Fontos nap volt a magyar úszósport történetében 1950. október 21. A székesfehérvári uszodában Novák Éva azzal a szándékkal állt rajtkőre, hogy ha már három nappal korábban nem sikerült megjavítania a világcsúcsot, és be kellett érnie egy országos csúccsal, akkor a tanácsválasztások alkalmából rendezett versenyen ő lesz a leggyorsabb a világon.
Novák a 200 méteres mellúszásban már rutinos versenyzőnek számított, az 1948-as olimpián, 18 évesen a harmadik helyen végzett. Fehérváron remekül úszott, jól jöttek ki a fordulói, jól hajrázott, és 2:48,8-cal csapott a célba, ami négy tizeddel jobb volt, mint a holland Nel van Vliet fennálló rekordja.
Ekkor még nem tudhatta, hogy ez a csúcsdöntés az egész életét gyökeresen megváltoztatja.
És nem amiatt, mert még inkább ünnepelt sztár lett Magyarországon, miután ő volt itthon az első úszónő, akinek világcsúcs került a neve mellé. A rekord ugyanis nemcsak a keleti blokkban váltott ki nagy visszhangot, hanem Nyugat-Európában is. A brüsszeli Les Sports hasábjain meglehetősen csípősen reagáltak rá novemberben: „Magyarországon, a vasfüggöny mögött másképp járnak a stopperek?” – tették fel a degradáló kérdést.
Mivel ez a cikk eljutott Novákhoz, és mivel tudott franciául, írt egy dühös hangú levelet a szerkesztőségnek, hogy milyen alapon vonták kétségbe a teljesítményét. A biztonság kedvéért aztán 1950. december 30-án Ózdon, 25 méteres medencében is úszott egy világcsúcsot.
A belgák válaszoltak Novák levelére. Az első levélváltás épp hetvenöt éve, 1951 januárjában történt meg. A rovatvezető, Pierre Gerard nemcsak levelet, hanem egy meghívót is küldött a belgiumi Liège-be egy bemutatóversenyre. Noha 1950-ben a magyar versenyzők politikai okokból nem állhattak rajthoz a bécsi Európa-bajnokságon, erre a versenyre elengedték Novákot. (Feltehetően nem egyedül, hanem a társaival.) Ott pedig személyesen is találkozhatott Gerard-ral.
„Meglátni és megszeretni” – Novák egy későbbi interjújában így emlékezett vissza erre a villámcsapásra. Amikor hazaindult, azt mondta a nála húsz évvel idősebb Gerard-nak, hogy jöjjön el egyszer Magyarországra.
Mivel a szerkesztőnek sem volt közömbös a magyar versenyző, egyszer váratlanul betoppant a Margit-szigetre, ahol éppen Hunyadfi István tartott edzést a magyar bajnoknak. Akkoriban a beutazás előtt engedélyt kellett kérni a magyar hatóságoktól, és amikor ezt megadták, utána lehetett csak útnak indulni. Gerard testközelből láthatta, milyen keményen edz a magyar versenyző, de érzelmileg is egyre közelebb kerültek egymáshoz.
Mint később kiderült, voltak színházban, Novák a családjának is bemutatta az udvarlóját, akiről ezt a hatóságok akkor még nem is sejtették, a szerelem ugyanis annyira irracionálisnak tűnt a két ország politikai berendezkedése miatt. Ők azonban mégis szentül hittek abban, hogy a vasfüggöny sem jelenthet leküzdhetetlen akadályt.
Mivel a magyar vízum meghatározott időre szólt, bármekkora volt is a szerelem, a férfinak haza kellett mennie. Novák 1951 májusában Moszkvában tovább faragta a világcsúcsot 200 mellen, de abban az évben nem rendeztek nagy világversenyt, csak egy évvel később.
