2023. december 1. – 04:52
A Faith No More basszusgitárosa, Billy Gould elmondása szerint általában a rakijabizniszének teendőivel kezdi a napot. A rakija egy gyümölcspárlat, gyakorlatilag a balkáni országok pálinkája. A zenész italát Szerbiában készítik, majd ezt a Yebiga néven futó rakiját adja el már az amerikai piacon, ahol ez az italfajta alig ismert. Gould a szlovéniai koncerteken kapott rá a rakijára, ahol a rajongók ezzel kínálgatták a zenekar tagjait, de a zenész más fronton is nagy rajongója a kelet-európai kultúrának, és nem csak azért, mert nagyapja Békéscsabáról vándorolt ki az Egyesült Államokba még a harmincas években.
Néhány éve Matt Cameron, a Soundgarden korábbi, a Pearl Jam jelenlegi dobosa osztotta meg azt a régi, 1992-ben készült fotót az Instagramján, amin Billy Goulddal próbálnak beindítani egy Trabantot az európai turnéjuk alatt Berlinben:
Ezen az 1992-es turnén a Guns N’ Roses, a Soundgarden és a Faith No More turnézott közösen Európában, a németországi helyszínek mellett így jutottak el például Magyarországra is, a Népstadionba. A Guns ekkoriban ért a csúcsra a Use Your Illusion dupla albummal, a beszámolók szerint látványvilágban is a csúcskategóriát jelentette ekkor Axl Rose-ék turnéja, az addig inkább klubkoncerteken edződő Soundgarden viszont utólag borzasztónak élte meg a stadionturnét, és a Faith No More is sokat panaszkodott akkoriban a sajtóban arról, mennyire nem az ő világuk a Guns utazó cirkusza.
Mike Pattonék Guns N’ Rosest illető ekézése odáig fajult, hogy Axl Rose a turné alatt egy ponton választás elé állította a Faith No More-t: hogyha ennyire utálják az egészet, leléphetnek. Mike Pattonék végül maradtak, mivel hiába gyűlölték az egészet, a turné még így is jó promó volt az Angel Dust című, akkoriban megjelenő lemeznek.
„Minden zenekar azt gondolja, hogy mennyire jó lehet a Guns N’ Roses előzenekaraként fellépni. De elmondhatom, hogy az egész borzasztó élmény. Mindig is gyűlöltem a rockcirkuszt, sohasem akartam a részese lenni, szóval elég nagy szopás, hogy a részese vagyok ennek a turnénak” – nyilatkozta akkoriban keserűen Gould.
2022-ben a Hammerworldnek viszont már egészen más hangnemben beszélt ugyanerről a turnéról, itt már azt mondta, hogy a Guns tagjai teljesen jó fejek voltak a többi zenekarral, hozzátéve, hogy azért a biztonsági intézkedéseket, korlátozásokat nehezen élte meg a két, jóval közvetlenebb fellépésekhez szokott előzenekar.
Ebben a feszített légkörben mindenesetre nem csoda, ha Gouldék saját szórakozás után néztek a turné állomásai között. A Faith No More-t a berlini állomáson rádióinterjúra hívták, ezen pedig Gould poénból elejtette, hogy nagyon szeretne venni egy Trabantot, de a talált hirdetésben kicsit sokallta az árat. Akkoriban még akkora ereje volt egy rádióinterjúnak, hogy mire Gould kijött a rádió épületéből, az egyik rajongó már ott várta egy Trabival, amit ingyen felajánlott a basszusgitárosnak. Gould élt a lehetőséggel, és onnantól a turné németországi állomásain csak ezzel az autóval utazott, amíg a többiek (nála jóval kényelmesebben és gyorsabban) a turnébusszal közlekedtek.
„Azt sem tudtam, hogyan működik, vagy hogyan kell indulni vele, úgy magyarázták el nekem. […] Emlékszem, az első koncert után tizenkét órát utaztam éjszaka, hogy Münchenbe érjek. Nyolcvannal tudott menni autópályán a Trabant, egyetlen kilométer per órával sem gyorsabban, de mégis csodálatos volt. […] Az ország nyugati felében gyakran kinevettek a jármű miatt. Aztán a koncertkörút végén az autót otthagytuk Hamburgban” – mesélte Gould a lapnak az esetről, hozzátéve, hogy azért kedvelte főleg ezt a modellt, mert senki sem akart ilyet, és mindenki csak gúnyt űzött belőle.
A zenész Trabant-mániája azonban ezzel nem ért véget, 1996-ban újra megvásárolt egy ilyen kocsit Németországban, amivel többek között Magyarországon is járt, egy Berlin–Tiran-túra keretében.
Az említett, 1992-es budapesti koncertre egyébként máig jól emlékszik Gould, a Hammerworld azóta meghalt újságírója, Lénárd László például a Keleti pályaudvarnál botlott bele a zenekarba, amelynek tagjai onnan a vár felé vették az irányt, és odafelé baktatva bátran füvezhettek, mert a mellettük elsétáló magyar rendőrök akkor még nem ismerték a marihuána illatát. Gould szerint a magyar hatóságok egészen mástól féltek, a basszusgitáros beszámolója szerint azért is voltak emlékezetesek az akkori turné kelet-európai állomásai, mert a kivonuló rendőrökön érezhető volt a feszültség, hiszen ekkora tömegben ritkán verődött össze ennyi fiatal ezekben az országokban. A hatóságok elővigyázatosságát jelzi, hogy például szeszes italt sem árusítottak a koncert alatt.
Az akkori lapok beszámolói szerint a koncert remekül sikerült, a Rockinform egyenesen Mámor Budapesten címmel írt a három zenekar népstadionos fellépéséről, az akkori Volt magazin újságírója pedig még egy pusztító szóviccet is megengedett magának a Guns gitárosának nevével (vadáSlashben ültünk), arra utalva, hogy a koncert alatt megérkező eső miatt a koncert rengeteget csúszott.
A végül csak befutó zenekar fellépésén viszont a koncert végére még sűrűbben zuhogó eső csak líraibbá tette a November Rain vagy a Freddie Mercury kérésére itt is előadott Tavaszi szél vizet áraszt előadását. Azt már csak a későbbi beszámolókból lehetett megtudni, hogy a koncertszervezés akkor még elég vadkeleti módon zajlott. A Wan2 visszaemlékezése alapján a szervezők elfelejtették időejében kivenni a gázsit a bankból, így aztán a koncert napján az összes tehetősebb ismerőst felkeresték némi pénzért, hogy a fellépés ne maradjon el.