Sokkal fontosabb a magyar cégek számára Ukrajna, mint Oroszország
Az Ukrajna ellen közel négy éve folytatott orosz háború ellenére a magyar gazdaságnak egyre fontosabb keleti szomszédunk. A magyarországi kivitel dinamikusan növekszik Ukrajnába, míg Oroszországba csökken.
A kormány sokat beszél az Oroszország elleni szankciók negatív hatásáról, de Ukrajna már a háború előtt is sokkal fontosabb felvevőpiaca volt a magyar áruknak, mint a több mint háromszor népesebb Oroszország.
A szankciók és az orosz gazdaság gyengélkedésének hatására csökkent a Magyarországról származó orosz behozatal, de ezt bőven ellentételezte az ukrán behozatal növekedése.
Míg 2021-ben Magyarország Ukrajnába irányuló exportja az oroszországinak a másfélszerese volt, 2024-ben már 3,3-szorosa, 2025 első fél évében pedig már 4,1-szer több árut importált Magyarországról Ukrajna, mint Oroszország. Ennek alapján nehezen érthető, miért csak az orosz kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza Orbán Viktor és a kormány több más tagja.
Szintén eltérően alakult a két ország esetében a magyar import és az export egyenlege: mivel egyre több orosz energiahordozót vesz hazánk, a háború előtti ezermilliárd forint alatti magyar deficit tavaly jó eséllyel már az 1800 milliárd forintot is meghaladhatta. (Erről csak később lesznek adatok.)
Ukrajnát illetően viszont a háború előtti 200-300 milliárd forintos magyar többlet 2024-ben 800 milliárd fölé nőtt, tavaly pedig valószínűleg meghaladta az ezermilliárd forintot is.
Az ukrán kivitelben és behozatalban is fontos szerepe van a villamos energiának, de az exportunkban a földgáz és a kőolajtermékek, így az üzemanyag is jelentős szerepet játszik. (A gáz esetében ez lényegében tranzitszállítást jelent, azaz a külföldről beszerzett földgázt adják el magyar cégek Ukrajnába.) Az energiahordozók nélküli magyar export inkább stagnál a háború kitörése óta, csak 2024 második fél évétől indult be a növekedés.
A háború ellenére tehát Ukrajna egyre fontosabb felvevőpiaca a magyar áruknak. Ha pedig egyszer véget érnek a harcok, jelentős gazdasági növekedés várható keleti szomszédunkban, ezért üzleti alapon érthetetlen, miért ellenséges a kormány a magyar cégeknek fontos piacot biztosító országgal.
Az ukrán gazdaság importéhségét Magyarország a térségi átlagnál sokkal kevésbé tudta kihasználni: a Covid előtti 2019-hez mérten szerény a 18 százalékos magyar exportbővülés 2023 végéig (ameddig a nemzetközileg elérhető adatok rendelkezésre állnak). Közben ugyanis Románia, Lettország, Bulgária, Szlovákia, Lengyel- és Horvátország is száz százaléknál nagyobb mértékben tudta növelni ukrajnai kivitelét. Magyarországot csak Lettország és Ausztria múlta alul.
Magyar cégek, amelyeknek fontos Ukrajna
Nincs átfogó adatbázis arról, hogy mely magyar vállalatok értékesítenek Ukrajnába termékeket, ezt csak a cégek beszámolóiból vagy sajtóhírekből lehet összeszedni. De ez alapján is azonosítható néhány ágazat, amelyet kiemelten érint, hogy milyen irányba fordul Ukrajna sorsa.
Jó eséllyel a hazai gyógyszeripart érintette leginkább a konfliktus.
A Sanofi-Aventis Zrt. ukrajnai exportja 2024-ben 27,5 milliárd forint volt, ami a kivitel 15 százalékát adta; a teljes, 230 milliárd forintos bevételnek pedig több mint a tizedét. A francia tulajdonú gyártó az új projekteket leállította Oroszországban, de gazdasági kapcsolatait nem számolta fel.
Az Egis Gyógyszergyár Zrt. nem adja meg az export megoszlását országonként, de a 270 milliárd forintos árbevételből 217 milliárdot tett ki az export. Ukrajnai exportja a háború előtti szinten van a beszámoló szerint, az orosz bevétel visszaesett. Ezzel együtt az utóbbi lehet jelentősebb: a LeaveRussia oldal szerint 45 milliárd forint lehetett a cég oroszországi bevétele.
A Teva Gyógyszergyár Zrt. mindkét érintett országba szállít, de egyiknek sincs jelentős szerepe a bevételeiben.
A Richter Gedeon Nyrt. azért van speciális helyzetben, mert nekik az Egyesült Államok után Oroszország a második legnagyobb piacuk, a belföldi forgalmat is előzve. A 844 milliárd forint árbevételük hetedét, 119 milliárd forintot adta Oroszország 2024-ben. Itt volt azonban a leglassabb a bővülés, alig két százalék, míg a teljes bevétel 13 százalékkal nőtt. Az ukrajnai forgalom 7,5 milliárd forint volt, 4,3 százalékos bővüléssel.
A magyar gyógyszeriparnak még mindig fontosabb piac Oroszország, mint Ukrajna, 2024-ben 170 milliárd forint árbevételt értek el ott, míg Ukrajnában 93 milliárd forintot. A magyar gyógyszerkivitel értéke a háborút megelőző, 2021-es évhez viszonyítva 1,8-szorosára nőtt Oroszországba, míg Ukrajna irányába stagnál.
