1948 nyarán az újpesti futballcsapat Hévízen edzőtáborozott, készültek a következő szezonra. Ott volt a csapatban Szűcs Sándor is, aki akkoriban nemcsak a klub, hanem a válogatott középhátvédje is volt. Boros László zongorista hatalmas focirajongó volt, nagyon megörült, amikor megtudta, hogy találkozhat a játékosokkal. Borost elkísérte a balatoni fellépésére felesége, a táncdalénekes Kovács Erzsi is.
Szűcs és Kovács ott találkozott egymással, és akkor még nem tudhatták, hogy ez a találkozás végzetes lesz.
Egyikük házassága sem volt mintaszerű, az egymás iránti vonzalom annál erősebbnek bizonyult. Szűcs pár nap elteltével felhívta a 21 éves énekesnőt Budapesten, találkoztak, a románcuk folytatódott. Kovács elköltözött a férjétől, és albérletben élt tovább.
A klub hamarosan belügyi befolyás alá került, és a párt tudomást szerzett a kapcsolatukról. Csáki Sándor elnök a viszony azonnali megszüntetését követelte Szűcstől, különösen, mert Szűcsnek volt két gyereke. A játékost internálással fenyegették, Kovácsot is folyamatosan vegzálták a hatóságok, mégsem voltak hajlandók lemondani egymásról.
Tegyünk két kisebb történelmi kitérőt. Az 1921. november 21-én született Szűcs 19 évesen mutatkozott be a felnőtt válogatottban, Belgrádban. Jó felépítésű, izmos, jól fejelő játékos volt, egyes források szerint edzője kullancsnak nevezte, olyan szívóssággal kísérte az ellenfél legjobb csatárait. Életviteléről sokat elárult, hogy málnaszörpnek is becézték, mert az volt a kedvence. A 1945–1946-os és az 1946–1947-es szezonban az újpesti bajnokcsapat egyik fontos játékosává vált, még ha volt is egy bokasérülése.
1947-ben a válogatott focisták közül elhagyta az országot a vb-ezüstérmes Zsengellér Gyula és Sárosi György, de sokan mások is távoztak. A szövetség észlelte a veszélyt, hogy nagyon kelendők a játékosok és edzők, akiknek persze eszük ágában nem volt, hogy visszatérjenek Magyarországra, és tilalmat adott ki. Kubala László már a tilalom életbelépése után szökött el és lett a Barcelona ikonja, a szobra most is ott áll a katalánok stadionja előtt.
A később olimpiai bajnok és vb-ezüstérmes Lóránt Gyula is próbálkozott, de neki már nem sikerült elmennie, Sebes Gusztáv kérésére pedig visszakerülhetett a vérkeringésbe, ő lett az Aranycsapat középső védője.
A kommunisták elrettentő példát szerettek volna statuálni, ami elveszi a játékosok kedvét a szökési kísérletektől.
Szűcs tragikuma épp az volt, hogy tökéletes alanya lehetett ennek. A Rákosi Mátyás vezette párt szemében bűnös kapcsolatban élt, állandó igazoltatásoknak voltak kitéve mindketten, ami csak erősítette a disszidálás ötletét. A Milan ráadásul centerhalfot keresett, Szűcsnek pedig 29 évesen még lehetett volna pár jó éve a kötelező eltiltás után is.
A szökésbe csak néhány embert avattak be, de eljutottak egy bizonyos Kovács Józsefig, akiről azt hitték, már több embert átjuttatott Ausztriába, valójában azonban az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) beépített embere volt. 1951. március 6-án indultak el Budapestről, az énekesnő már az elején gyanút fogott, hogy nem azzal a kocsival keltek útra, amit előzőleg látott, Szűcs viszont biztonságban érezte magát, és nyugtatta. Akkor sem szólalt meg benne a vészcsengő, amikor a „csempész” azt kérte, hogy vigye magával a szolgálati fegyverét, és azt biztosítsa is ki. (Mivel Szűcs papíron hadnagyi rangban volt, fegyvert is kapott.)
Amikor Szombathelynél jártak, a sofőr megvillantotta néhányszor a reflektorát, emiatt Kovács Erzsi még inkább aggódott. Az ügynök azt találta ki, hogy csak teszteli az izzókat. Pár kilométerrel később, Nárainál, húsz kilométerre Ausztriától a határőrök megállították az autót. A szerelmeseket kiszállították, letartóztatták és különválasztották őket. Kovácsot meztelenre vetkőztették, megalázva motozták meg. Szűcs a nála talált pisztoly miatt még súlyosabb ítéletre számíthatott. Sokáig bízott abban, hogy kiengedik, hiszen játékostársait is ki tudták hozni a szövetség vezetői, ha akarták.
1951 májusára fordulva már érezte, hogy nem ússza meg a büntetést. Amikor május 19-én első fokon kimondták rá a kötél általi halált – egy soha ki nem hirdetett, nem létező jogszabály alapján –, akkor azonnal kapcsolatba lépett az újpesti legendával, Szusza Ferenccel, aki riasztotta a honvédos Puskás Ferencet, hogy mentse meg Farkas Mihály honvédelmi miniszternél, akiről nem túlzás azt állítani, hogy élet-halál ura volt akkoriban.
A másodfokú tárgyalást egy héttel később, május 26-án tartották, és helybenhagyták az ítéletet. Azt nem tudjuk, Farkas akart-e segíteni, mindenesetre Puskás bármennyire gyorsan cselekedett is, a kérése már nem ért célba: Szűcsöt június 4-én kivégezték. A hadbíró visszaemlékezése szerint bitófa felé menet a gyerekei fényképét tartotta a kezében.
Minderről persze nem számoltak be az újságok, de a kegyetlen ítélet elérte a célját, mert 1951 és 1956 között érezhetően csökkent a disszidálási kísérletek száma.
Kovács Erzsit négy évre ítélték, kényszermunkát is végeznie kellett, 1954-es szabadulása után új életet kezdett, adminisztrátorként. 1957 után énekelhetett újra. Még kétszer ment férjhez, a hatvanas években külföldre mehetett, Németország mellett Svédországban élt, óceánjáró hajókon is fellépett, 2014-ben, 85 éves korában halt meg Budapesten.
Sztorijukat, a kommunizmus egyik legsötétebb ügyét az Énekesnő címmel vitték filmre, Vitézy László volt a rendezője 2022-ben. Szűcs a rendszerváltás után egy újpesti iskola névadója lett.
