Áltudományos kamu, hogy a szomorú hétfőn a legtöbb az öngyilkosság

Ha még nem hallott a Blue Mondayről, akkor ön egy talpig pozitív ember. Mondjuk, nem is egy évszázados kifejezésről van szó, mert a „kék hétfő” (magyarul inkább szomorú) elnevezés csak 2005 óta létezik. Az elmúlt szűk húsz évben én sem ismertem ezt a megjelölést, noha az angolszász sajtóban már kifejezetten elterjedt, miután egy, a Cardiffi Egyetemen oktató pszichológus kitalálta. A névadó, Cliff Arnall úgy gondolta, hogy napra pontosan meghatározható, hol van az év mélypontja, ami mindenkit letargiába dönt. Egy általa barkácsolt képlet alapján minden év január harmadik hétfőjét jelölte meg mint a legdepressziósabb, legnyomasztóbb napot. 2024-ben az év legreménytelenebb napja január 15-re esik, ha már az év is hétfővel indult.

Arnall a tudományos hatás kedvéért belesűrítette ebbe a képletbe a kinti hőmérsékletet – elsősorban nyilván az északi féltekére gondolva –, a karácsony óta eltelt napok számát és azt is, hogy a vélhető ünnepi (túl)költekezés miatt a bankszámlánk egyenlege nem túl szívderítő. Emellett az ember általános motivációs szintje is megbicsaklik, plusz az évet kezdő fogadalom jó eséllyel már kudarcos. És ha már ezeket így jól összemixelte, a kérdéses nap nyilván csak hétfőre eshetett, hiszen a depressziófaktor mikor érvényesül a legjobban, ha nem a hét első munkanapján, pláne egy jól sikerült vasárnap után.

A brit média egy része elkezdte hájpolni ezt a dátumot, a Guardian viszont már egy évvel később éles bírálatában azt írta, hogy a depresszió nem köthető egy naphoz, az egy folyamat. A Cardiffi Egyetem is rögtön jelezte, hogy Arnall csak részmunkaidőben dolgozott náluk, és valójában már nincs is ott, kvázi csak azt nem mondták róla, hogy ő amolyan sztereotipikus brit tudós.

Pedig lehet, hogy akkor még nem is tudták, hogy Arnall a Sky Travel utazási iroda anyagi indíttatására fabrikálta ezt a képletet. A cég ugyanis így szerette volna utazásra, vagyis hát elsősorban utazások foglalásra ösztönözni a szürkeségből kitörni vágyó embereket, mondván, a nyirkos valóságból a fehér homokos tengerpart csak egy ugrásra van. Évekkel később Arnall is megbánta ezt az áltudományoskodást, elnézést is kért érte, de addigra már feltartóztathatatlanul terjedt a médiában az év legdepresszívebb napja, a kék/szomorú hétfő mítosza.

Innen pedig már csak egy lépés volt, hogy a pocsék hangulattal, a reménytelenség napjával összekapcsolják azt is, hogy ezen a napon van a legtöbb öngyilkosság. A baj ezzel csak az, hogy egyáltalán nem igaz, az öngyilkossági ráta nem ugrik meg ezen a bizonyos hétfőn. Annak, hogy a hétfő alapvetően vonzza az öngyilkosságokat, persze van statisztikai alapja, Dél-Koreában is készült erről tanulmány, de a magyar Központi Statisztikai Hivatalnak is van olyan negyven évet felölelő kimutatása az 1970 és 2010 közötti évekről, hogy jellemzően a hét elején magasabb ez a szám, mint a hét vége felé haladva.

A széles körben elterjedt tévhitről, hogy karácsonykor is érezhetően megemelkedik a szám, már korábban írtunk. A tavaszi és a nyári időszakban azonban van megugrás, de ezek a kilengések sem igazán látványosak. A 27-es Klub tagjai, azaz a 27 évesen meghalt világsztárok (Janis Joplin, Kurt Cobain, Jim Morrison, Jimi Hendrix, Amy Winehouse) is tavasszal, nyáron és ősszel mentek el, egyikük sem télen.

A szezonális affektív zavar (SAD) persze ettől még egy létező betegség, vannak emberek, akikre érzékelhető hatással van, de ezek a tünetek sem egy napon jönnek ki, hanem sokkal inkább egy folyamatról beszélhetünk.

Arnall egyébként arra is gondot fordított, hogy kisakkozza az ellenpéldát, vagyis hogy mikor a legboldogabb az ember. Ezt már egy jégkrémgyártó ösztönzésére tette, és hát milyen meglepő, csak kijött a nyár eleje, június 21. tájéka, amikor a legrövidebb az éjszaka.