A fogmosás alapvető higiéniai tevékenység, mégis nehéz jól csinálni. Nem mindegy, milyen fogkefét használunk, milyen fogkrémet kenünk rá, ahogy az sem, hogy milyen módszerrel és hányszor mossuk meg a fogunkat, és bár az egész életünket végigkísérő folyamatról van szó, nem sokszor beszélünk ezekről a dolgokról. Persze azért van, ami napirenden tartja a kérdést, ilyen a tavaly 60 éves TV Maci is, amely gyerekek millióit emlékeztette már arra, hogy mossanak fogat:
Az alighanem sokaknak ismerős képsorokon a TV Maci némi sikálás után kétszer is hörpint a poharából, gargarizál, aztán köp egyet, és a legtöbben, pohár nélkül ugyan, de valószínűleg követik is ezt a példát. Mindez teljesen logikusnak tűnik, elvégre a mentolos, habzó fogkrémet az ember szeretné eltüntetni a szájából, pedig az elmúlt években rendszeresen feltűnik egy elmélet, amely alapján valójában mindenki jobban tenné, ha elfelejtené a vízzel öblögetést. De mi az igazság?
Az Egyesült Királyságban nagyjából tíz éve szerepel a dentálhigiéniával kapcsolatos ajánlásokban az, hogy már gyerekkorban meg kell tanítani, hogy fogmosás után az extra fogkrémet ki kell köpni, vízzel azonban nem szabad öblögetni. Ez megtalálható többek közt ebben és ebben a szakembereknek szóló eszköztárban, és a brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) általános tájékoztatásában is szerepel. Utóbbi szerint az öblögetéssel kimossuk a fluoridot a szánkból, ezzel megakadályozzuk, hogy kifejtse a pozitív hatásait, azaz bevonatot képezve megvédje a fogainkat a szuvasodástól.
Fluoridot szinte minden élelmiszer tartalmaz, egyes országokban, például az Egyesült Államokban sok helyen az ivóvízhez is hozzáadják, de Magyarországon ilyen nincsen. Nálunk a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatója szerint az ivóvízre vonatkozó felső határérték 1,5 mg/l, alsó határ pedig nincs, bár az Országos Környezetegészségügyi Intézet 2012-es kisokosa alapján egészségügyi szempontból előnyös lenne, ha ez 0,5 mg/l lenne. Ezt a szintet az ivóvizeink nagy része nem éri el, ezért is előnyös fluoridot tartalmazó fogkrémet használni.
Ahhoz, hogy ez ki is fejtse a hatását, valóban arra van szükség, hogy huzamosabb ideig, akár percekig rajta legyen a fluorid a fogunkon, szóval ebben a tekintetben teljesen érthető az NHS ajánlása.
Ettől még viszont lehet érvelni ellene is, és nem csak azért, mert a legtöbb ember nem akar fogkrémízzel a szájában nekikezdeni a napjának – pláne a reggelinek, ha még az előtt mos fogat, nem pedig utána. Utóbbi amúgy szintén vitatott téma még fogorvosi körökben is, erről itt írtunk. A fluorid nagy mennyiségben a fogzománc elszíneződéséhez vagy akár csontrendszeri elváltozásokhoz is vezethet, így érthető, ha valaki öblögetni akar, hogy tuti ne nyelje le az ezt tartalmazó fogkrémet.
A Healthline cikke szerint ugyanakkor a közösségi médiában terjedő rémtörténetek ellenére gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy valaki egy borsónyi fogkrémtől rosszul legyen vagy maradandó károsodásokat szenvedjen el. Ilyesmi akkor fordulhat elő, ha egy gyerek megevett egy csomó, felnőtteknek szánt fluoridos fogkrémet, vagy ha a fogorvosi rendelőkben alkalmazott fluoridos készítményeket nem megfelelően használják. Attól tehát nem kell tartani, hogy bárkinek baja lesz, ha a fogkrém kiköpése után nem mossa ki a száját.
Az öblögetés elhagyását komolyan vehető kutatások nem igazán támasztják alá, és tudományos konszenzus sincs róla, az azonban biztos, hogy ártani nem fog, előnye pedig több hivatalos (és nem hivatalos) ajánlás alapján is lehet, különösen, ha valakinél nagyobb a fogszuvasodás kockázata. Ha valaki kipróbálná a dolgot, de szokott fogselymezni is, annak érdemes ezt a fogmosás előtt csinálni, hogy az ezt követő öblögetésnél ne kelljen kiköpni a maradék fogkrémet. Ha pedig szájvizet is használ, akkor jobb, ha a fogmosás után vár nagyjából húsz percet.
