A londoni rendőrséget, vagyis a Scotland Yardot mindenki ismeri, aki valaha olvasott már detektívregényt, hiszen már a Sherlock Holmes-történetekben és Agatha Christie sztorijaiban is rendszeresen feltűnt. A Scotland Yard a közel 200 éves fennállása alatt több olyan gyakorlatot is meghonosított a bűnüldözésben, amit később világszerte átvettek, és sokat elmond róla, hogy a neve annyira beépült a köztudatba, hogy most valószínűleg ön is egy ballonkabátos, kalapos nyomozóra gondol, aki nagyot szippant a pipájából egy utcai lámpa alatt. Jogosan merülhet fel azonban a kérdés, hogy
mi a fenéért hívják Scotland Yardnak, ha nem Skóciában működik és nem is egy udvaron van?
Először is rögtön le kell szögezni, hogy bár a londoni rendőrségre hajlamos mindenki Scotland Yardként hivatkozni, a hivatalos neve valójában London Metropolitan Police, azaz Londoni Fővárosi Rendőrség. Hogy még tovább bonyolítsuk a dolgot, tegyük hozzá azt is, hogy ez valójában nem is csak London városáért, hanem a teljes Nagy-London régió harminckét kerületéért felel, sőt országszerte be szokott segíteni a bonyolultabb ügyeknél. Leszámítva a londoni Cityt, meg a londoni metrót és vasutat, mert előbbinek saját rendőrsége van, utóbbi pedig a közlekedési minisztérium alá tartozó külön rendőri szervezet ernyője alá tartozik.
Most, hogy ezzel megvagyunk, rá is térhetünk arra, hogy miért kezdtek el Scotland Yardként hivatkozni a londoni rendőrségre. Ehhez 1829-ig kell visszamenni, amikor az akkori belügyminiszter, a később kétszer is miniszterelnökké kinevezett Sir Robert Peel megalapította a szervezetet – ennek a tagjaira miatta hivatkoztak eleinte peeler, aztán később bobbies néven. A hivatásos rendőrség tíz év alatt nemcsak az addigi városi őrséget, hanem a Temze mellett tevékenykedő rendőrséget és a Bow Streetet felügyelő járőröket is magába olvasztotta.
A szervezet iránt eleinte nagy volt a bizalmatlanság, az első civil ruhás rendőrök megjelenése pedig jókora felháborodást okozott az 1840-es években, de mire 1878-ban felállították a nyomozóirodájukat, a legtöbben már üdvözölték a tevékenységüket. A londoni rendőrség ekkor még ott működött, ahol annak idején létrehozták: az egykori Whitehall-palota helyén, a szimplán csak Whitehallként ismert utca 4-es számú épületében. Ennek hátsó bejárata egy udvarra nyílt, ez volt a Great Scotland Yard, és mivel a civilek ebből az irányból mehettek be az épületbe, előbb magát az épületet, majd a londoni rendőrséget is elkezdték így hívni.
Az, hogy az udvar honnan kapta a nevét, már trükkösebb kérdés. A legtöbb forrás, például a Britannica és a Smithsonian Magazine tényként kezeli, hogy azért hívták így, mert itt egykor a Whitehall-palota mellett egy másik palota állt, ahol a skót uralkodók és követeik megszálltak, amikor Londonba érkeztek. A londoni rendőrség viszont egy két éve megjelent dokumentumban azt is felvetette, hogy egy Adam Scott nevű emberről kaphatta a nevét, aki a középkorban birtokolta ezt a területet. Az biztos, hogy a rendőrségre ráragadt a név, mert amikor 1890-ben megnyílt az új parancsnokság a Temze partján, azt New Scotland Yardnak nevezték el.
Ez azóta is így van, az 1967-es költözés után is továbbvitték a nevet, és a jelenlegi, 2017-ben átadott központra is az van kiírva, hogy New Scotland Yard. Miután pedig a londoni rendőrség nyomozói széles körben nagy hírnévre tettek szert, a módszereiket pedig külföldön is előszeretettel használták, az emberek világszerte gyakran találkozhattak a Scotland Yard névvel. Így került be a sajtóba és popkultúrába is, és emiatt természetessé vált, hogy nemcsak a londoniak, hanem tulajdonképpen mindenki így hivatkozzon a rendőrségre.
