Biztos sok olvasónk találkozott már azzal a jelenséggel, hogy gyanús telefonhívásokat kap egzotikus országokból, vagy tört magyarsággal írt emailt arról, hogy ő valójában távoli leszármazottja egy gazdag afrikai hercegnek, aki busás vagyont hagyott rá, mindössze a bankkártyája adatait kell megadnia hozzá. Ezek pitiáner – bár néha nagyon vicces – próbálkozások ahhoz képest, amit Emmanuel Nwude csinált a 90-es években: negyedmilliárd dollárért eladott egy kamurepteret egy brazil banknak.
Nwude a nigériai Union Bank egyik vezetőjeként dolgozott, vagyis megvoltak a megfelelő kapcsolatai, iratai, tudása és persze kommunikációs tapasztalata ahhoz, hogyan adja el magát profi és megbízható üzletembernek. A férfi a nigériai Central Bank irányítójának, Paul Ogwumának adta ki magát, hogy aztán bűntársai segítségével felvegye a kapcsolatot a brazil Banco Noroetse akkori vezetőjével, Nelson Sakaguchival.
A terv az volt, hogy ráveszik a brazil bankot, invesztáljon némi pénzt egy újonnan épülő repülőtér megépítésébe a nigériai főváros, Abuja környékén. Sakaguchi 10 millió dollár jutalékot vehetett volna ki, ha összejön az üzlet a nigériaiak szerint. Sakaguchi pedig annyira bekapta a horgot, hogy 1995 és 1991 között 191 millió dollárt utalt el a csalóknak, illetve további 51 milliót fizetett a brazil bank kamatokban.
Csakhogy aztán a brazil bankot egy spanyol bank megpróbálta felvásárolni 1997 nyarán, és ahogy ilyenkor lenni szokott, nagyon aprólékos vizsgálatokat végeztek, hogy pontosan felmérjék a cég pénzügyi helyzetét. Ekkor derült ki, hogy a brazil bank tőkéjének a fele egy kajmán-szigeteki számlára került. Rendőrségi nyomozások indultak, hiszen sehol sem találták a repteret Abujában, a brazil bank tulajdonosai pedig kénytelenek voltak saját zsebből kifizetni a hiányzó 242 millió dollárt, hogy az üzlet mindenképpen összejöjjön. Ennek ellenére a Banco Noroetse később csődbe ment.
A csalókat végül csak 2004-ben vonták felelősségre, sokáig mindenki tagadott mindent, amíg egyikük végül nem vallott. Nwude még itt is próbált csalni, a nyomozást végző Gazdasági és pénzügyi bűnügyi bizottság elnökét például 75 ezer dollárral próbálta megkenni, hogy megússza a börtönt, de ez csak arra volt jó, hogy a megvesztegetést is hozzácsapták a bűnlajstromához. Állítólag az egyik koronatanút is megpróbálta elraboltatni, de erre nem találtak konkrét bizonyítékokat. Ahhoz képest, hogy mai árfolyamon több mint 80 milliárd forintos csalásról van szó, Emmanuel Nwude huszonöt év börtönbüntetést kapott, és csupán 10 millió dollár visszafizetésére kötelezték. Végül csak öt évet kellett leülnie, és 2006-ban már szabadlábon is volt. Sőt, ahogy kijött a börtönből, még ő indított bírósági eljárást, amiért olyan vagyonokat is elkoboztak tőle, amelyeket a csalás előtt szerzett meg, így végül 51 millió dollár visszakerült hozzá.
Nwude karrierje itt nem ért véget. 2016-ban Dunukofia régió Ukpo települését támadta meg 200 ember, mert a szomszédos abagana közösségnek területi vitáik voltak velük. A harcokban négy rendőrt meglőttek, egy biztonsági őr pedig meghalt. A helyi hatóságok kiderítették, hogy a támadók vezetője Nwude volt, aki ellen gyilkosság, gyilkossági kísérlet és terrorizmus miatt indítottak eljárást, de végül óvadék ellenében szabadon engedték 2016 decemberében.
2021-ben aztán ismét elővették a repteres csalás ügyét, ugyanis a bíróság szerette volna tudni, hogy honnan érkezett meg a több száz millió dollárnyi kicsalt pénz annak idején Nwude számlájára, de a férfi és társai azt vallották, hogy nem tudják. Az ügyet azért vették elő ismét, mert a csalók károsultjait egy ingatlannal kellett volna kárpótolnia Nwudénak, ő azonban meghamisította a papírokat, hogy ne tudják tőle elvenni az ingatlant. Az abujai repteres csalást tartják egyébként a történelem harmadik legnagyobb bankszektorban elkövetett bűncselekményének, ennél csak az Iraki Központi Bank Szaddám Huszein egyik fia általi kifosztása, illetve a Barings Bank veszteségei okoztak nagyobb anyagi károkat a tulajdonosoknak.
Források: Guardian Nigeria, Perfect Mess, NewsWire Nigeria