2024. augusztus 17. – 13:58
Úgy tűnik, mostantól minden nyarunkat végig fogjuk izzadni, mivel a kánikulai napok száma folyamatosan nő. Nemcsak azzal lehet ehhez alkalmazkodni, hogy sok vizet iszunk, szorgosan szedjük a magnéziumot, és árnyékoljuk a lakást; hanem azzal is, ha újragondoljuk a nyári ruhatárunkat és figyelembe veszünk néhány új szempontot. Egyáltalán nem mellékes ugyanis kánikulában, mit veszünk fel: kutatók megállapították, hogy a megfelelő ruházat megválasztásával akár két Celsius-foknyi hőérzetkülönbséggel is megajándékozhatjuk magunkat.
Melegben azért izzad a testünk, hogy hűtse magát. Amikor az izzadság elpárolog, a fizika törvényeinek engedelmeskedve a testhő egy részét is viszi magával. Ezért amikor kánikula idején felöltözik az ember, érdemes olyan ruhadarabokat választania, amelyek megkönnyítik ezt a párolgási folyamatot.
Szín és szabás
A legtöbb ember kánikulában reflexszerűen nyúl a fehér ruhák után, mivel korábban a saját bőrén tapasztalta meg, hogy a fehér szín visszaveri a napsugarakat, nem pedig elnyeli, mint a fekete. Ez az elmélet azonban egy kicsit bonyolultabbá válik, amikor a ruházat vastagsága és szabása is szóba kerül, mivel a hőt nemcsak a nap sugározza, hanem testünk is kibocsát valamennyit magából.
A nyolcvanas években egy kutatás azt vizsgálta, hogy miért hordanak a beduinok – az Arab-félsziget, a Közel-Kelet és Észak-Afrika sivatagos területein élő őslakos, félnomád nép – fekete, köntösszerű ruhát a forró sivatagban. Arra jutott, hogy ugyanolyan mértékű hőterhelés éri őket, függetlenül attól, hogy fekete vagy fehér köntöst viselnek. Hogyan lehetséges ez?
A fekete színű szövetek jobban sugározzák a hőt – vagyis a testből kiáramló hőt elnyelik –, így ez szerepet játszhat a test hűtésében. A beduinok titka nem a színekben rejlik, hanem a bő ruházatban, különösen szeles időben. A laza fekete ruhák ugyanis felmelegítik a szövet és a bőr közti teret, így elősegítik, hogy a légáramlás felfelé haladjon – úgy, mint egy kéményben –, így végső soron hűsítik viselőjüket.
Kimondhatjuk tehát, hogy kánikulai viseletünk szabása fontosabb, mint a színe.
Ha viszont valaki mindenképp ragaszkodik a passzos, szűk ruhához, akkor jobban teszi, ha a fehér mellett dönt, még úgy is, hogy a világos ruhák nem védik olyan hatékonyan a bőrt a naptól, mint a sötétek. Ez pedig azt jelenti, hogy hajlamosabbak lehetünk a leégésre, ha áttetsző fehér pamutba öltözünk.
Anyag
Ami a szabást illeti: a könnyű anyagok, például a pamut és a selyem általában lazábban lógnak az emberi testen, mint a kötöttek. Ennek főleg párás időben van jelentősége, ha ugyanis párás kánikula vesz minket körül, a körülöttünk lévő levegő nedvességtartalma már amúgy is magas, és ezért a ruha által beszívott izzadságnak nincs hová menekülnie. Általánosságban azokat az anyagokat tartják szerencsésebbnek kánikulában, amelyek nem akadályozzák az izzadság elpárolgását. Ebben például elég jók az utóbbi időkben fejlesztett technikai sportruházatok, amelyek többnyire nedvességelvezető szintetikus anyagokból készülnek.
Az erőteljes textúrával rendelkező anyagok, mint amilyen a krepp vagy a piké (utóbbit gyakran használják a galléros, Lacoste-jellegű pólókhoz) is jók abban, hogy nem tapasztják hozzá a ruhánkat a bőrünkhöz. Ezek olyan anyagok, amelyek áteresztik a nedvességet, így nem akadályozzák meg az izzadság elpárolgását.
