Ma százmilliók bevett rutinja, hogy naponta egyszer vagy többször is kinyomnak egy csíkot a fogkrémes tubusból a fogkeféjükre a fogmosáshoz. Magától értetődő a mozdulat, és teljesen hétköznapi a tárgy, de évezredekig elvolt az emberiség fogkrémes tubus nélkül. Két amerikai, apa és fia, Washington és Lucius T. Sheffield hatalmasat kaszált rajta, hogy forradalmasították a szájápolást.
Washington Sheffield az 1850-as évek elején kezdett fogorvosként és szájsebészként dolgozni a Connecticut állambeli New Londonban, és szájápolási termékeket is készített. Ebben az időszakban leginkább ásványi anyagokból (kaolin, kalcium-karbonát, bentonit) és gyógynövényekből (például menta, ánizs) álló fogport dörzsölve tisztították a fogakat. Sheffield is kitalált egy keveréket, majd saját recept alapján készült szájvizet is eladott pácienseinek.
A 1870-es évek közepétől aztán egyre inkább a termékfejlesztés és a kereskedés vált a fő profiljává. Az ő nevéhez kötődik, még ha hasonló termékek már voltak is a piacon a 19. század közepén, az állagában a maihoz hasonló első fogkrém elkészítése, amit különböző mentakivonatokkal is ízesített. A fogkrém íze és az általa biztosított kellemes lehelet miatt a vásárlók gyorsan rákaptak az új termékre.
Sheffield a fogpasztáját „arisztokratikus fogkrém”-ként reklámozta, ami a szájvizével, az Elixir Balmmal kombinálva az ígéretek szerint megelőzte a fogkövet és más betegségeket. Az idősebb Sheffield a fogkrémét tégelyekbe, dobozkákba töltötte, amikbe az emberek belemártották a fogkeféjüket, amikor szükség volt rá. Ez persze nem volt igazán higiénikus, főleg, ha egy család minden tagja ugyanazt a tégelyt használta.
A forradalmi változást a fogkrém csomagolásában már Lucius T. Sheffield hozta el. Apjához hasonlóan ő is fogorvoslást tanult, a Harvardon végzett, majd 1879-ben Párizsba utazott, hogy még jobban elmélyedjen a szakmájában. A francia fővárosban lett aztán annak a szemtanúja, hogy festőművészek a palettájukra fémtubusokból nyomják ki a festéket. Elgondolkodott rajta, hogy ezt valószínűleg a fogkrémmel is meg lehet tenni, így miután hazatért, előállt ezzel az ötlettel apjának. Nem sokkal később meg is valósították, és a tubusból nyomkodással, illetve a tubus aljának feltekerésével, amihez kulcsszerű segédeszközt is biztosítottak, a reklámjaik szerint máris sokkal praktikusabbá és higiénikusabbá vált a fogkrém felvitele a fogkefére.
Sheffieldék úgy hirdették a terméküket, hogy az a legmodernebb és legtudományosabb fogkrém. Ez a dr. Sheffield’s Crème Angelique Dentifrice nevet kapta, és Lucius T. Sheffield 1881-ban védjegyet is kért rá. A kereslet néhány év alatt olyan nagyra nőtt, hogy Sheffieldék meghaladták a házi ipari kereteket, így az 1890-es években létrehoztak egy gyárat.
Sheffieldék az ónból készült tubusokat bő tíz éven át megvásárolták, majd 1892-től azt is maguk gyártották, amihez újabb üzemegységet nyitottak. Maguk végezték a tubusokra kerülő papír nyomtatását és a dombornyomást is, sőt még a szállításukhoz szükséges dobozokat is ők állították elő. Az első összenyomható tubusos fogkrém sikerére más gyártók is felfigyeltek, 1896-ban a Colgate is piacra dobta a maga hasonló termékét.
Sheffieldék fogkrémbirodalmát Washington két unokája is továbbépítette. 1911-ben egy céget alapítottak, amely az Egyesült Államok legnagyobb gyártója lett az összenyomható tubusok piacán. Az eredeti cég is működik még, ma a Sheffield Pharmaceuticals nevet viseli, továbbra is kenőcsöket, pasztákat és krémeket gyárt orvosi és fogászati felhasználásra, és a Colgate egyik fogkrémbeszállítója is.
A dinasztiaalapító Sheffield nemcsak a fogkrémekből gazdagodott meg, hanem a fogpótlásokon is jól keresett. Elsősorban fogászati hidakra és koronákra szakosodott, és egy hídra is nyújtott be szabadalmat. 1886-ban a fiával együtt két másik fogorvos koronaszabadalmait is megszerezték, majd a szabadalmakat egy cég alatt egyesítették, és szerte a világon vaskos jogdíjakat zsebeltek be azoktól a fogorvosoktól, akik e módszerek szerint készítettek hidakat és koronákat.
(Felhasznált források: drsheffieldsnaturals.com | connecticuthistory.org | ctinsider.com)
