2024. augusztus 26. – 05:08
A Naprendszer tele van egészen egyedi és különleges vulkánokkal. Van, ami egészen az űrig lő fel vulkáni hamut, van, amiből jég ömlik, és van, amiből fekete, olajszerű anyag árad. Utóbbi a Földön, azon belül is Tanzániában van, és annyira különleges, hogy csak egy ilyen vulkánt ismerünk. Ráadásul a fekete láva annyira hideg, hogy (egy dokumentált eset alapján) túl lehet élni, ha valaki esetleg belezuhanna.
Az Ol Doinyo Lengai (maszáj nyelven az Istenek Hegye) különlegessége, hogy nátrokarbonatit (nátriumban, káliumban, karbonátban és ritkafölfémekben dús) lávát produkál, amivel egyedülálló a Földön. A többi vulkán szilikátban gazdag magmája jelentősen eltérő tulajdonságokat mutat, viszonylag lassúak (sík terepen vizsgálva), ugyanakkor nagyon melegek (a bazaltvulkánok például 1100-1200 Celsius-fokosak a kitöréskör). Az Ol Doinyo Lengai magmája viszont kitöréskor nagyjából 480-590 Celsius-fokos, és sokkal gyorsabban tud terülni. A kitörése is elég bizarr, olyan, mintha olaj törne a felszínre.
A nátrokarbonátitos magma esetében nem a relatív hidegsége, hanem a nagyon kicsi sűrűsége, és a magma térszerkezetéből (a karbonátásványok miatti kis polimerképzési hajlamból) adódó kis viszkozitás az oka, hogy minden karbonátitos láva rendkívül hígan folyós. Hozzáteendő ugyanakkor, hogy a földtörténet hajnalán a dél-afrikai komatiitok (amúgy 50 %-ot meghaladó szilikáttartalmú, de rendkívül forró lávafolyások) még kisebb viszkozitásúak voltak, így még gyorsabban folyhattak – osztott meg velünk plusz információt az Ol Doinyo Lengairól Karátson Dávid vulkanológus cikkünk megjelenése után.
Ezt kisebb-nagyobb intenzitással teszi, feljegyzések szerint az 1900-as években ötször is volt robbanásos kitörése, de inkább az történik, hogy a vulkáni kráter megtelik a fekete, olajszerű, meglehetősen híg lávával, ami aztán lefolyik a vulkán oldalán.
Ebbe a lávába esett bele 2007-ben egy helyi maszáj hordár, aki Chris Weber vulkanológus és kutatócsapata segítségével menekült meg. A mindkét lábán és az egyik karján is súlyos égési sérüléseket szenvedő maszáj férfi maga jutott ki valahogy a lávából, aztán a vulkanológus és csapata „sikeresen evakuálták a kráterből, rögtönzött hordágyon levitték a vulkán meredek, sziklás lejtőin, az arushai Meru-kórházba szállították, és ott a kezelését is finanszírozták. Sajnos, mindkét lábát amputálni kellett, de valóban túlélte a testi, majd lelki megpróbáltatást (műlábat kapott, meg is nősült)” – írta meg az eset további részleteit Karátson.
A vulkanológus magáról az Ol Doinyo Lengairól is adott egy bővebb leírást. „A tűzhányó a rétegvulkánok közé tartozik: lávát is önt és robbanásos kitörései is vannak, emellett a nátrokarbonátiton kívül egyéb, szilikátos (pl. nefelinit, fonolit) magmákat is a felszínre hoz, melyek ráadásul sok gázt tartalmaznak. A különleges magmák kutatásában magyar kutatók is aktívan rész vesznek. Egy friss tudományos kutatás szerint az oldott gázok mélyben történő, kb. 30 évenkénti feldúsulása okozza, hogy a híg lávaöntés helyét ciklikusan komoly robbanásos aktivitás veszi át. A hígan folyó lávák helyett éppenséggel a robbanásos aktivitás áll amögött, hogy az Ol Doinyo nem lapos pajzsvulkánként, hanem meredek, kúp alakú rétegvulkánként épült fel.
A krátert kitöltő, idővel ellepő híg láva fantasztikus kisformákat, tornyokat, kúpokat hoz léte. Hasadékokban, fortyogókban bugyog a barnásfekete színű láva. A karbonátásványok miatt a megszilárdult láva mállása is különleges: ha ezek az ásványok víznek vagy akár légköri nedvességnek vannak kitéve, gyorsan lebomlanak. Ez adja az Ol Doinyo Lengai kráterbelseji formáinak egyedi színezetét, ahol a sötét karbonatitlávák lehűlve csakhamar fehéres színűek lesznek.”