Fontos az is, hogy a kánikulai ruha légáteresztő legyen. A bevonat nélküli pamut és lenvászon – egyes esetekben még a nejlon és a poliészter is – bizonyos fokig légáteresztő anyagnak minősül, azaz az anyagon keresztül képes távozni az izzadság és a hő. A lenvászon a nyár igazi sztárja; nemcsak könnyű, hanem környezetbarát is (a termesztése például nagyon egyszerű és sokkal kevesebb vizet igényel, mint a pamut) és biológiailag lebomlik.
Ha valaki meg akar győződni arról, hogy a ruhája légáteresztő-e, tegye a kezét a ruha belsejébe, aztán fújjon rá és figyelje meg, hogy érzi-e kezén a leheletét.
És ha mindez még nem lenne elég, az izzadás is fontos szempont.
- A pamut könnyen felszívja a nedvességet – de nem szárad meg gyorsan, így ha sokat izzad az ember, a ruhája nedves marad, és így kevésbé lesz kényelmes.
- A lenvászon nagy rostjai miatt kiváló légáteresztő – de a pamuthoz hasonlóan lassan szárad.
- A merinó gyapjú népszerű a túrázók és más szabadtéri sportolók körében, mivel lélegző és nedvességelvezető, és nem tartja a szagot – ugyanakkor nyáron túl meleg.
A szintetikus anyagokat, mint a poliészter és a nejlon, kánikulában alapvetően érdemes kerülni, mert ezek a műtextilek testközelben tartják a hőt, megnehezítve a bőr szellőzését. Magukba zárják az izzadságot és a baktériumokat, ami kellemetlen érzéshez és akár bőrirritációhoz is vezethet. Ha nedvesek, roppant kényelmetlenné válnak – nem beszélve az előállításuk és az utóéletük során fellépő környezetkárosító hatásukról. Nyilván más a helyzet a speciális sportruházatoknál, mivel ezek elvezetik a nedvességet és gyorsan száradnak – de a szagokkal ők sem tudnak elbánni.
Egyre több tanulmány állítja, hogy az ideális kompromisszum a bambuszból készült ruházat lenne, amely alacsony hővezető képességű és még kényelmes is.
Ha a helyzet úgy adja – mondjuk otthon – érdemes pucérra vetkőzni és ezt a nézetet is igazolja a tudomány. A ruha ugyan megvédi a bőrt a leégéstől, de árnyékban vagy beltéren a meztelenség a jobbik opció, mivel minél kevesebb ruhát visel valaki, annál nagyobb a lehetőség a bőr és a levegő közti hőcserére. Ha eközben még vízzel is spricceljük magunkat, a végén még az is lehet, hogy fázni kezdünk. A tűző nap – és csodálkozó tekintetű embertársaink elkerülése – a teljes meztelenség esetén elsődleges szempont.
Jönnek az intelligens ruhák
Új alternatívákat keresve a legnagyobb sportmárkák milliókat fektetnek intelligens szövetek tervezésébe, és a tudósok is kutatják, mely textilek tartják leginkább hűvösen a testet. Az MIT tudósai úgy találták, hogy ahhoz, hogy a hő hatékonyan távozzon a testből, azok az anyagok a legjobbak, amelyek visszaverik, nem pedig elnyelik a napfényt. Így teszik lehetővé, hogy a hő távozzon a testből és ne szoruljon be a bőr és a ruha közé.
Az amerikai Maryland Egyetem tudósai pedig olyan bevonattal ellátott szintetikus szálakat fejlesztettek ki, amelyek a külső körülmények hatására megváltoztatják szerkezetüket – a hőmérséklet emelkedésével megnő a hőkibocsátásuk. Az alkalmazkodó fonal kitágul és összehúzódik, így változik meg a szálak közti tér. A nagyobb távolság lehetővé teszi, hogy a textil lélegezzen, a hő pedig kifelé sugározzon, így hűsíti végső soron viselőjét.
Összességében a kánikulai ruházat kiválasztása csak kicsivel bonyolultabb annál, hogy csak felkapunk egy fehér pólót. De a megfelelő anyag, a megfelelő szabás és időnként egy kis víz segíthet abban, hogy az ember komfortosabban szenvedje végig a forró napokat.
