Sokszor halljuk egy új, népszerű játékról, hogy ez tényleg a 21. század sportja. Ebbe a sorba illeszthető a padel is, ami Spanyolországban lett először kifejezetten népszerű, majd a koronavírus-járvány idején Svédországban és Dániában építettek egy csomó pályát, mert szabadtéren űzhető. Magyarországon sem könnyű időpontot foglalni, ha ütögetni támadna kedvünk a 20 méterszer 10 méteres palánkketrecben.
Na jó, de mi az a padel?
Egészen szórakoztató a játék eredettörténete, ami a mexikói Enrique Corcuera kertjéből indult hódító útjára 1969-ben. Az üzletembernek a mexikói Acapulcóban volt nyaralója, és a birtokon volt elég hely a fallabda ősének tekinthető pelotához, a teniszhez viszont már nem. A háza egyik falát lehetett használni ütögetésre, de amikor pihent, akkor meglehetősen zavarta a labdák becsapódása, ha a felesége, Viviana játszott éppen. Az a kompromisszum született, hogy a kert másik végében építenek egy falat, mert az lényegesen tompább zajjal jár.
Igen ám, de ettől meg a labda sokszor átpattant a szomszédhoz, emiatt Corcuera arra merőlegesen épített két másikat szintén betonból. Ezzel a játék alapja már meg is volt, bekerült a 90 centis háló, ami két 10×10-es négyzetre bontotta a pályát, és már lehetett is játszani a betonfalak közt.
1974-ben Corcuerát meglátogatta Acapulcóban a spanyol herceg, Alfonso de Hohenlohe-Landenburg, akinek megtetszett a játék, és az egyik marbellai hoteljében már tudatosan épített fel két pályát egymás mellé. Annyit finomított a pályán, hogy fémrácsokat helyezett a betonfalak egy kis szakaszára, ahonnan máshogyan, kiszámíthatatlanul pattant a labda, így emelt a játék nehézségi fokán.
Mivel Marbellán sok argentin nyaralt, megtetszett nekik ez a sport, amiben nem volt nehéz felfedezni a tenisz és a fallabda ötvözetét. Hazavitték, Mar del Plata lett a központ, és 1982-ben már tizenkét padelpálya volt az országban. 1988-ban ez a szám már meghaladta a négyszázat, így a világon először Argentínában alakult meg a szövetség. (Argentínában ma is megvannak még az első betonos pályák.)
Egy évvel később Jorge Galeottinak támadt az az ötlete, hogy a beton nem esztétikus, és plexifalakkal váltotta fel. Ő alkotta meg a Palacio de Cristalt, a játék így sokkal élvezhetőbb volt a nézőknek, hiszen eleve jobban látható lett, mi történik a pályán, így a tévétársaságok is elkezdtek érdeklődni iránta.
Az 1992-es sevillai világkiállításon rendezték meg az első világbajnokságot, vagyis 23 év alatt nagykorúvá érett a sportág, ami egy mexikói kertből indult. Manapság szinte már csak úgy hoznak létre sportklubokat, hogy a teniszpálya mellé padelpályát is létesítenek.
Hogyan kell játszani?
A legfontosabb szabály, hogy előbb a műfüvön kell pattannia a labdának, utána érheti csak a plexit, ha fordítva történik, máris egy pont jár az ellenfélnek. Itt is van kettős hiba, és a nagy erejű lecsapások után látványosan is vissza lehet adni a labdát, ha a játékos megfelelően számolja ki az ívét.
Ha éppen az illesztékhez pattan a labda, akkor az az alapelv, hogy ha 45 foknál kisebb szögben emelkedik fel, akkor out volt, ha nem, akkor előbb jó eséllyel a talajjal találkozott, és csak utána a műanyag fallal.
Egy gém, ahogy a teniszben, négy pontig tart, a számolás ugyanaz, viszont a padelben lehet aranyponttal is nyerni, vagyis 40-40 után nem kell kétpontnyi különbséggel, ami dinamikusabbá teszi a játékot. Hat gémmel lehet elvinni egy szettet, ha 5-5 az állás, akkor hét gém kell. 6-6 után rövidítés van, a tie breakben hét pontot kell elérni, de kettős különbséggel.
Az ütő speciális, tömör, de lyukacsos, nincsenek rajta húrok, mint a teniszben vagy a squashnál. Szerválni nem lehet fej fölül, hagyni kell a labdát lepattanni. Egy vagy két hónapos gyakorlás után már élvezhető csata lehet a pontokért, ez is hozzájárul a népszerűségéhez.
Ma már profi játékosok vannak, világranglista, olyan tornák, mint a teniszben. A népszerűsítésnek kulcsfontosságú eleme volt, hogy más sportágak hírességei is segítettek a terjesztésben, és nemcsak olyan klasszis teniszezők, mint Rafael Nadal vagy Novak Djoković.
Jürgen Kloppot, a Liverpool korábbi vezetőedzőjét nyugodtan lehet padelőrültnek nevezni, kvázi nagyköveti pozíciót tölt be. A világbajnok focista, Lionel Messi is a játék szerelmese, de a világhírű kolumbiai énekesnő, Shakira is aktív padeljátékos.
A legjobb magyar játékos jelenleg a teniszes alapokkal rendelkező Andrejszki Dóra, akinek saját bevallása szerint teljesen megváltoztatta az életét és egyben az életmódját is a padel.
(Források: Michael Werge: Mindenem a padel, Padelmagazin.hu)
