A Seszták-ügyben megtalált „bin Ladeneket” a bűnözők miatt már nem nyomják, de az átlagember előtte se találkozott velük

Életemben kevésszer izgultam annyira, mint amikor egy brüsszeli lakbérbefizetésnél nálam volt egy 500 eurós. Külön erre váltottam és tettem félre, hogy aztán az átadásig aggódhassak, nem veszett-e el.

Még nem tudtam, hogy a legtöbben az uniós pénznemet használó országok lakói közül sem tartottak ilyet a kezükben, ráadásul már akkor komoly vita ment róla, hogy betiltsák-e a nagy értékű bankjegyet.

Mostanra nem is nyomtatják a jelenleg több mint 182 ezer forintot érő címletet, pénteken mégis viszontláttam – ha nem is élőben, de képen és videón, ráadásul kötegekben: a többek között vesztegetéssel vádolt Seszták Miklós ügyében előkerült pénzcsomagokban ott virítottak a lilás-rózsaszínes címletek.

Az Európai Központi Bank (EKB) tájékoztatója szerint ilyeneket 2019-től nem bocsátottak ki. Mégsem kell aggódni, hogy a pénteken bemutatott pénzhalom 500 eurósokból álló részével értéktelen papírhalmok kerültek az államhoz. A többi euróbankjegyhez hasonlóan az 500 eurós „örökre megőrzi az értékét, és korlátlan ideig beváltható” az euróövezet bármely nemzeti központi bankjában az EKB tájékoztatója alapján. De egyáltalán miért létezik ekkora címlet, és miért nem készül belőle több?

Az euróból 2002. január 1-én kerültek forgalomba az első bankók. Többek között a német márkát váltotta fel, és ahogy arról Brückner Gergely kollégánk is írt korábban, a németeknél nagy hagyománya van a készpénznek, a márkából pedig létezett egy nagy értékű ezres címlet. Gyakorlatilag ennek az utóda lett az 500 eurós. Mivel a közös uniós fizetőeszköz bankjegyei érték szerint fizikailag is egyre nagyobbak, hogy akár ez alapján könnyen meg lehessen különböztetni őket, az 500 eurós szó szerint a legnagyobb közülük.

A címlettel – amelyhez hasonló Németországon kívül nem igazán akadt korábban más euróövezeti országban, és Európában is csak a svájci 1000 frankos nagyobb értékű nála – több probléma is akadt. Az egyik különösen Magyarországon lehet érthető, ahol 2025-ben alkotmányos jog lett a készpénzhasználat, a Fidesz és a Mi Hazánk pedig egymást felüllicitálva repült rá az ügyre. Ha valaki 500 euróssal akart fizetni a kis értékű áruért vagy szolgáltatásért, például buszjegyért, és nem tudtak neki visszaadni, akkor kezdetben sok esetben ingyen utazhatott. Mostanra már több helyen külön jelzik, hogy nem fogadnak el ilyen címletet, így a pénteken bemutatott pénzkötegek elrejtője nem sokra ment volna vele például ezen a német benzinkúton. Egy 2011-es EKB-felmérésben

a megkérdezettek többsége, 56 százaléka nem is találkozott a címlettel.

Lehet, hogy az átlagembernek szinte teljesen használhatatlanná és elérhetetlenné vált az 500 eurós, de másoknak annál inkább kapóra jött. Tökéletes volt nagy összegek mozgatására és tárolására, ráadásul az átutalásokhoz képest az egyik nagy előnye, hogy követhetetlenné teszi a folyamatot. Nem csoda, ha a szervezett bűnözés és a terrorizmus hamar felfedezte magának a címletet.

Az EU rendőri együttműködést segítő ügynöksége, az Europol 2015-ben egy tanulmányban vetette fel, mi szükség van az 500 eurósra, különösen egy olyan nagy értékű címletnél, amely „arról ismert, hogy mennyire szorosan a bűnözéshez kötik”. A dokumentum szerint „nemzetközi pénzmosásellenes nyomozások” azt mutatják, hogy az 500 eurós a bűnözők közkedvelt eszköze arra, hogy a jogsértő tevékenységük hasznát tárolják. A portugál hatóságok egy angolai tiszt elleni nyomozásnál az addigi legnagyobb készpénzlefoglalási akciójukban nyolcmillió eurót (mai árfolyamon 2,9 milliárd forintot) találtak szinte kizárólag 500 eurósokban.

A címlet a készpénzhamisításnál is logikus választás lehetett volna, de a tanulmány szerint a gyakorlatban nem lett az – épp azért, mert az üzletekben részben attól félve sem fogadták el, hogy ha nem valódi bankóval verik át őket, sokat veszítenének. A tanulmány alapján inkább egymást próbálták megvezetni így a bűnbandák. 2009-ben a spanyolok nyolcmillió eurónyi, jó minőségben hamisított 500 euróson ütöttek rajta, amit egy drogcsempész szervezet állított elő mellékbizniszként. „Ez egy újabb jelzés az 500 eurós népszerűségére a bűnözők között” – írta a tanulmány.

