer ember vallotta magát a cigány nemzetiséghez tartozónak. Ugyanez tíz évvel korábban még 315 ezer volt, a KSH egy 2014-es munkaerőpiaci kiadványában pedig 350 ezer főről írt (pdf).
• Mindez azt jelenti, hogy a hivatal adatai alapján azzal, ha a romák foglalkoztatási rátája elérné az országos átlagot, 50-80 ezer embert lehetne bevonni a munkaerőpiacra. Ez ugyan nem kevés, de a teljes hazai potenciális munkaerő-tartalék a statisztikai hivatal szerint ennél azért jóval nagyobb, nagyjából 320 ezer fő.
• Köllő János közgazdász, az ELTE Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója múlt héten a Telexnek azt mondta, hogy azok között, akik munkavállalási korúak, de nem dolgoznak, és nem is tanulnak, tehát Magyarország munkaerő-tartalékát képezik, a magukat romának mondók aránya jelenleg 7 százalék.

Alulnézet: a KSH ráadásul szinte minden elemzésében kiemeli, hogy a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség a magukat romának vallók körében lényegesen nagyobb, mint a népesség többi részében.

• A roma népesség körében 2023-ban a férfiak 57 százaléka volt foglalkoztatott, a nőknek azonban csak 36 százaléka. A teljes népességben a nemek közötti különbség ennek alig a fele, 9 százalékpont.

Tágabb kontextus: a romák emellett minden elemzés szerint nagyon hátrányos helyzetből indulnak a munkaerőpiacon. A korai iskolaelhagyók aránya a körükben közel 60 százalék, miközben a nem roma lakosságnál ez az arány a 10 százalékot sem éri el.