A füge alapból az egyik legérdekesebb gyümölcs, hiszen a virága például kifordított formában, a szár belsejében nő, ezért a növényt figyelve olyan, mintha nem is lenne virága, hanem egyből a termés jelenne meg rajta. Ez a furcsa tulajdonság a füge természetes módon való beporzását is megnehezíti, amiben kulcsfontosságú szerep jut a fügedarazsaknak.
Mivel a füge virágai a későbbi gyümölcs belsejében vannak, a beporzáshoz a fügedarázsnak bele kell másznia a gyümölcs belsejébe. Ezen a ponton érdemes viszont néhány szót ejteni mind a fügedarazsakról, mind a fügéről. A fügedarazsak jóval kisebbek, mint az itthon leginkább elterjedt déli papírdarázs, mindössze két-három milliméteresek, és nem is olyan rikító fekete-sárgák. A nőstények feketésbarnák, a szárnyatlan hímek vörösesbarnák, sárgásbarna potrohhal.
Mivel a hímeknek nincs szárnyuk, és vakok is, így repülni sem tudnak, ezért ők kimaradnak a beporzásból. Így is jut nekik azért fontos szerep, méghozzá kettő is: egyrészt nekik kell megtermékenyíteniük a nőstény lárvákat, illetve halálukig ezenkívül még leginkább alagutakat fúrnak a fügébe. A nőstény fügedarazsak ezeken keresztül jutnak ki a fügéből, hogy onnan egy másikra repüljenek, és belemásszanak az úgynevezett serlegvirágzatba.
Ezt viszont csak egy rendkívül szűk lyukon keresztül tudják megtenni, ami annyira kicsi, hogy a pár milliméteres darázs is csak alig fér át rajta, kúszás közben el is veszti a szárnyait és a csápjait, így lényegében a saját pusztulásába fúrja be magát. Ha bejut a fügébe, és az hím ivarú (ez nem ehető), akkor belehelyezi a petéit, majd elpusztul. A peték később kikelnek, a megtermékenyített nőstény lárvákból fügedarázs lesz, azok kimásznak a fügéből és elrepülnek, magukkal szállítva a beporzáshoz szükséges pollent. Ha a fügedarázs egy nő ivarú, ehető fügébe mászik be, ugyanúgy beporozza közben, de abban annak kialakítása miatt nem tudja elhelyezni a petéit, így ebben egyedül maradva éri a vég.
A darázs teteme viszont nem marad a gyümölcsben, a nő ivarú füge ugyanis egy olyan enzimet termel, ami lényegében teljesen megemészti fehérjévé alakítja a darazsat, tehát bár – papíron – minden fügében van egy elpusztult darázs, aki fügét eszik, sem eszik elpusztult darazsakat.
Ráadásul a fügedarázs nem is mindenhol él meg, Magyarországon például csak a Mecsek enyhe telű dombjain, Pécs közelében tudott megtelepedni, onnan pedig elég nehéz az ország többi részén beporozni a fügéket. Márpedig érett füge máshol is előfordul – ez azzal magyarázható, hogy a füge gyümölcse a fügedarázs nélkül is be tud érni, úgynevezett partenokarpikus módon, ami a rovaros beporzáshoz képest kisebb, kevésbé édes, illetve magtalan terméseket eredményez.
Itthon akinek a kertjében fügefa nőtt, szinte biztosan ilyen fügéket eszik, de aki boltban, piacon veszi a fügét, az is maximum csak délnyugatról importált füge esetében fogyaszt egy fügedarázs által az élete árán beporzott gyümölcsöt.
(Források: BBC Science Focus | BrainStuff)