Együttélés emberrel, természettel – 26 éves fotós nyerte az idei Hemző-díjat

2024. június 11. – 17:32

Másolás

Vágólapra másolva

Tizenegyedik alkalommal hirdették meg a Hemző Károly-díjat, amelyre 35 év alatti magyar fotográfusok munkáit kurátori jelöléssel lehet nevezni. Idén a kurátorok – Hárs Kata, Kerekes Emőke, Kocsány Kornél, Pályi Zsófia, Sopronyi Gyula, dr. Szabó Lajos, Szigeti Tamás és a tavalyi nyertes, Melegh Noémi Napsugár – tíz fiatal tehetséget mutattak be nyilvános prezentáción, ezt követően a Hemző Károly Alapítvány Kuratóriumából álló zsűri kiválasztotta az öt finalistát, végül pedig az idei Hemző-díjast. A döntős alkotók 2024-ben Erdős Dénes, Mohos Zsófia, Palágyi Barbara, Szász-Bányász Anna voltak, győztesnek a zsűri Szajki Bálintot választotta.

A Kuratórium tagjai – Lajos Mari, Hemző özvegye, Salvarani Zsófia, a művész nevelt lánya, valamint Korniss Péter, Bánkuti András és Bácsi Róbert László fotográfusok, illetve az Alapítvány titkára, Szarka Klára – indoklásukban kiemelték, hogy a győztes fiatal kora ellenére a fotográfia számos műfajában alkot egyaránt kimagaslót, témáiban elmélyül, olyannyira magáénak érzi választott projektjeit, hogy sorozatait látva a néző nem csupán igényes dokumentarista anyagokkal találkozik, hanem személyes élményt is szerez.

„A sorozatokat alkotó fotói önmagukban is megállják a helyüket, mívesek és értékesek.”

A 26 éves fotós olyan érzékeny és társadalmilag fontos témákat dolgoz fel, mint az öregkori élet, a szükség teremtette életközösségek mindennapjai vagy az ember természethez és állatokhoz való viszonya. Szajki Bálint eredetileg nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett diplomát, majd 2022-ben a MÚOSZ Fotóriporteri iskolájában tanult, jelenleg a 24.hu fotóriportere, munkáival több alkalommal nyert díjat a Magyar Sajtófotó Pályázaton. (A fotós nagyszüleiről készült sorozatát, amivel 2023-ban André Kertész-nagydíjat nyert a 41. Magyar Sajtófotó Pályázaton, nagyképben mutattuk be.)

A fotográfus pályázati anyaga több képsorozatból áll; a demenciával küzdő nagypapa és a róla gondoskodó nagymama története mellett többek közt bemutat három, alkalmi utcaseprésből élő embert, akik egy elhagyott ravatalozóban találtak otthonra, míg másik sorozatából egy idomítót ismerünk meg, akinek különleges viszonya van a lovakkal, de bejárja egy kavicsbányából lett horgásztó sajátos világát is, ahogyan Izland földöntúli tájairól is hoz képeket. Szajki Bálint pályaműveiből most egyet mutatunk be a szerző eredeti bevezetőjével és képaláírásaival.

Kavicsos-tó

Az interneten „Magyar Maldívként” becézett Kavicsos-tó rejtett világa még a budapestiek számára sem ismert, annak ellenére, hogy a tó Csepel és Szigetszentmiklós határán fekszik. Az M0-s autóút zajvédő falai, a Csepeli út és a Szigetszentmiklós határában lévő szántóföldek fogják közre, és csupán húsz percre van a belvárostól.

Az egykori kavicsbánya mementója a szocialista iparnak: ebből épült fel a csepeli és több budapesti lakótelep is. A talajvízzel feltöltődött bányából horgásztó lett, egykori horgásztanyákkal, stégeken ülő pecásokkal teli. A felhordott, majd átrobbantott kupacokon kisebb-nagyobb szigetek alakultak ki, amelyeken egy csendes horgász- és lakóközösség éli mindennapjait. A víz igen veszélyes, csak azoknak ajánlott a fürdés, akik ismerik, mit rejt, ugyanis mélyben a bánya maradványai, uszály, csillék, sínrendszerek, elmosott házak, stégek rejlenek. Területén mára úgy tűnhet, megállt az idő. Az egykori kocsmák bezártak, építési engedély nem váltható, sok kunyhó és autó lesz az enyészeté. Az utcáról rálátás semmire nincs, kisebb kikötőkön keresztül lehet leereszkedni a vízhez, ahol a szigeten lakók csónakkal közlekednek a mindennapokban.

Az itt élő és az évtizedek óta ide visszajáró öregek, vagy éppen az újonnan kitelepülő fiatalok élnek együtt ezen a tórendszeren, amely egyedülálló elegyét adja a szocialista horgászüdülőknek, egy méltatlanul magára hagyott és elfeledett lakókörnyezetnek és egy páratlanul értékes természeti élőhelynek. Megannyi terv fulladt kudarcba a tó környezetének modernizálására, az itt élők mégis hálásak, hogy minden maradt a régi: a fővároshoz ennyire közel sikerült megőrizni egy szeletet abból a nyugodt, természetközeli életből, amelyre mindig is vágytak.

Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint
Fotó: Szajki Bálint

Az ünnepélyes díjátadót a Capa Központ Rendezvénytermében június 11-én, 17 órakor tartották, 18 órától pedig a 8F Galériában megnyílt a tavalyi győztes, Melegh Noémi Napsugár (nem mellesleg a Telex fotóriporterének) Így láthatsz meg engemet című kiállítása, ami egész nyáron látogatható lesz.

Kedvenceink