A koronavírus-járvány miatt a Szentföldön sem tudják ugyanúgy megünnepelni a húsvétot, mint azt az elmúlt közel kétezer évben tették. A koronavírus árnyékában a kereszténység egyik legfontosabb ünnepére készülődő Szentföldről a Reuters fotósai készítettek képeket.
Betlehem volt az első város Izrael palesztinok lakta keleti felén, Ciszjordániában, ahol lezárásokat vezettek be egy évvel ezelőtt. Így kénytelenek voltak bezárni a Jézus szülőhelyén épült Születés Templomát is, mely fontos zarándokhelynek számít a keresztények körében. Nem sokkal később a régió többi temploma is bezárni kényszerült, köztük a jeruzsálemi Szent Sír-templom, melyet Jézus keresztre feszítésének helyén emeltek.
A koronavírus-járvány nem kímélte Izraelt és Ciszjordániát sem. Izraelben a járvány kirobbanása óta 833 281 fertőzöttet regisztráltak, Ciszjordániában pedig 205 290-et. A fény azonban már látszik az alagút végén, Izrael ugyanis december 19-én beindította a vakcinációs programját, melynek köszönhetően az ország hamar az élre tört átoltottság tekintetében.
Izraelben már több mint ötmillióan kaptak legalább egy dózisnyi oltást, a lakosság több mint 50 százaléka, 4,8 millió állampolgár pedig már mindkét dózist megkapta, amivel világelsőnek számítanak. A helyzet azonban az ország nem minden régiójában ilyen rózsás. Ez a 4,76 millió ember ugyanis szinte kizárólag Izrael zsidók lakta részén él. A Ciszjordániában és a gázai övezetben élő palesztinok eddig alig kaptak vakcinát az izraeli államtól.
Többek között emiatt történhetett meg az, hogy míg a zsidók lakta területeken teljesen visszaszorult a járvány, addig Palesztinában március elején egy negyedik, minden addiginál súlyosabb hullám indult, aminek következtében a hónap közepére a kórházak telítettsége elérte a 100 százalékot.
Márciusig csak azok a palesztinok kaphattak oltást, akik Izrael zsidók lakta részén élnek, és azóta is csak azokat kezdték el oltani a Ciszjordániában vagy a gázai övezetben élők közül, akik zsidók lakta területeken dolgoznak (ez körülbelül 133 ezer embert érint az 5 millió palesztinból).
A palesztinok által lakott területeken csak a múlt héten kezdődhetett meg a vakcináztatás, ugyanis Izrael eddig csupán kétezer dózist volt hajlandó szolgáltatni Palesztinának. A múlt héten azonban megérkezett az első, 60 ezer dózisnyi vakcinaszállítmány a WHO COVAX-programján keresztül.
Ezen kívül 12 ezer dózisnyi Szputnyik-vakcina érkezett Oroszországból, további 20 ezer pedig az Egyesült Arab Emírségekből, így több hónapnyi várakozás után végre megindulhatott a vakcináció.
A beinduló vakcinációnak köszönhetően a húsvétot megelőző hetekben a Szentföldet kettészelő izraeli-palesztin határ mindkét oldaláról egyre több – egymástól távolságot tartó és maszkot viselő – zarándok érkezhetett Jézus születésének, feltámadásának és csodatételeinek helyszíneire.
A nagyhét kezdetén a Szent Sír-temploma is megnyithatta ezeréves kapuit. Pierbattista Pizzaballa érsek, jeruzsálemi latin pátriárka a virágvasárnapi ünnepségen arról beszélt, hogy
„Egyre reménytelibbek vagyunk, hogy minden jobbra fog fordulni. A húsvét üzenete az élet és a szeretet. A halál, a koronavírus, a járvány minden jele ellenére mi az élet és a szeretet erejében hiszünk.”