Egyes cápák nagyjából 160 millió éve változatlan formában szelik a Föld tengereit, és mivel csúcsragadozónak számítanak a vizekben, sejthető, hogy valamit jól csinálnak. Abban viszont évmilliók alatt sem alakult ki konszenzus a cápák között, hogy pontosan hogyan is hozzák világra utódaikat. Nagyjából 500 féle cápát különböztetünk meg, ezek többsége elevenszülő, de van pár alfaj, amely – egyes rájákhoz hasonlóan – bőrszerű héjjal borított ikrát, vagyis cápatojást rak.
Ezek ráadásul egészen bizarr formát ölthetnek, és mivel a tojásrakó cápák példányainak kikelése után a bőrszerű héjak a tengerpartokra kerülhetnek, viszonylagos gyakorisággal elő is kerülnek ezekről képek – bár első ránézésre nem feltétlenül gondolnánk, hogy cápatojásról van szó.
Itt persze egyből javítanunk is kell magunkat, mert nem bizarr formát, hanem bizarr formákat ölthetnek ezek a tojások. Az egyik ilyen típus neve a sellő erszénye. Ebben az esetben a tojás maga egy kapszula, amelyben a fejlődésben levő állatot, illetve a fejlődéshez elengedhetetlen tápanyagot biztosító, külön kis zsákban elhelyezkedő sárgája található. Egy ilyen kapszula általában egy embriónak ad otthon, de bizonyos fajoknál több embrió is lehet a peteházban vagy petetokban. Az pedig, hogy miért nevezik a sellő erszényének, ránézésre egyből megérthető.
A sellő erszénye jellemző a rájákra is, a cápa- és rájapetéket viszont elég könnyű megkülönböztetni, ha esetleg a partra sodródva találkoznánk velük. Előbbire jellemzők a kisebb, göndörödő indák, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a tenger áramlatai ne sodorják el az embriót, utóbbiak pedig általában négyszögletesebbek, a négy sarokban pedig egy-egy kisebb, szarvszerű kinyúlás található. Megfelelő körülmények (leginkább fényviszonyok) között egyébként ezekben simán látható, ahogy úszkál a még embrióstátuszban levő cápa.
Még különlegesebb talán a spirális cápatojás, amely a legkevésbé sem hasonlít tojásra, inkább valami fegyverre vagy földönkívüli fajra. Ez a típus a bikafejű cápára jellemző, és természetesen nem véletlenül van ilyen formája. Ahogy azt Emma Bernard, a londoni Természettudományi Múzeum szakértője elmondja egy videóban, a peteházat a nőstény bikafejű cápa a szájába veszi, majd keres egy kisebb hasadékot két szikla között, ahol aztán a a tojás a dugóhúzó formájú kialakításának köszönhetően ott is marad.