A magyar gyógyszeripari cégek kitartanak az orosz piac mellett, és még jelentősen bővült is a forgalmuk.
Más vállalatoknál nem lehetett a beszámolókban sem jelentős ukrán exportra bukkanni. Igaz, például az Audi és a Mercedes kiegészítő mellékletében sincs országok szerinti bontás. Az Audi Hungaria Zrt. esetében 700 milliárd feletti árbevételt (1,8 milliárd euró) jelentett az Unión kívüli országokba az export, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. még ilyen szinten sem tünteti fel az árbevétel megoszlását. Pedig a két legjelentősebb hazai autóipari cégnek szerepe lehetett a 2024-ben 43 milliárd forintos közútijármű-értékesítésben Ukrajna irányába.
Más térségbeli országok gépipari és hadiipari cégei is sokat exportálnak Ukrajnába, de az utóbbi Magyarország esetében kevéssé valószínű, részben a limitált ágazati kapacitások, részben a kormány külpolitikája miatt.
Az Ukrajnába irányuló energetikai exportban valószínűleg a Mol is érdekelt, de beszámolóiban nem sikerült rálelni az ehhez tartozó mennyiségekre. Azt rendszeresen feltüntetik, hogy milyen többletadót kell az orosz kőolaj extraprofitja után fizetni, vagy hogy milyen kockázatok fenyegetik a Barátság kőolajvezetéket, de arról nem tájékoztatják a befektetőiket, hogy mennyit keresnek az Ukrajnába eladott üzemanyagon és kenőanyagon.
Az energiaipari cégek közül csak a hálózatüzemeltető Mavir Zrt. beszámolóiban sikerült pontos ukrán exportadatot találni: 2024-re 182 millió forint bevétel szerepelt. Az MVM áramkereskedelemmel foglalkozó cégeinek beszámolói szerint nem értékesítettek áramot Ukrajnába.
Az OTP Oroszországban 137, Ukrajnában 41 milliárd forint profitot termelt 2024-ben, ami együtt a bankcsoport nyereségének hatodát tette ki.
Újjáépítési lehetőségek
A háború befejezése után óriási újjáépítésre lesz szükség Ukrajnában. A Világbank rendszeresen készít becsléseket arról, hogy ez mennyibe kerül majd: legfrissebb számításuk szerint 524 milliárd euró, azaz több mint 200 ezer milliárd forint e munkák értéke. Ez 2,6 évnyi ukrán GDP, amit csak külső segítséggel, és/vagy orosz jóvátétel megfizetése után lehet előteremteni.
Az ukrán építőiparban gyors a növekedés, 2024-ben 23,5 százalékos volt a bővülés. Egyre több az új lehetőség külföldi cégeknek, 2024 augusztusa óta elég képviselettel jelen lenni az országban építőipari megbízások elnyeréséhez. A háborús károk helyreállítása miatt is egyre több infrastrukturális megrendelés van.
A régiós építőipari cégek évek óta bővítik jelenlétüket Ukrajnában, ahogy azt konferenciák is mutatják. Különösen a lengyel cégek aktívak. Magyar építőipari cégeket azonban jobbára hiába keresünk, a kevés kivétel egyike a KÉSZ-csoport. Varga Mihály (akinek csak a neve azonos a jegybankelnökével) vállalata 2002 óta van jelen Ukrajnában, Ivano-Frankivszk régióban egy előregyártott betonelemeket készítő cégük is van. A kijevi KÉSZ-UA Holding nevű cégüket pedig 2005-ben alapították.
Kormányközeli magyar építőipari cégek kis eséllyel kaphatnak szerepet egy újjáépítési boom során, a magyarországi Strabagnak ugyanakkor már jobbak az esélyei. Tavaly augusztusban a magyar Glöckler Pétert nevezték ki a Strabag SE Dél- és Kelet-Európáért felelős igazgatósági tagjának. A vállalatnál 2004 óta dolgozó szakember Budapestről igazgatja nemcsak az egész kelet-közép-európai piacot, de a cég balkáni és ukrajnai tevékenységét is.
Ez a piac adja a Strabag bevételeinek 39 százalékát a 2024-es beszámoló szerint, 27 ezer főt foglalkoztatva. Miközben Oroszországból kivonul, ukrajnai jelenlétét erősíti a csoport, amely pedig orosz tulajdonosi háttere miatt elvileg nagy hátrányból indul ott. Miután azonban Oleg Gyeripaszka részesedése 25 százalék alá csökkent, úgy látszik, hogy ez sem akadály.
Az egykor a magyar építőipart vezető cégnek idehaza nehéz a helyzete, mára az ország „legnagyobb alvállalkozója” lett, de a Fidesz egy olyan törvényt is hozott, hogy minden alvállalkozó nevét bekérhetik állami beruházásoknál. A korábbi csörték és fenyegetések után az utóbbi hónapokban is éles hangnemben nyilatkozott a Strabagról Lázár János építési és közlekedési miniszter, így ha a Fidesz hatalmon marad, valószínűleg továbbra sem terem sok babér idehaza a vállalatnak.
De még kormányváltás esetén is nehéz lesz labdába rúgnia, az autópálya-koncesszióval ugyanis 2057-ig kiszervezte a kormány szinte az egész gyorsforgalmiút-hálózatot Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeinek. Jó esély van tehát arra, hogy a Strabag Ukrajnában próbálja majd meg hasznosítani idehaza kihasználatlan kapacitásait és szakembereit.