Az 1952-es helsinki olimpiára Novák esélyesként utazott, Gerard pedig a lapját tudósította a helyszínről. A magyar elhárítás mindenkiről alapos információkat gyűjtött, különösen a favoritokról, ő azonban a kutatások szerint nem volt rajta a megfigyeltek listáján. A vonzalom valószínűleg ismeretlen volt az ÁVH előtt, arra pedig gondolni sem mertek, hogy az olimpián házasodni készülnek.
Pedig így lett. Novák három nappal az első versenye előtt, július 23-án kiszökött az olimpiai falu azon részéből, amit a keleti blokk versenyzőinek tartottak fenn, a nadrágja beleakadt a szögesdrót kerítésbe, de ő nem sérült meg. A falu mellett Gerard egy autóval várta, de nem ülhetett be mellé, hanem elővigyázatosságból befeküdt a hátsó ülésre, ahol pokróccal letakarták. Nem szerették volna, ha esetleg belefutnak egy közúti igazoltatásba, mert az csak elvesz az értékes időből.
Meg sem álltak a belga követségig, ahol fél háromkor a nagykövet előtt kimondták a boldogító igent. A nagykövetnek joga volt összeadni őket, de mivel aznap délután négykor hivatalos programja volt, sietniük kellett. A ceremónia azért sem tarthatott sokáig, mert Nováknak is mennie kellett vissza a faluba, nehogy gyanút fogjanak a kommunista vezetők, ahol keresték ugyan, de a többiek valahogy kimentették, miért volt távol. A házasságkötést ekkor még titokban tartották, Éva testvére, a szintén olimpikon Ilona sem tudott róla.
Július 26-án Novák már férjezett asszonyként versenyzett. A 200 méteres mellúszás előfutamában a legjobb időt úszta, és mivel beszélt angolul, szívesen nyilatkozott. Olyannyira nem sejtettek semmit a vezetők, hogy egyikük bemutatta Novákot a medence partján egy interjúra váró belga újságírónak. Ugye kitalálják: Pierre Gerard-nak. A formaságok miatt úgy kellett tenniük, mintha nem lenne köztük semmi.
A 200 méteres mellúszás döntőjét július 29-én rendezték, a végig pillangózó (ekkor még nem tiltották ezt az úszásnemet ezen a távon) Székely Éva megelőzte Novákot, aki így ezüstérmes lett. Augusztus elsején a 4×100-as gyorsváltó tagjaként számítottak Novákra. Ő volt a harmadik ember a testvére után. A Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva, Szőke Kató összeállítású egység csodálatos világcsúccsal (4:24,4), több mint négy másodperccel előzte meg a 4:29-cel beérő Hollandiát és az őt követő Egyesült Államokat. Ez a siker az egész világon hatalmas visszhangot és elismerést váltott ki, hiszen egy kis országban nagyon nem könnyű négy ilyen kvalitású versenyzőt találni. (Ezen a távon érmet sem nyert azóta Magyarország.)
„Délelőtt kissé féltem, hogy az előfutam után délutánra kiütközik a fáradtság. Olyan jó testi és lelki állapotban voltam azonban, hogy semmi fáradtságot nem éreztem”
– nyilatkozott Novák Éva a győzelem után, aki a négy magyar közül a legjobb időt úszta, 1:05,1 alatt tette meg a száz métert. Az akkor még titkos házasságkötés ismeretében érdemes még egyszer elolvasni a második mondatát.
A versenyprogramjának ennyivel még nem volt vége, mert egy nappal később a 400 gyors döntőjében ismét ezüstérmes lett, és ismét egy magyar előzte meg, Gyenge Valéria. Három érmet nyert tehát ezen az olimpián.
Azt, hogy pontosan mikor fedte fel Novák a csapatvezetők előtt, hogy neki időközben a férje lett a belga újságíró, nem könnyű rekonstruálni. Az viszont biztos, hogy a vezetők engedélyezték, hogy Novák és Gerard együtt szálljanak fel az aranygépre, ami a küldöttség legjobbjait elvitte Prágáig, ahonnan vonattal érkeztek Budapestre. A Keleti pályaudvaron tízezres ujjongó tömeg várta őket. Magyarország története legjobb olimpiai szereplésével, 16 aranyéremmel a harmadik lett az Egyesült Államok és a Szovjetunió mögött. (A szovjetek ekkor vettek részt először az olimpián.)
