2024. november 5. – 04:41
Ahogy a 2010-es években elterjedtek az okostelefonok, és emberek százmilliói regisztráltak mindenféle közösségimédia-szolgáltatásokba, úgy lett egyre nagyobb probléma, hogy van-e helyük ezeknek a vívmányoknak a szavazófülkékben. Lehet-e a választáson lefényképezni a szavazólapot, esetleg szelfizni vele és feltölteni Instagramra? Erre Amerikában még ma, a 2024-es elnökválasztás napján sem egyértelmű a válasz.
A szavazás az Egyesült Államokban is titkos, jó okkal: egy nyilvános szavazáson nagyobb a visszaélések esélye, és nem biztos, hogy mindenki meri vállalni, hogy kire szavaz. A fülkeszelfik elleni fellépések általában azzal érvelnek, hogy a szavazat lefényképezése a titkosság által biztosított védelmet gyengíti. Mások engednék a szavazás közbeni fotózgatást, mondván, nincs nagy különbség aközött, hogy valaki kiírja a Facebookra, hogy kire szavazott, vagy kirak egy képet is róla. Ráadásul a fülkeszelfizés lehetősége a fiatal szavazók közül is rávehet néhányat arra, hogy egyáltalán elmenjen szavazni.
A témában az egyik sokat hivatkozott ügy New Hampshire-ben esett meg. Az állam 2014-ben törvényben tiltotta be azt, hogy a szavazók lefotózzák a szavazólapjukat. Ezt egy civil szervezet szövetségi bíróságon támadta meg arra hivatkozva, hogy a törvény sérti az első alkotmánymódosítást, ami többek közt a vélemény- és szólásszabadság védelméről szól. A bíróság elfogadta ezt az érvelést, és miután a New Hampshire-t képviselő jogászok nem tudtak olyan esetet felhozni, amikor a szavazólap lefotózása a választás tisztaságába rondított volna bele, a törvényt hatályon kívül helyezték.
A New Hampshire-i eset azóta is előkerül a nagyobb amerikai választások környékén, de továbbra sincs egységes szövetségi szabályozás a kérdésben, az pedig államonként eltérő lehet, hogy hol mit szabad. Alabamában például le szabad fotózni a saját szavazólapot, de másét nem – és jellemzően ez a hozzáállás a megengedőbb államokban. Hasonló a helyzet többek között Coloradóban, Kaliforniában, Nebraskában, Oklahomában, Oregonban, Pennsylvaniában, Utah-ban és Hawaiin is.
Arizonában tilos a fülkeszelfi, mert nem szabad fényképezni a szavazóhelyiségek 75 lábon (körülbelül 23 méteren) belüli körzetében – viszont a szavazóhelyiségen kívül – például otthon kitöltve, előzetesen leadott szavazat esetén – le lehet fotózni a kapott szavazólapot. Texasban hasonló törvény miatt nem lehet szelfizni a fülkében: a szavazóhelyiségektől 100 lábon (körülbelül 30 méteren) belül nem szabad semmilyen vezeték nélküli kommunikációra vagy rögzítésre alkalmas kütyüt használni.
Az eltérő szabályozás miatt aki ma választ, jól teszi, ha előtte tájékozódik, hogy lefotózhatja-e a szavazólapot vagy saját magát szavazás közben ott, ahol voksol.
Na és mi a helyzet Magyarországon?
A neten ellentmondó információkat találni, attól függően, hogy mikor született az adott cikk vagy tájékoztató. Nálunk ugyanis korábban tiltva volt a fülkeszelfi, de pár éve már nincs. Nem a szólásszabadságra hivatkozva, hanem mert nincs igazából értelme tiltani. A szavazás titkossága a szavazót védi, de a szavazást felügyelő bizottság nem kötelezheti a választópolgárt arra, hogy használja is a szavazófülkét. Vagyis a szavazó, ha úgy tartja kedve, akár a szavazatszámláló bizottság asztala mellett is kitöltheti a szavazólapjait. Ehhez képest semmit nem számít, ha még le is fotózza a szavazólapját vagy saját magát.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 12/2014. számú NVB iránymutatása korábban megtiltotta, hogy fotót vagy szelfit készítsünk a szavazólapról, azonban ez 2021-ben megváltozott. Az NVB korábbi álláspontja szerint a szavazás titkosságához hozzátartozott a szavazólap tartalmának titkossága is, de azt elismerte, hogy a szavazás titkossága nem jelent egyet titoktartási kötelezettséggel. Ezt figyelembe véve a 2021. december 14-étől hatályos 2/2021. NVB iránymutatás feloldotta a szelfitilalmat, vagyis a 2022-es választáson már lehetett fotózni szavazólapot.
