A Feröer szigetekről – igen, kötőjel nélkül, különírva szerepel a helyesírási szótárakban – többnyire akkor hallani, ha a magyar futballválogatottat vagy valamelyik magyar klubcsapatot feröeri ellenféllel sorsolják össze. Ezek közül a párharcok közül a legemlékezetesebb a Ferencváros három évvel ezelőtti blamája, amikor a magyar bajnok az idegenbeli 0-0 után Budapesten 3-0-ra kikapott a félprofikból álló KÍ Klaksvíktól a BL-selejtezők első fordulójában. Ilyenkor számos érdekesség előkerül a Norvégia, Skócia és Izland között nagyjából félúton található, 18 vulkáni eredetű szigetből álló Feröerről, amely hivatalosan az 1814-es kieli szerződéssel került Dániához, Grönlanddal és az 1944-ben aztán függetlenné váló Izlanddal együtt. Ilyen információ például az, hogy Feröeren – magyarra lefordítva: a Juh-szigeteken – több birka él, mint ember. Előbbiek száma körülbelül 70 ezer, miközben az 1393 km²-es terület népessége 2025-ben 55 ezer fő volt.
Az 1948 óta széles körű autonómiával rendelkező szigetcsoportnak saját parlamentje, pénze, nemzeti zászlója és himnusza van, a dán mellett a másik hivatalos nyelv az izlandihoz és az óészakihoz hasonlító feröeri. Főleg az évente idelátogató kb. 50 ezer turistának jó tudni, hogy a szigeteken csupán kilenc közlekedési lámpa működik, ebből nyolc a fővárosban, Tórshavnban és annak környékén irányítja a forgalmat. És ha már közlekedés, Feröeren található a világ első víz alatti körforgalma is, amely 2020-ban nyílt meg, és 72 méterrel a tenger alatt a sarki fény színeiben pompázik.
Ritkábban hallani viszont a helyi büntetés-végrehajtási rendszerről, ami annak ismeretében nem túl meglepő, hogy Feröeren mindössze egyetlen fogvatartási intézmény működik. Ott is csak tucatnyi, kisebb bűncselekmények miatt szabadságvesztésre ítélt embert tartanak fogva, a 18 hónapnál hosszabb szabadságvesztésre ítélt feröerieket Dániába küldik. A fogvatartási központ 2011-ig Tórshavnban működött, de az épület penészesedése miatt átköltöztették a 20 km-re lévő Mjørkadalurbe, ahol a 2000-es évekig egy dán katonai létesítmény és a NATO radarállomása üzemelt.
Maga az intézmény amúgy egészen páratlan környezetben fekszik, és az arról sokszor idealizálva beszámoló cikkek, mint például ez az írás, nem mulasztják el megjegyezni, hogy még egy minigolfpálya is a fogvatartottak rendelkezésére áll. A tájba tökéletesen belesimuló, gyeptetős épület egy völgy felső részén található, ahonnan jól látni, ahogy a felhők kialakulnak, majd továbbhaladnak a közeli hegycsúcsok felé. Erre utal a terület neve is: a mjørki ködöt, a dalur pedig völgyet jelent feröeriül, a Mjørkadalur név tehát annyit tesz, ködös völgy. A festői helyszínnek ugyanakkor vannak hátulütői is. „Egyszer három napig havazott. Végül majdnem kifogytunk az élelemből, és helikoptert kellett hívni az őrök cseréjéhez” – mondta a személyzet egyik tagja az időjárás okozta kihívásokról.
Ugyancsak problémát jelent, hogy a helyiségek három szinten helyezkednek el, és a falak meglehetősen vékonyak. Ha például egy bűnügyben három személyt is őrizetbe vesznek, nem helyezhetik el őket ugyanazon az emeleten. „Emiatt az előzetes letartóztatásban lévő és a szabadságvesztésüket töltő emberek egymás mellett élnek Mjørkadalurben” – mondta Elkin Klettheyggj, a feröeri pártfogó felügyeleti szolgálat vezetője.
További gond a súlyosabb bűncselekmények miatt elítélt feröeriek dániai elhelyezése. Azoknak a családtagoknak és barátoknak ugyanis, akik szeretnék őket meglátogatni, oda-vissza több mint 1000 km-t kell utazniuk, ami nemcsak sok idő, de meglehetősen költséges is. A fogvatartási körülmények miatt korábban már az Amnesty International is jelezte kifogásait, és részben ezek miatt a feröeri és a dán kormány 2022-ben megállapodott abban, hogy új büntetés-végrehajtási intézményt alakítanak ki. A tervek szerint a létesítmény építése 2027-ben kezdődhet el, és 2030-tól váltaná fel a mjørkadaluri fogvatartási központot.
(Források: Forbes, Nordic Labour Journal, Wikipédia)
