Chripkó Lili már diplomásként váltott szakmát. Ő is pályaelhagyó, de talán mégsem teljesen: az ELTE Esztétika és Filmelmélet, filmtörténet szakpárján szerezett mesterdiplomát, de már az első munkái mellett elkezdett fotózni, ami hamar szenvedélyévé vált. Először egy lapkiadónál dolgozott és gyorsan haladt előre a szervezeti ranglétrán. Asszisztensként kezdte, később menedzser lett, végül a menedzserek koordinátora. Munkahelyet váltott és pr-osként dolgozott egy színháznál, de itt sem érezte igazán a helyén magát. Arra gondolt, hogy sokkal jobb lenne ha inkább magának keresné a pénzt és nem másnak, így szerzett a családi vállalkozásukban kereskedelmi és vezetői tapasztalatokat.
Családja életében a fényképezés mindig jelen volt, a nyaralások után izgatottan várták, hogy milyen képek sikerültek a negatívokon, de a fényképezőgépet ezután is magával vitte ha a barátaival utazott. A telefonvásárlásoknál már a kamera minősége lett az elsődleges szempont.
A Boldogan éltek míg nevű instagram oldalát körülbelül öt éve indította és a pozitív visszajelzések adták meg a végső lökést: megvette első digitális tükörreflexes fényképezőgépét. Chripkó Lili azóta is szabadúszó fotósként él, egyik alapító tagja lett a budapesti streetfotós kollektívának, a BPSPC-nek. Tavaly decemberben jelent meg első fotókönyve saját kiadásában a blog fotóiból és a hozzá írt szövegekből. Ezek a szövegek az adott helyszíneken azonban soha nem hangzottak el, ezért arra kérjük az olvasót, hogy nézze a válogatásunkat úgy, mint egy kitalált történetet a városról, ahol a történet szereplői is csupán kitalált alakok, mindennemű egyezésük a valósággal pusztán a véletlen műve.