Ahogy az at Europol dokumentumának képein is látszik, az 500 eurós a szállításhoz is ideális. Csokipapírba, Kinder tojásba, mobiltöltőbe rejtett, poggyászbélésbe varrt példákról is bemutattak fotókat, egy Röntgen-felvételen pedig egy lenyelt készpénzes kapszula tűnt fel.

„Miért használják a bűnözők ezeket a bankjegyeket? Egyszerűen minél nagyobb a címlet, annál inkább össze lehet zsugorítani több pénzt kisebb helyre” – írták. Egymillió euró így csak kétezer bankjegy, ami 2,2 kilogramm, és 3 liternyi helyet foglal el, kényelmesen elfér egy kisebb laptoptáskában. Ugyanez 50 eurósokból már 22 kilogrammot nyomna, és már egy kisebb bőrönd kellene hozzá. „Bizonyos bűnüldöző ügynökségek még arról is beszámoltak az Europolnak, hogy

az 500 eurós bankjegyek a névértéküknél magasabb áron cserélnek gazdát a bűnözők között, annyira fontos a szerepük a készpénzszállításban és a pénzmosásban”.

Azon túl, hogy a készpénz általánosságban is segíti a pénzmosást, a nagy értékű címleteket, különösen az 500 eurósokat problémaként jelentették a bűnüldöző szervek a pénzmosási ügyek nyomozásánál – írta a tanulmány.

Külön érdekes az 500 eurósok feltűnése az euróövezeten kívüli országokban, mint Magyarország vagy az Egyesült Királyság. Utóbbi Súlyos Szervezett Bűnözés Elleni Ügynöksége (SOCA) 2010-ben úgy látta, hogy náluk 90 százalékban bűnözéshez, pénzmosáshoz vagy terrorizmushoz kapcsolódtak a címletek. „A SOCA arra jutott, hogy az 500 eurós bankjegynek nincs semmilyen hiteles legitim használata az Egyesült Királyságban” az akkor elérhető volumenben. A „bűnözői tevékenység kulcsfontosságú elősegítője” volt, hogy milyen könnyen hozzáférhető. A brit valutaváltóktól addigra már nem is lehetett kapni ilyeneket – mondták tisztviselők a Reutersnek. Az Europol-tanulmány és a BBC szerint részben az vezetett ide, hogy a brit hatóságok 2008-ban lecsaptak egy bandára, amely 500 eurósok váltásával mosott pénzt.

Mivel az átlagemberek jó része nem is fogott a kezében 500 euróst, de gyakran a terrorizmus és a szervezett bűnözés miatt emlegették, rá is ragadt a „bin Laden” név. Egy kormányközi pénzmosás elleni szervezet már 2005-ben a nagy címletek kivezetését javasolta a 2015-ös Europol tanulmány szerint.

Az EKB statisztikájából látszik, hogy fokozatosan vissza is fogták a forgalomban lévő 500 eurósok mennyiségét. 2002-ben 60 millió darabbal indultak. A számuk meredeken emelkedett 2008 végéig, aztán láthatóan egyre kevésbé nőtt a forgalomban lévő bankók száma. A tetőzés 2015 novemberében jött el közel 613,6 millió címlettel. Összértékre 2012-ben vette át tőle végleg az első helyet az 50 eurós.

Az EKB 2016 májusában döntött: nem állít elő és bocsát ki több 500 euróst, „figyelembe véve az aggodalmakat, hogy ez a bankjegy tiltott tevékenységeket segíthet elő”. Az euró nemzetközi szerepére és a bankjegyek iránti bizalom fenntartására hivatkozva az EKB fenntartotta, hogy a címlet legális fizetőeszköz maradjon. Kijelentette, hogy a többi euróbankjegyhez hasonlóan mindig meg fogja őrizni az értékét, korlátlan ideig beváltható az eurórendszeren belüli nemzeti központi bankokban.

A Guardian 2016-os cikke szerint a franciák addigra már hónapok óta nyomást gyakoroltak az EKB-ra, de az 500 eurós bevezetéséért is kardoskodó németek ellenálltak. Michel Sapin francia pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a címletet „inkább dolgok elrejtésére, semmint dolgok vásárlására használják”.

Az Europol üdvözölte az EKB döntését, mert az 500 eurós erősen kapcsolódik a bűnözéshez, bár jelezte, hogy ez önmagában nem megoldás, csak segítség. A Guardiannek Friedrich Schneider, a linzi Johannes Kepler Egyetem oktatója is arról nyilatkozott, hogy a „szervezett bűnözés nem hülye”, a pénzt nagyrészt kamucégeken keresztül mossák.

2019. április 27-től már egyáltalán nem bocsátottak ki több 500 euróst. Az EKB legutóbbi, idén szeptemberi adatai szerint az egykor több mint 600 millió címletből kevesebb mint 97,5 millió maradt forgalomban. Ez összértékre az euróbankjegyek hat százalékát jelenti.