Ön hogy reagálna, ha egyszer csak megjelenne Batman? Oké, tudom, elég elméleti a kérdés, még ha időnként technikailag történik is ilyesmi, amikor cosplayerek utaznak a tömegközlekedésen, de azért játsszanak el a gondolattal! Ha meglátnák Batmant, az kicsit biztosan kizökkentené önöket a szürke hétköznapokból, és ennek váratlan következményei lehetnek. Például nagyobb eséllyel adnák át a helyüket egy terhes nőnek a metrón. Ezt nem én találtam ki, hanem egy 2025. novemberi kutatás szerzői. A szerzők nevet is adtak a jelenségnek, ez a Batman-hatás, amit pszichológiai alapvetésként azért nem lehet kezelni, de a jelenség ettől még biztosan érdekes.
A kutatást a milánói Università Cattolica del Sacro Cuore pszichológiai karának kutatói végezték, akik alapvetően arra voltak kíváncsiak, hogy pontosan milyen spontán környezeti tényezők segítik elő a proszociális, vagyis egyszerűbben mondva az egymást támogató viselkedést az embereknél. Konkrétan arra voltak kíváncsiak, hogy egy szokatlan esemény, például Batman megjelenése hozzájárulhat-e ehhez, úgyhogy fogták magukat, és 138 különböző alkalommal nézték meg a milánói metróban, hogy mi történik, ha felszáll egy terhesnek tűnő nő, és változik-e valami, ha utána felszáll egy Batmannek öltözött ember is.
Nagyon röviden összefoglalva az derült ki, hogy amikor Batman is ott volt a metrón, akkor az esetek 67 százalékában ajánlotta fel valaki az ülőhelyét a terhes nőnek, amikor viszont nem, akkor ez az arány csak 38 százalék volt. Vagyis elég nagy volt a különbség a két eset között, és különösen érdekesnek tűnt, hogy előbbi esetben a helyüket átadó emberek közel fele azt mondta, hogy nem is látták Batmant, és azt senki nem állította, hogy kifejezetten Batman miatt adta volna át a helyét. A kutatók szerint ez akár azt is jelentheti, hogy
a váratlan események egy adott helyzetben minden jelenlévőre hatással lehetnek, még úgy is, ha ők tudatosan nem is érzékelték magát az eseményt.
A kutatók szerint a Batman-hatás alátámasztja azt a hipotézist, hogy az emberek jobban figyelhetnek a környezetükre, ha valami megzavarja őket a rutinjukban, ami azzal jár, hogy jobban odafigyelnek az embertársaikra, és nagyobb eséllyel segítenek is nekik. Persze azt a kutatók is elismerték, hogy csak a milánói metróban végezték a kísérletet, és abban sem biztosak, hogy ha nem a pozitív karakternek tartott Batman lett volna a metrón, akkor is ugyanez lett volna az eredmény, noha alapvetően ők is inkább a kizökkentésben látták a lényeget. Szerintük ahhoz, hogy kiderüljön, mennyi köze volt hozzá Batmannek, érdemes lenne más karakterekkel is megcsinálni a kísérletet.
Batmant egyébként valamiért nagyon szeretik a kutatók, korábban is született már egy pszichológiai témájú tanulmány, amelyben Batman-hatásról beszéltek. Ott viszont ezen azt értették, hogy a monoton feladatoknál segíthet-e egy csapat ötéves gyereknek, ha nem azt a kérdést teszik fel maguknak, hogy elég keményen dolgoznak-e, hanem úgy állnak neki a dolognak, hogy Batman helyébe képzelik magukat, és amikor abbahagynák, akkor inkább azt kérdezik, hogy Batman elég keményen dolgozik-e. A válasz amúgy az, hogy igen, az alteregóban gondolkodó gyerekek a kérdést E/1-ben és E/3-ban feltevőknél is láthatóan tovább bírták a feladatot.
