Őrültnek nyilvánították a férfit, aki első feketeként fel akarta vetetni magát egy amerikai egyetemre

Az Egyesült Államokban magas hőfokon izzó faji szegregáció végtelenül megalázó és bizarr eseteket szült az 1950–1960-as években. Az afroamerikai polgárjogi harcosként, majd egyetemi professzorként és lelkészként is ismert Clennon Kinget például 1958-ban elmegyógyintézetbe zárták, amikor megpróbált a Mississippi Egyetem hallgatójává válni.

King már egy polgárjogi harcos családba született bele, apja, idősebb Clennon Washington King is aktivista volt, küzdött a rasszizmus ellen. A családban fontos volt az iskolázottság, az ifjabb King taníttatása hangsúlyos szerepet kapott. Fiatalon tanulni kezdett, 16 évesen már főiskolára járt, először bölcsészként végzett, majd történelemből mesterdiplomát is szerzett. Az egyetem elvégzése után tanári pályára lépett, déli államokban található főiskolákon oktatott.

1957-ben egy csak feketék által látogatott intézményben, a Mississippiben lévő Alcorn A&M College-ban kapott professzori állást. Az erős igazságérzettel bíró King, akinek az volt az ideája, hogy legalább az oktatásban létezhet esélyegyenlőség, 1958-ban úgy döntött, hogy beiratkozik a hagyományosan teljesen fehér Mississippi Egyetem nyári kurzusára, ahová korábban nemhogy nem járt, de meg sem próbált még bejutni afroamerikai diák.

King azt hitte, hogy jó családi háttere és az oktatásban szerzett tapasztalatai miatt felveszik majd, de keserűen csalódnia kellett. Ahogy kell, beállt a beiratkozásra várók sorába, de egy idő után az iskola tisztviselői kiemelték onnan, és bekísérték egy irodába. Ott azt közölte vele egy hivatalnok, hogy a kérelme feldolgozása a szokásosnál hosszabb ideig fog tartani. King érezte, hogy ezzel meg akarják akadályozni a felvételét, ezért ragaszkodott ahhoz, hogy visszatérhessen a sorban állók közé. Erre már nem volt esélye, mert időközben megjelentek az állami rendőrség egyenruhás emberei és civil ruhás nyomozói is, beültették egy autóba, és a fogdába vitték. Ott csak rövid időt töltött, mert hamarosan átszállították a Whitfield elmegyógyintézetbe.

Kinget két orvos is megvizsgálta, de a fellelhető források szerint az ügyét tárgyaló bíró volt az, aki azt mondta, hogy egy fekete embernek őrültnek kell ahhoz lennie, ha azt hiszi, hogy felveszik a Mississippi Egyetemre.

Az elmegyógyintézetben két hetet töltött, csak öccse, Chevene Bowers King polgárjogi ügyvéd közbenjárására engedték szabadon. Clennon King később Martin Luther Kinget is megkereste az őt ért méltánytalanság miatt, aki nem is hagyta annyiban az ügyet, panaszt tett Mississippi kormányázójánál. Akkor egyből ennek nem volt eredménye, de 1962-ben végül a Mississippi Egyetemre is felvételt nyert az első afroamerikai, James Meredith.

1958-ban Clennon Kingnek egy másik kísérlete is volt arra, hogy átlépjen a faji előítéleteken. Az egyik gyerekét próbálta beíratni egy olyan általános iskolába, ahova csak fehérek jártak, de végül a felesége és a gyereke elmenekültek tőle, annyira kockázatosnak ítélték meg ezt a lépését. Kingnek egyébként is zűrös családi élete volt, négy évet börtönben is töltött, miután nem fizette a tartásdíjat, és elhanyagolta a gyerekeit.

King a kudarcok és a megalázottság ellenére sosem adta fel, még erősebben küzdött a jogaiért. 1960-ban ő lett az első fekete, aki elindult az elnöki címért az Egyesült Államokban. A szereplése nem volt átütő, Alabamában 1485 szavazatot kapott a Független Afroamerikai Párt jelöltjeként, és a 12 fős mezőnyben a 11. lett.

A későbbiekben is voltak látványos politikai szerepvállalásai, 1979-ben Georgiában egyszerre indult a megyei biztosi, a városi biztosi és az állami képviselőházi székért. Egyik sem jött össze neki, pedig egy újságban feladott hirdetésben azt ajánlotta fel, hogy „a megválasztását követő 30 napon belül 100 dollárt fizet készpénzben minden olyan augusztus 8-i szavazónak, aki háromszor szavaz rá”.

Később megalapította az Isten Pártját, és annak jelöltjeként is indult helyi választásokon. 1993-ban furcsa kampányt folytatott, az utcákon sétálva a következő feliratú táblával próbálta felhívni magára a figyelmet: „Már minden okostojás megbaszott titeket, tehát 1993. március 16-án, kedden szavazzatok egy őrült négerre.”

Azt, hogy King megtébolyodott-e, vagy csak szerette a polgárpukkasztást, nehéz megítélni, de abban a vallási gyülekezetben, amelyet ő alapított, hol Isteni Feketeségnek, hol Tisztelendő Rabbinak szólíttatta magát. Az 1996-os kampányeseményein pedig kirúzsozva és mackóalsóban tűnt fel.

Egy 1976-os interjúban, miután Jimmy Carter csak fehérek által látogatott baptista gyülekezetébe próbált fekete tagokat is felvetetni, azt mondta: „Nem kritizálom azokat az embereket, akik azt mondják, hogy mentálisan instabil vagyok. Én ezt a benyomást keltem. Azt mondják, hogy őrült vagyok, és azt hiszem, az is vagyok, de a bánásmód, amit kaptam, hozzájárult ehhez.”