A világ egyik leghíresebb, csalásról és sikkasztásról szóló filmjét elcsalt és elsikkasztott dollármilliókból finanszírozták

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy 1Malaysia Development Berhad (1MDB) nevű malajziai állami befektetési alap, amit 2009-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy külföldi befektetésekkel és partnerségekkel ösztönözze az ország fejlődését. Az alap aztán a világ egyik legnagyobb korrupciós botrányának középpontjába került. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint több mint 4,5 milliárd dollárt sikkasztottak el belőle. A botrány következtében 2020-ban megbukott a kormány, és letartóztatták az akkori miniszterelnök Nadzsib Razakot, a feleségét, Rosmah Mansort, valamint több közeli munkatársukat.

Az 1MDB 2009 és 2013 között több milliárd dollár értékben bocsátott ki kötvényeket, hogy befektetési projektekhez és közös vállalkozásokhoz teremtsen forrást. Kiderült azonban, hogy a pénzt korántsem erre költötték. Az amerikai igazságügyi minisztérium a valaha indított legnagyobb, kleptokrácia – vagyis az állami hatalommal való visszaélés révén történő vagyonfelhalmozás – miatt indított vizsgálata során arra jutott, hogy 4,5 milliárd dollárt utaltak át offshore bankszámlákra és fedőcégekhez.

Ez minden kétséget kizáróan a világ egyik legnagyobb rendszerszintű csalása, de nem is ezért különösen érdekes – hanem azért, ahová a pénz végül került.

Kiszivárgott pénzügyi dokumentumok szerint az 1MDB által begyűjtött összegeket már a kezdetektől sem éppen tisztességes módon költötték el. Hatalmas pénzt vettek fel államkötvények kibocsátásával, majd azt svájci, szingapúri és amerikai bankszámlákra csatornázták át. A gyanú szerint az összegeket politikusok lefizetésére, a miniszterelnök hitelkártyaszámlájának rendezésére, valamint a miniszterelnök feleségének fényűző vásárlásainak finanszírozására használták fel.

Ez eddig sztenderd pénzmosásos-sikkasztásos ügynek tűnik, hasonlóra itthon is van gyanú bőven. Valójában azonban az ügy ennél sokkal izgalmasabb, már csak azért is, mert a vádak szerint a magánrepülőgépen, a jachton és egy olyan lakáson kívül, amiben egykor Jay Z és Beyoncé élt, jutott a rengeteg pénzből az alábbiakra is:

• egy 3,2 millió dolláros Picasso-festményre, amit Leonardo DiCapriónak ajándékoztak,
• 85 millió dollárnyi szerencsejáték-tartozás rendezésére Las Vegasban,
• egy születésnapi partira, amin Jamie Foxx, Chris Brown, Ludacris, Busta Rhymes és Pharrell Williams élőben lépett fel, Britney Spears pedig egy tortából ugrott elő,
• emellett 8 millió dollár értékű gyémántot is vásároltak Miranda Kerr ausztrál modellnek ajándékba.

De az igazán pikáns sztori még csak most jön: az összegekből finanszíroztak egy kaliforniai székhelyű filmgyártó vállalatot is, a Red Granite Picturest, ami több mint 100 millió dollárt használt fel az 1MDB-től ellopott pénzből a 2013-as, A Wall Street farkasa című film finanszírozására. A produkciós céget Nadzsib mostohafia, Riza Aziz irányította ekkor.

Tehát nagyon úgy tűnik, hogy egy csalásról és lopásról szóló filmet legalább részben csalt és lopott összegekből finanszíroztak.

Természetesen sem az 1MDB, sem Malajzia lakossága nem részesült a film vagy az alap pénzeiből finanszírozott befektetések nyereségéből. Mivel a Wall Street farkasa finanszírozására felhasznált vagyon a vád szerint pénzmosásból származott, a jövőbeli bevételekre vonatkozó jogok is a vagyonelkobzási kereset tárgyát képezik.

DiCaprio az ügybe úgy keveredett bele, hogy baráti kapcsolatban állt Jho Low-val, aki az ügy egyik kulcsgyanúsítottja. A vádak szerint a színész jótékonysági alapítványa is kapott az elsikkasztott pénzből. Miután DiCaprio sajtóhírekből értesült a korrupciós nyomozásról, felvette a kapcsolatot az igazságügyi minisztériummal, hogy tisztázza, ő maga vagy az alapítványa kapott-e közvetlenül vagy közvetve bármilyen ajándékot vagy adományt az érintettektől vagy a hozzájuk kapcsolódó forrásokból. Úgy tűnik, hogy igen volt a válasz, a színész ugyanis 2017-ben önként átadta az amerikai hatóságoknak Marlon Brando Oscar-díját – amit szintén a produkciós irodától kapott ajándékba-, valamint a Jho Low-tól kapott Picasso-festményt és más értékes műalkotásokat is. Őt végül nem vádolták meg semmivel.

Az 1MDB pénzeinek 2009 és 2012 közötti elsikkasztása egészen 2015-ig titokban maradt. Ekkor Clare Rewcastle-Brown brit újságíró, a Sarawak Report nevű weboldal szerkesztője 227 ezer kiszivárgott dokumentumot kapott kézhez, amik részletesen feltárták az esetet. A malajziai korrupcióellenes ügynökség (MACC) vizsgálatot indított, és már kiadták a miniszterelnök letartóztatására szóló parancsot, amikor Nadzsib menesztette a főügyészt, aki a vizsgálatot vezette. Plusz elbocsátotta a miniszterelnök-helyettest, aki bírálta az 1MDB működését, és négy másik minisztert is, akik felvetették a botrány ügyét. A MACC irodáit rajtaütésszerűen átkutatták, négy tisztviselőt letartóztattak.

Nadzsib ellen több, az 1MDB-hez kapcsolódó ügyben is indult büntetőeljárás. Amíg hatalmon volt, sikeresen megakadályozta, hogy ellene és strómanjai ellen büntetőeljárások induljanak, pedig a visszaélései egy részét néhány tényfeltáró újságíró megírta. Az újságírókat a Nadzsib-rezsim befolyása alatt álló rendőrség és titkosszolgálat lehallgatta, fenyegette, némelyiküket börtönbe is záratta. Nadzsib vesztét az okozta, hogy a választásokat elbukta, és az utána hivatalba lépő kormány a mesés vagyonokra szert tevő politikus-bűnözők elszámoltatására tett ígéretet, aztán ezt be is tartotta.

(The Guardian, The Guardian, BBC, LA Times, Reuters, FBI)