Természetesen a sikeres sportolókat az országot irányító Rákosi Mátyás is fogadta, akinek Novák elmondta, hogy neki dupla a boldogsága, mert az aranyérem mellé egy aranygyűrűt is kapott, és férjhez ment Helsinkiben.
Az ifjú pár elmehetett nászútra a Balatonra, hogy aztán a magyar hatóságok néhány héttel később kiutasítsák az országból Gerard-t.
Mivel ezzel egy időben Novák útlevelét bevonták, nem mehetett utána, így akkor a vasfüggöny szétválasztotta őket. Novák minden lehetőséget megragadott, hogy találkozhasson a szerelmével, 1952. december 1-jén levelet írt például Rákosi Mátyásnak. Ebben panaszosan leírta, hogy nem kapta meg a férje a beutazási engedélyt, így nem tudja meglátogatni őt. „Először Berei elvtárshoz, majd az ön titkárságához fordultam. Itt legnagyobb meglepetésemre egy elvtársnő (a nevét nem tudom) azt a számomra érthetetlen választ adta, hogy »maga Rákosi elvtárs sem teheti túl magát a törvényeken«. Ez annál is inkább érthetetlen, mert tudomásom szerint nem tiltják a magyar törvények olyan egyének látogatását országunkba, kik társadalmi rendszerünket, eredményeinket nagy szeretettel és elismeréssel veszik tudomásul…”
Ezt a levelet Novák unokája adta oda a bajnoknő hagyatékából a Millenárison 2021-ben rendezett olimpiai kiállításra. Azt, hogy Rákosi olvasta-e, el akarta-e olvasni, nem tudjuk, de azt igen, hogy nem történt változás. Majdnem egy teljes év telt el, amíg egy magyar küldöttségnek Belgiumba kellett mennie. A belga nagykövet pedig úgy döntött, hogy kizárólag azzal a feltétellel utazhatnak be a magyarok az országba, ha Nováknak is vízumot adnak. 1953 decemberében eleget tettek ennek a finom zsarolásnak a magyarok, Novák is mehetett, így a pár újra egybekelhetett, és elkezdhették brüsszeli életüket.
Novák kint fejezte be az orvosi egyetemet, a sportolást még folytatta, 1956-ban már belga színekben vett részt az olimpián Melbourne-ben, de már nem jutott be a döntőbe. Két évvel később abba is hagyta, majd szemorvosként rendelőt nyitott, elismert orvosként operált is. 1973-ban testvérével együtt bekerült az amerikai úszóhírességek csarnokába. A laudációban kiemelték: nem gyakori, hogy valaki mellen és gyorson is kimagasló teljesítményre legyen képes. Novák volt az első nő, aki megkapta a francia sportért érdemrendet.
Egy francia tévé a huszadik század legszebb romantikus történetének az ő szerelmüket választotta 1972-ben, a házasságkötésük huszadik évfordulóján egyórás tévéműsort kaptak.
A helsinki olimpia előtt fogadott hűség tényleg öröknek bizonyult, Novák haláláig kitartott a férje mellett. Két lányt szült, Patricia és Pamela is beszéltek magyarul, és az ő gyerekeik is.
Novák és testvére 2002-ben nemcsak ellátogattak az olimpia ötvenedik évfordulóján megtartott finnországi ünnepségre, hanem meg is mártóztak az uszoda nem túl meleg vízében. Los Angelesből csatlakozott hozzájuk Szőke Kató is, aki 1956-ban hagyta el az országot.
Novák Éva 75 éves korában, 2005-ben Brüsszelben halt meg, de végakaratának megfelelően Budapesten helyezték örök nyugalomra, testvére 2019-ig élt.
